További engedmények a kormány és az EB oldaláról a magyaroknak szánt eurómilliárdokért

Meg kell erősíteni az Országos Bírói Tanács hatásköreit az OBH elnökével szemben, ez az egyik plusz feltétel, amelyet az Európai Bizottság szab a kormánynak a helyreállítási terv elfogadásához, erősítették meg a Politico értesülését brüsszeli forrásokból a Szabad Európának. A terv szakmai része készen áll, de a bizottsági jóváhagyásához még meg kell várni a november 22-i értékelést a jogállami feltételrendszer keretében tett magyar vállalások teljesüléséről.

A magyar helyreállítási terv szakmai része majdnem teljesen készen áll az elfogadásra, az egyetlen nyitott kérdés a jogállami feltételrendszerről szóló eljárás keretében tett magyar vállalások átvezetése a dokumentumba, amelyet november 22-én hagyhat jóvá a testület – tájékoztatták nevük mellőzését kérő brüsszeli források a Szabad Európát.

Hogyan és miért került a csomagba az igazságszolgáltatás?

Lapunk úgy tudja (ezt egy időközben a Politico által megszerzett magyar levél is bizonyítani látszik), hogy a kormány az 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás megszerzése érdekében az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformokba is beleegyezett, különös tekintettel az Országos Bírói Tanács jogköreinek megerősítésére az Országos Bírói Hivatal elnökével szemben. Brüsszel az európai szemeszter keretében tett országspecifikus ajánlásaiban évek óta próbálta elérni, mindeddig eredménytelenül, ezt az intézkedést.

Az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos elvárás viszonylag későn került a helyreállítási csomagba, nem kis megrökönyödést kiváltva a kormányzati oldalon. Ehhez képest információink szerint a Bizottságot is meglepte, hogy a kormány mennyire könnyen beadta a derekát, és – mint arról a Politico által megszerzett tervezet is tanúskodik -, milyen jelentős reformokba egyezett bele, amelyeket már több éve követelt Brüsszel.

Értesülésünk szerint a helyreállítási terv igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó részei a lengyel mintát követve azokba a mérföldkövekbe lesznek beépítve, amelyek teljesítése nélkül Magyarország a terv jóváhagyása ellenére sem járulhat a kasszához a későbbiekben. Úgy tudjuk, hogy csak az első nagy mérföldkő, tehát az első majdani kifizetés közel 30 feltételnek való megfeleléshez lesz kötve a végleges tervben.

A területfejlesztési miniszter viszi a tárgyalások egy részét: Navracsics Tibor: „Mondjuk én vagyok a garancia”

Lapunknak nyilatkozó források úgy becsülik, hogy a terv év végéig történő jóváhagyása esetén az első fizetési kérelem az első negyedév vége felé futhat majd be Brüsszelbe.

Az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyét az Európai Bizottság eredetileg nem a nemzeti helyreállítási terv részeként kívánta tárgyalni. Hogy szinte az utolsó pillanatban (először a nyáron kezdtek el suttogni erről) mégis előkerült, azt lapunknak a lengyel tervnél alkalmazott módszer másolásával magyarázták.

Az audit és ellenőrzési rendszerhez, amely a 11 jóváhagyási kritérium egyike, Lengyelország esetében is hozzácsatolták az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdését, nem függetlenül a Brüsszel és Varsó közötti vitáktól. Márpedig a vonatkozó jogszabály értelmében a pénzek auditálását és ellenőrzését végző hatóságok feladata a visszaélések és hibák megelőzése, feltárása és kijavítása. Ez utóbbi, korrekciós szempont a Bizottság megítélése szerint indokolja az igazságszolgáltatás függetlenségét korlátozó problémák orvoslását.

A terv szakmai része gyakorlatilag készen áll

Brüsszel azt is érvként rángathatta elő, hogy a vonatkozó rendelet értelmében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében javasolt országspecifikus eljárások egy tekintélyes részének is meg kell felelniük a helyreállítási terv jóváhagyásához. Márpedig az országspecifikus ajánlásoknak 2019-óta folyamatosan része volt az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésére vonatkozó igény.

A helyreállítási terv szakmai része mostanra előállt, amihez köze lehetett a magyar térfélen kora ősszel történt személycseréknek is. Ezek ugyanis egyértelműen a tárgyalások felgyorsulásához vezettek. Úgy tudjuk, hogy menetközben az aktuális kihívásokra reagálva elég sokat változott a magyar terv fókusza. Sokkal hangsúlyosabb benne az energia, miközben kevésbé az a közlekedés. Információink szerint a zöld hozzájárulás mértéke is nőtt a korábbi verziókhoz képest.

