Trump iráni háborúja nemcsak a Közel-Keletet rázza meg, hanem az egész világ energiapiacát: Európa retteg a kőolaj‑ és gázárak elszabadulásától, miközben Spanyolország frontálisan szembefordult az amerikai elnökkel.

Trump iráni háborúja miatt elszabadulhatnak az olaj- és földgázárak
Ezt veti az amerikai elnök szemére Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök, aki egyértelműen kijelentette: nemet mondanak a háborúra. A spanyol kormányfő élesen bírálja Trump hadüzenet nélküli offenzíváját Irán ellen, különösen Teherán bombázását, amely több mint 150 iskoláslány halálát okozta. Emiatt Madrid megtagadta, hogy az amerikaiak használhassák a spanyol támaszpontokat. Trump kereskedelmi megtorlással fenyegetőzik.
Sánchez erre így felelt: nem fognak olyasmit tenni, ami szembemegy a saját értékeikkel pusztán azért, mert mások fenyegetik őket. Az amerikai elnök azt lebegtette, hogy felfüggeszti a kereskedelmet Spanyolországgal. A spanyol uniós biztos szerint Trump csak blöfföl, de Teresa Ribera felszólította az Európai Uniót, hogy határozottan utasítsa vissza az amerikai fenyegetéseket.
A miniszterelnök morális kötelességnek nevezte, hogy fellépjenek a nemzetközi jog megsértésével szemben, és elutasítsák azt a világképet, amely a konfliktusokat bombákkal kívánja rendezni. Sánchez felidézte az amerikai és más országok kudarcait a fegyveres beavatkozások terén, majd nyomatékkal kijelentette: nemet mondanak a háborúra. Emlékeztetett: korábban maga Donald Trump is ezt hangoztatta, miközben a Nobel-békedíjra pályázott.
Madridban Sánchez így fogalmazott: Trump iráni háborúja igazságtalan, törvénytelen és veszélyes. A vita középpontjában két spanyol légibázis áll, Rota és Morón de la Frontera, melyeket az amerikai légierő nem vehet igénybe az Irán elleni csapásokhoz.
A spanyol kormányfő politikai támadást is intézett Trump ellen: szerinte azok a vezetők, akik nem tudják meggyőzni az amerikai polgárokat saját teljesítményükről, füstfüggöny mögé rejtőznek, hogy elhárítsák a kudarcaikról a figyelmet, miközben néhány kiválasztott gazdagodik a döntéseikből. Ezzel arra utalt, hogy a Trump családhoz közel álló körök profitálhatnak a háborús lépésekből. A novemberi választás így sorsdöntő lehet: ha a demokraták többségbe kerülnek a képviselőházban, vizsgálatokat indíthatnak a Trump család pénzügyei miatt.

Drágább lesz a kőolaj és a földgáz
Sánchez szerint az iráni háború egyik legsúlyosabb következménye az energiaválság lehet. A drágulás ugyan kedvez az USA-nak és Oroszországnak, de súlyos csapást jelent Európának, Kínának, Japánnak és Indiának. Trump áprilisban Pekingbe látogat, és a kínai energiaellátás gyengítése kulcseleme lehet stratégiájának. Ez motiválhatta a venezuelai elnök elrablását és az iráni vallási vezető megölését is.
Spanyolországban a kormány szerint a feladat az életszínvonal javítása, nem pedig a körülmények rontása. A madridi vezetés ellenzi az iráni konfliktust, mert az közvetlenül sújtaná a lakosságot és Európát is.
Washingtonban eközben Friedrich Merz német kancellár hallgatólagosan figyelmen kívül hagyta Trump fenyegetéseit Spanyolországgal szemben. Merz stratégiája az, hogy nyílt konfliktus nélkül, a háttérben érvényesítse az európai érdekeket. Münchenben pedig egy nagyszabású tervet vázolt fel Európa szuperhatalommá formálására, amely egyenrangú félként tárgyalhatna az USA-val és Kínával. Pekingben partneri megállapodást kötött, ahol Kína ismét visszaszerezte vezető külkereskedelmi pozícióját Németországban.

Mi lesz a spanyol–amerikai kereskedelemmel?
Tavaly 30 milliárd euró volt az értéke, Spanyolország exportjának mindössze 4 százalékát teszi ki az amerikai piac. A deficit viszont hatalmas: 16 milliárd euró. A kereskedelem felfüggesztése ezért valójában sokkal inkább ártana az Egyesült Államoknak, mint Spanyolországnak. Erre alapozva mert Sánchez szembeszállni Trumppal.
Ugyanakkor a miniszterelnök figyelmeztetett az olaj- és gázválságra: Spanyolország energiaszükségletének 15 százalékát az USA-ból szerzi be, a többit nagyrészt a Közel-Keletről. Ha elhúzódik az iráni konfliktus és lezárva marad a Hormuzi-szoros, komoly energiaellátási krízis fenyeget nemcsak Spanyolországban, hanem egész Európában.
Thierry Bros, a Sciences Po professzora erre utalva így fogalmazott a Les Échosnak: ugyanakkora gázkészlettel rendelkezünk Európában, mint 2022-ben, amikor Putyin megtámadta Ukrajnát. Négy év alatt semmit sem tanultunk, és ha nincs B-terv, a legkisebb zavar is őrült áremelkedéshez vezethet. A Hormuzi-szoros lezárása pedig korántsem apró zavar.

A szerkesztő megjegyzése

¡Ánimo, nuestro primer ministro europeo favorito!