a világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő csoport, a G7 csúcstalálkozóján
a kanadai Kananaskisban 2025. június 16-án. (MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Különös utat járt be az elmúlt hetekben Donald Trump, aki nem is olyan régen még ellenezte Izrael katonai fellépését Irán ellen, ami helyett inkább diplomáciai tárgyalásokat preferált. Mostanra azonban az amerikai elnök teljes mértékben Izrael pártjára állt és folyamatosan Teheránt hibáztatja azért, hogy meghiúsult az újabb atomalku. És bár a republikánus elnök korábban még a béke követének szerepében tetszelgett, a legújabb nyilatkozatai inkább arra utalnak, hogy szükség esetén nagyobb támogatást is adna Izraelnek – már ha nem kötik meg a kezét.
Trump álláspontja persze folyamatosan változott az elmúlt hetekben, amit az NBC pontosan nyomon követett. Az amerikai hírcsatorna szerint ugyan Trump sokáig ellenállt az izraeliek szándékának, hogy katonai erővel bírják jobb belátásra Teheránt, ám június 8-án, Dan Caine tábornok tájékoztatása után Trump belátta, hogy Izrael aggodalma Irán nukleáris programja miatt jogos. Ekkor már finoman támogatta az akciót, vagyis rábólintott az izraeli csapások megindítására és egy kisebb mértékű amerikai segítséget hagyott jóvá, amelyek közül talán a hírszerzési támogatás lehetett a legfontosabb. Az elnök ugyan a nyilvánosság előtt továbbra sem támogatta a katonai akciót, azonban ekkorra már készülőben volt az amerikai logisztikai és hírszerzési segítség.
A híradásokból azonban az is kiderült, hogy Netanjahu kormánya eredetileg Ali Khamenei ajatollahot is likvidálni akarta, azonban Trump erre már nem adott engedélyt. A Truth Socialon tett bejegyzéseiben Trump továbbra is a tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt, és tervezi a béketárgyalások folytatását, amint erre lehetőség nyílik. Ám amikor a G7-ek kanadai csúcstalálkozóját Trump hirtelen elhagyta és Emmanuel Macron azt mondta, hogy amerikai kollégája egy tűzszünetre tett ajánlatot az izraeli-iráni konfliktusban, az amerikai elnök dühösen kikelt a Truth Social oldalán és jelezte: Macronnak fogalma sincs, miért van úton Washingtonba, de biztosan semmi köze a tűzszünethez. „Sokkal nagyobb annál” – fogalmazott Trump, amit azóta is próbálnak megfejteni az elemzők, hogy vajon mit jelenthetett.
Mások azonban úgy látják, hogy éppen az elmúlt hetek bizonyították: Trump valójában sodródik az eseményekkel és egyre korlátozottabb a ráhatása a történésekre. Akik ezen az állásponton vannak, előszeretettel hivatkoznak Trump Ukrajnával kapcsolatos magatartására, ami maga is azt mutatja, hogy az amerikai elnök folyamatosan változtatja a hozzáállását, az aktuális történéseknek (vagy tanácsoknak) megfelelően.
Akármelyik verzió is igaz – vagyis hogy Trump releváns szereplő vagy maga is sodródik –, annyi kétségtelen, hogy az amerikai elnök előtt alapvetően három út van, hogyan álljon a későbbiekben a konfliktushoz.
Ezek közül az első, hogy Trump enged Netanjahu nyomásának, amivel egyben eszkalálódna is a háború. Az amerikai elnök az elmúlt napokban már megfenyegette Iránt, hogy ha Teherán bármilyen módon megtámadná az amerikaiakat, az Egyesült Államok fegyveres erőinek teljes ereje és hatalma olyan mértékben fog lesújtani rájuk, amilyet még soha nem láttak. Trump végső célja persze ismert: megakadályozni Iránt abban, hogy a teokratikus rezsim atomfegyverhez jusson, elsősorban diplomáciai eszközökkel. Az amerikai elnök tanácsadói között azonban sokan akadnak olyanok is, akik erődemonstrációval bírnák jobb belátásra Teheránt. Mindeközben Netanjahu folyamatosan nyomást gyakorol Trumpra, hogy katonai úton találjanak megoldást az iráni atomprogram kérdésére. Ehhez azonban Izraelnek olyan amerikai bunkerromboló rakétákra lenne szüksége, ami képes lenne a Fodro urándúsító létesítmény megsemmisítésére is Iránban.
Természetesen könnyen adja magát az a középutas megoldás is, amelynek keretében az Egyesült Államok katonailag nem venne részt továbbra sem az akcióban, csak korlátozott támogatást adna az izraeli műveletekhez. Erre ösztönözhetik Trumpot azok a tanácsadói, akik pontosan tudják, hogy az amerikai-izraeli rakétavédelem korántsem tökéletes, és néhány iráni rakéta már áthatolt rajta, aminek halálos áldozatai is voltak.
És végül könnyen adja magát a kivonulás is a konfliktusból, bár a jelenlegi helyzetben éppen ez a lehetőség tűnik a legkevésbé valószínűnek. Pedig a Trump féle MAGA-mozgalomban (Make America Great Again) egyre több a kritikus hang, amelyeknek nem tetszik, hogy az Egyesült Államok feltétel nélkül támogatja Izraelt. Szerintük az, aki meghirdette az „America First” politikáját, most óriásit kockáztat azzal, ha belesodródik egy közel-keleti háborúba. Amennyiben a háborúnak amerikai áldozatai is lennének, a MAGA izolacionista hívei megerősödhetnek, és ez ismét csak nyomást gyakorolhat Trumpra, hogy kivonja magát a konfliktusból.