Bekerültek a tervbe hibrid elemek is, mint például a pedagógusok béremelése, amelynek reformoldalát a helyreállítási eszközből (RRF), míg a konkrét béremelést a kohéziós politikai forrásokból fizetik majd ki.

Korábbi cikkünk a pedagógusok bérkérdésének beemeléséről: Már 2026-ig jelentősen nőhet a pedagógusok bére, vállalta a kormány Brüsszelben

A terv szakmai részének kedvező állapota ugyanakkor még nem elég a jóváhagyáshoz. Ehhez arra is szükség lesz, hogy a magyar helyreállítási tervhez kötődő mérföldkövekbe átvezessék azokat a vállalásokat (szám szerint 17-et, de valójában ennél is többet), amelyeket a magyar kormány tett annak érdekében, hogy a Bizottság javaslatára a Tanács leállíthassa a jogállami feltételrendszer keretében indított eljárást és ezáltal elérhetővé váljanak az uniós források.

November 22. lesz az igazság pillanata

A magyar intézkedéssorozat november 19-i befejezése után (ekkor kezdi meg elvileg a működését az új Integritási Hatóság) az Európai Bizottság napokon belül elkészülhet azzal az értékelő jelentéssel, amelynek fényében aztán a testület november 22-i ülésén döntést hozhat az eljárással és a helyreállítási tervvel kapcsolatos további lépésekről.

Ha az értékelés mindenben pozitív (ami nem garantált), akkor a helyreállítási terv ügye is viszonylag simán sínre kerülhet. November 22. az egyik, ha nem egyenesen az utolsó időpont az Európai Bizottság számára a terv jóváhagyására, ha év végén el akarja kerülni a magyar forrásvesztést. A pénzügyminiszteri tanács ugyanis ebben az esetben december eleji ülésén rábólinthatna a tervre (elvileg egy külön erre a célra összehívandó videokonferencián később is), majd még a hónap hátralevő részében aláírhatnák a pénzügyi kötelezettségvállalást jelentő megállapodást.

Formailag ez az a dokumentum, amelynek meg kell lennie december 31-ig ahhoz, hogy Magyarország ne veszítse el az 5,8 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatás 79,3 (és nem 70) százalékát. Azért nem 70 százalékot, mert időközben a második, 30 százalékos magyar részt a nyári kiigazítás során majdnem megfelezték, így a korábbi 70 százalék a csökkentett összeg majdnem 80 százaléka.

Ezzel egyébként még nem teljesül minden feltétel, mert jövő év elején egy operatív rendelkezésnek nevezett dokumentumot is alá kell írni, de a forrásvesztés elkerülhető lesz.

A magyar fél bizakodó: Már 373 milliárd forintot kifizetett a kormány a meg sem kapott uniós helyreállítási pénzekből

A pesszimista verzió

De, mi történik akkor, ha az Európai Bizottság a magyar intézkedéseket értékelve arra a következtetésre jut, hogy vannak még problémák a rendszerben és ezért kitart egy csökkentett forrásfelfüggesztés és az eljárás folytatása mellett? Az Európai Bizottságnak sokkal nehezebb dolga lesz a helyreállítási tervet különválasztani a feltételességi eljárástól, ha egyszer nem talál mindent rendben lévőnek. Egyes források úgy vélik, hogy ha az intézkedéseket határidőre szállítja is a kormány, bizonyos elemek végrehajtásánál lehetnek gubancok. Márpedig a testületnek fedeznie kell magát a keményvonalasabb tagállamok és az Európai Parlament felé is.

A mérleg másik serpenyőjében lehet ugyanakkor az a meggyőződés, hogy a helyreállítási terv jóváhagyása és a pénz ígérvénye nélkül Magyarország törékeny gazdasági helyzete még rosszabbra fordulhat. Brüsszel aligha vállalhatná annak az ódiumát, hogy később ráhúzzák a vizes lepedőt ezért, különösen akkor, ha Budapest elvégzi a házi feladatot, vagy legalábbis annak dandárját.

Ezért egyfajta köztes megoldás lehet „a káposzta is megmaradt, a kecske is jóllakott” elv alapján az eljárás és a helyreállítási terv szétválasztása. Itt léphet be a képbe az intézményi kontextus. Bizonyos jelekből ugyanis arra lehet következtetni, hogy a Bizottság és a Tanács is egymásnak passzolná a magyar „forró krumplit”. Az előbbi információink szerint legszívesebben csak az értékelést csatolná hozzá a már meglévő javaslatához és az utóbbira hagyná a döntéssel járó felelősséget. Akár úgy is, hogy – és ez is a lehetséges opciók egyike -, a helyreállítási terv jóváhagyását is csak feltételesen ajánlaná a biztosi kollégium november 22-i ülésén.

———-

Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította hosszú éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

———–