A bizottság kedden meghallgatott két, korábban a szélsőjobboldallal szimpatizáló, de azóta kiábrándult férfit. Elmondásuk szerint a tömeg egyértelműen Trump hívására ment Washingtonba, majd vonult a Capitoliumhoz – vagyis az elnök maga szervezte a puccsot.
Csaknem ökölharcba torkollott Donald Trump külső és belső tanácsadóinak 2020. december 18-i vitája. A hatórás veszekedés során az elnök is teli torokból kiabált, miközben a két tábor gyávasággal és ostobasággal vádolta egymást. Az egyik fehér házi ügyvéd, Eric Herschmann videóról bejátszott tanúvallomása szerint a „külsők”, Sidney Powell ügyvéd, Michael Flynn nyugalmazott tábornok és Patrick Byrne üzletember „marhaságokat” javasoltak: például azt, hogy a Nemzeti Gárda foglalja le a szavazógépeket. A személyeskedés egy pontján Herschmann azt vágta a felpattanó Flynn arcába, hogy „Vagy gyere ide vagy ülj vissza a kib…tt s…dre!”
A „tébolyult értekezletként” emlegetett találkozóról a 2021. január 6-i puccskísérletet vizsgáló képviselőházi bizottság keddi ülésén esett szó. Azonban még ennél is nagyobb újdonság volt, hogy a bemutatott e-mailek és SMS-ek szerint Donald Trump már napokkal január 6. előtt teljes titokban tervezte a tömeg ráuszítását a Capitoliumban ülésező kongresszusra. Szándékait csak a vele szoros szövetségben lévő propagandistákkal osztotta meg, akik a washingtoni nagygyűlésen való részvételre biztatták és tudatosan hergelték a tábort. A kormányszervek elől azért kellett titkolózni, hogy ne tudják megakadályozni – ahogyan Trumpék mondták, elszabotálni – a készülő államcsínyt.
A felhívásnak a tervek szerint rögtönzöttnek kellett látszani, mintha az elnök spontán módon, a pillanat hatása alatt találta volna ki, hogy mindenki menjen át az éppen az államok elektori szavazatait összesítő kongresszus épületéhez. A kulcstézist háromszor is elismételte, hogy hívei megértsék, mi a dolguk. Beszédének szövege többször változott, be-, ki-, majd újra bekerült a Mike Pence alelnöktől elvártakra utaló passzus. Trump azt akarta, hogy Pence ne hirdesse ki az elnökválasztás eredményét, de az alelnök ezt addigra világosan megtagadta. Ezért a tömeg a felakasztását követelte és már a bitófát is megácsolták, amit Trump állítólag azzal nyugtázott, hogy „megérdemli”.
A bizottság kedden meghallgatott két, korábban a szélsőjobboldallal szimpatizáló, de azóta kiábrándult férfit. Elmondásuk szerint a tömeg egyértelműen Trump hívására ment Washingtonba, majd vonult a Capitoliumhoz – vagyis az elnök maga szervezte a puccsot. Az „Eskütartók” és a „Büszke Fiúk” nevű újfasiszta szervezetek készek voltak a fegyveres támadásra is, ezért hadianyag-készleteket halmoztak föl a főváros közelében.
Ez volt az eseti bizottság hetedik nyilvános ülése és még legalább egyet terveznek. A kilenctagú, kétpárti testület által feltárt tényeknek azonban egészen addig nincs jogi jelentőségük, amíg az igazságügyi tárca nem emel vádat Trump környezetének puccsista tagjai és/vagy a volt elnök ellen. Ez utóbbi példátlan lenne az amerikai történelemben, de az is az, amit a bizottság egyik republikánus tagja, Liz Cheney a keddi ülés végén, látszólag mellékesen megjegyzett: Trump telefonon kereste a bizottság egyik tanúját, aki nem fogadta a hívást és ügyvédje útján tájékoztatta róla a képviselőket. Cheney egyenesen a kamerákba nézve azt mondta, hogy a bizottság nagyon komolyan veszi a tanúk befolyásolására irányuló kísérleteket. Nem tért rá ki, de az üzenet félreérthetetlen volt – ez bűncselekmény és Trump ellen már önmagában ezért is vádat kellene emelni.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. július 13-án.
