Jövőre már több mint 12,5 ezen dolgoznak a minisztériumokban, ez az ideinél 500 fővel, 2010-hez képest viszont 7000 fővel több.
Az ígérete ellenére nem spórol magán a kormány jövőre sem. Mint emlékezetes Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az azóta nagy botrányt kiváltott különadók bejelentésekor kijelentette, hogy az évi 800 milliárd forintos különadók csak a költségvetési megszorítások kisebb részét teszik ki, a kormány ezen felül, ennél is nagyobb összeget, mintegy évi 1200-1300 milliárd forintot akar megspórolni a kiadásokon. A miniszter első helyen a beruházások csökkentését említette, ám hozzátette, hogy a minisztériumoknak is fogyókúrára kell fogni magukat, sőt létszámleépítésre is szükség lesz. Ezzel párhuzamosan Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a szaktárcák működési költségeit is meg kell vizsgálni, mint lehetséges kiadáscsökkentési tételt, annak érdekében, hogy csökkenjen az államháztartási hiány.
A parlament már második napja tárgyalja a 2023-as költségvetés tervezetét, s ennek fejezeti indoklásaiból derült ki, hogy a központi kormányzatban 2022-ről 2023-ra nem hogy csökkenne, de tovább nő a foglalkoztatottak létszáma: az idei adatok szerint a minisztériumok központi igazgatásában 11995 álláshely van, ez jövőre 12 520-ra emelkedik, vagyis az ígért spórolás helyett bő 500 fővel többen dolgoznak majd a minisztériumoknak. Ez éves szinten 4,4 százalékos növekedés és minden idők legnagyobb létszáma. Nagy létszámugrás két helyen is látható: a Pénzügyminisztériumban, ahol a fejlesztéspolitikai és uniós ügyekkel foglakozó csapat bővül, illetve a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda hízik közel a duplájára. A Rogán-tárcánál a növekedés nagyrészt virtuális, ugyanis a Kabinetirodába olvasztják az eddig külön hivatalként működő, szinte teljesen azonos profilú Miniszterelnöki Kormányirodát, de ezen felül is tovább bővül az apparátus, amire elég indokot szolgáltat a titkosszolgálatok felügyeletének Rogánhoz rendelése. (Ez csak a felügyeletet jelenti, a négy polgári titkosszolgálatnál közel 14 – 15 ezer köztisztviselő dolgozhat, bár ezek az adatok titkosak.)
Érdekesen alakul a minisztériumok erősorrendje is: a legnagyobb létszámú tárca a Palkovics László vezette Technológia és Ipari Minisztérium 2015 alkalmazottal, amelyet rögtön követ a Miniszterelnökség 1896 fős apparátussal. Igazából ide kellene számolni a Miniszterelnöki Kabinetirodában matató 1044 kormánytisztviselőt is, ekkor ez a tárca vinné prímet. Létszámot tekintve a középmezőnyben van a Külgazdasági és Külügyminisztérium 1018 alkalmazottal, ám a nagykövetségeken további 1590 fő dolgozik. A külképviseletek tagjait nem számoltuk a külügy központi igazgatásba, hiszen formailag nem oda tartoznak, azonban a minisztériumi és követségi dolgozók között folyamatos a cserélődés, az ő helyzetük speciális a többi tárca háttérintézményeihez képest.
Ugyanakkor nem a 2022/2023-as növekedés a meghökkentő, hanem az, ami az elmúlt immár 14 évben történt a központi közigazgatásban: 2010-ben a központi kormányzatban 5262 fő dolgozott a 2010 költségvetési beszámoló szerint, amit már az Orbán-kormány állított össze. Az ugyancsak az Orbán-kormány által készített 2023-as költségvetési tervezet ezzel szemben 12,5 ezer minisztériumi dolgozóval számol, ami azt jelenti, hogy az elmúlt 13 évben a létszám a több mint kétszeresére, 138 százalékkal nőtt, ami 7258 új álláshelyet jelent. Az Orbán-kormány védelmében ilyenkor el kell azt mondani, hogy 2010 előtti kormányzati struktúra a kis minisztériumok és a nagyobb háttérintézmények rendszerére épült, de ezzel együtt sem lehet megmagyaráznia a közel 140 százalékos létszámnövekedést, hisz ma már többszörösen újrateremtődtek a minisztériumi háttérlerakatok.
A központi kormányzat túlburjánzását jól jellemzi a Miniszterelnökség története, amely egy szűk 90 fős hivatalból hízott a központi kormányzat legnagyobb munkáltatójává, 13 év alatt a növekedés 19-szeres volt. És akkor még nem beszéltünk a Rogán-féle hivatalban tevékenykedő plusz ezer emberről. De ötszörösére hízott a többszörös névváltoztatáson átesett gazdaságirányítási tárca, az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) is, ahol 2010-ben alig 349-en dolgoztak, a jogutód Palkovics tárcánál ma már több mint 2000-en. De komoly hízókúrán ment keresztül a külügy is, amely időközben megkapta a külgazdasági feladatokat, de ugyanez elmondható a humán tárcáról, amely hol a nemzeti, hol az emberi erőforrásokért volt felelős, de most éppen Innovációs és Kulturális Minisztérium névre hallgat. Ugyanakkor van pozitív ellenpélda is, ilyen a honvédelmi és az agrártárca, ahol a feladatok változása ellenére közel ugyanannyian dolgoznak, mint 2010-ben.
Nagyobb létszám – magasabb költség
A létszámadatok múlt héten benyújtott fejezeti indoklásokból szedhetők össze, ám voltak annak előjelei, hogy nagyon komoly spórolásra nem kell számítani a bürokráciában. Az már ugyanis költségvetési terv fő kötetéből is kiderült, hogy jövőre a szigorúan vett államigazgatás működtetésére a kormány 3094 milliárd forintot szán, ami 11 százalékos növekedés az idei tervekhez képest Vagyis, ha nem húz bele nagyon az infláció, akkor még reálértéken is növekedhetnek ezek a kiadások, amit nehéz lenne kiadáscsökkentésnek eladni. Ugyanakkor mint a korábban lapunk megírta, igenis lesz a leépítés a közszférában, ebből 30 milliárd forint megtakarítást remélnek, ám részletek nem hámozhatók ki a költségvetés tervezetéből. Kérdésünkre Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfó sajtótájékoztatón azt mondta, a létszámleépítés a központi közigazgatást nem fogja érinteni, kormányhivataloktól nem rúgnak ki senkit, ez 2018-ban megtörtént, „lehet próbálkozni” nagy állami cégeknél, a Pénzügyminisztérium számol az áramvonalasítás után megmaradó összeggel.
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2022. június 24-én.
A szerkesztő megjegyzése
És most az „állomány” még tovább nő…
