A Nadrág völgyében fekvő csinos stadion – megújult külalakját Bőnye Pityu úrnak, a Sódar disznóhizlalda-komplexum ismert tulajdonosának, a nagylelkű üzletembernek és a labdarúgás rajongójának köszönhetjük – a minap a táblázat felső régiója szempontjából döntő mérkőzés színhelye volt: a nadrágiak kedvenc csapata, a Lendület Sport Club örök riválisával, az Energia SC-vel mérte össze erejét. A helyi közönség, a gömbölyű labdával űzött játék kiváló ismerője, türelmetlenül várta, hogyan szerepel csapatuk 240 000 dolláros csatársora az Energia mérnökeinek 500 000 márkás védelmével szemben.
A nadrágvölgyieknek első ízben adatott meg ezeken az évezredes tájakon, hogy egy havonta 5000 dollárral plusz (idegenben megnyert mérkőzés esetén) két porszívóval egyenértékű középpályást lássanak, továbbá a hírneves kaszálógép középhátvédet, Éjfekete-kettőt, aki Németországban a kispadon eltöltött mindössze két idény alatt lefoglalta a szaklapok első oldalát egy közlekedési balesettel, egy beteljesületlen nemi erőszak-kísérlettel az edző feleségén és egy vértelen összetűzéssel menedzserének, Jatt Ferinek a bárjában. A mérkőzés, mint az várható volt, a játékvezető fölényének jegyében kezdődött, aki – a Sódar kft felkínálta háromszáz részvénytől erősen motiváltan –mint mondani szokás, csírájában fojtotta el a Ialomiţa völgyi híres Energia minden támadási próbálkozását. Úgyhogy az első félórában a pálya egynegyedén mintegy 820 000 dollár kápé és 18 színes televízió csapott össze. A tehetséges energetikus hálóőr, Spárga kapujánál egymást követték a parázs jelenetek: egy 850 güldenes kapufa, három alig fölé ment lövés, összesen 14 feltrancsírozott és házhoz szállított sertés értékben, valamint egy fordulásból leadott bomba, ami 20 dollár híján egy 2 000 000 lejt és görögországi üdülést érő gólt hozott. A félidő null-nullja a nagylelkű szponzornak, Bőnye Pityunak négy vagon koncentrált táptakarmány kárt okozott (volna), a bírónak pedig a részvények visszavonásán kívül három seggberúgást és gépkocsijának felgyújtását a városból való kiérte után. Ilyen körülmények között érthető, hogy a tehetséges nadrágvölgyi csapat valósággal letiporta a Ialomiţa völgyi ellenfelét, ahogyan azt igen érzékletesen megfogalmazta rádióközvetítésében a lelkes szpíker, Ringló Rudi, ez a percenként 20 dolláros igazi profi (plusz egy liba minden ismétlésért).
Megjelent a România liberă március 20-i számában. (Fordította Ágoston Hugó)
Megjelent A Hét XXVI. évfolyama 13. számában, 1995. március 31-én.