A Transtelex cikke.
Telex
Alapjaiban rengette meg a transzatlanti kapcsolatokat Donald Trump visszatérése a Fehér Házba. Az Egyesült Államok elnökének beiktatása óta eltelt egy év megmutatta, hogy messze nemcsak az európai szövetségesek védelmi költségvetésének mértéke körül van vita, hanem egészében véve abban is, hogyan látja Trump az Egyesült Államok helyét a Nyugat működését az ENSZ-re és a NATO-ra építő biztonsági rendszerben.
A feszültség sokkal mélyebben húzódik, amit
- az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború amerikai kezelése;
- az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance müncheni biztonsági konferencián elmondott beszéde; majd
- a kampány alatt még letagadott Project 2025 program fontos elemeinek végrehajtása;
- az Egyesült Államok EU-t ostorozó új nemzetbiztonsági stratégiája; végül pedig
- a Grönland megszerzésére irányuló lépések is megmutattak.
- Ezt fejelte meg Trump a Béketanács nevű, sokak által ellen-ENSZ-nek tartott ötletével, amelyben személy szerint ő örökös elnökként minden országnál nagyobb befolyással bírna.
Az aktuális helyzetet leglátványosabban mégis a beiktatásának első évfordulója után, szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon elmondott beszéde szemléltette. Trump azt kijelentette ugyan, hogy nem fog erőt alkalmazni Grönlandért, de nagyon világossá tette, hogy meg akarja szerezni a szigetet. „Sosem kértünk semmit, nem is kaptunk semmit, nem is kapunk, amíg nem használok erőt, amellyel megállíthatatlanok vagyunk. De nem teszek ilyet. Most nyilván megkönnyebbültek” – mondta.
Szerinte Dánia „hat óra alatt esett el Németországgal szemben” a második világháborúban, ekkor az amerikaiak megvédték a németektől Grönlandot. „Utána visszaadtuk Dániának. De hülyék is voltunk. Mégis visszaadtuk. És most hálátlanok” – jelentette ki. Azt is megjegyezte, hogy Grönland a nyugati féltekén van, márpedig az elmúlt kétszáz évben az Egyesült Államok azon van, hogy a nyugati féltekére ne törhessen be más hatalom.
Trump szerint az Egyesült Államok hiába tett sokat a NATO-ért, a katonai szövetség mindig is hálátlan volt az országgal. „Csupán egy nagy jégdarabot kérünk. Mondhatnak igent és hálásak leszünk, mondhatnak nemet és nem felejtjük el” – jelentette ki. Szerinte igénye nem fenyegeti a NATO egységét, ellenkezőleg, erősíti a szövetséget, mondván, a sziget védelme és fejlesztése „jó nekünk és jó Európának is”. Hosszabban beszélt Európáról is, amely szerinte nagyon rossz irányba megy, és a migráció miatt felismerhetetlenné vált. Ez egy visszatérő téma Trump beszédeiben, de egész más súlyuk van az ehhez hasonló a kijelentéseknek Európában, az Egyesült Államok barátai és szövetségesei körében.
Az európaiakra nézve sokszor sértő, túlzó és egyes részein zavaros beszéde után órákkal aztán újabb fordulat következett szerda este.
Trump a Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélése után a Truth Socialön bejelentette, hogy nem alkalmazza a nyolc európai országgal szemben Grönland miatt belengetett büntetővámokat. Az amerikai elnök azt írta, nagyon produktív találkozója volt Ruttével, és ezen kialakítottak egy keretrendszert a Dániához tartozó, de autonómiával bíró sziget, illetve a sarkköri régió sorsának rendezésére. Ha ezt a megoldást elfogadják, az nagyszerű lesz Amerikának és a NATO-nak is, írta Trump.
