Tovább csúszik a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációja. Elindult a tiltakozásuk miatt kirúgott gimnáziumi tanárok pere. Dr. Szemelyácz János addiktológus: A magyar lakosság elképesztően rossz állapotban van. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Tovább csúszik a finn és svéd NATO-csatlakozás ratifikációja
A kormány kezdeményezte, hogy a korábban már véglegesített menetrenddel szemben a jövő héten ne üljön össze az Országgyűlés, így a NATO-bővítésről is csak ezt követően lehet majd a zárószavazás. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes levelében az újabb halasztás indokaként azt jelölte meg, hogy még nem zárultak le az Európai Bizottsággal folyamatban lévő egyeztetések.
A témában egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy Ulf Kristersson svéd miniszterelnök elismerte, hogy a török kormány politikája miatt egyre valószínűbb, hogy Finnország előbb léphet be az észak-atlanti szövetségbe, mint Svédország. „Nem lehetetlen, hogy Svédország és Finnország ratifikációja eltérő időben fog megtörténni” – mondta.
Pénteken pedig további fejlemények voltak a szavazásról és Kocsis Máté fideszes frakcióvezető közölte, hogy „a Finnország NATO-csatlakozásának támogatásáról szóló parlamenti szavazást március 27-ére előrehozzuk, azon egységesen igennel fogunk voksolni. Svédország ügyében a képviselőcsoport később dönt.”
Nem lehetetlen, de nem is valószínű – közeleg a határidő az uniós feltételek teljesítésére
A kormány magának adta a március végi dátumot az Európai Bizottság elvárásainak teljesítésére. Ezek között mérföldkövek és szupermérföldkövek vannak, podcastunkban pedig azzal foglalkozunk, hogy ezek közül mennyit és hogyan kell meglépni, és mekkora esély van a sikerre. A tét ez esetben 12 milliárd euró.
Elindult a tiltakozásuk miatt kirúgott gimnáziumi tanárok pere
Polgári engedetlenségük miatt nyolc fővárosi gimnáziumi tanárt kiválasztott és kirúgott az állam, amely hónapokkal korábban elvette az érdemi sztrájk lehetőségét a pedagógusoktól. Minden kirúgott pert indított, úgy vélik, hogy bosszúból kerültek utcára, mert kiálltak magukért a munkáltatóval szemben. Cikkünk az eddig történteket tekinti át nagy vonalakban.
Dr. Szemelyácz János addiktológus: A magyar lakosság elképesztően rossz állapotban van
Magyarországon az utóbbi 12 évben elfogytak a preventív programok, EU-s pályázatokból lehet csak ilyet csinálni. 2020-ban megszűnt a nemzeti drogstratégia, és nem készült új, alkoholstratégiánk pedig nem volt soha, a kormány rendészeti eszközökkel próbálja a helyzetet kezelni, miközben ez láthatóan eredménytelen – mondja dr. Szemelyácz János pszichiáter, addiktológus.
A szakember a Szabad Európa podcastsorozatában, a Szelfiben arról is beszélt, hogy a magyar lakosság elképesztően rossz állapotban van, és ha a függőségek, az addikció magas szinten pörög az országban, az szerinte azt jelzi, hogy társadalmi szinten komoly problémák vannak. Ahogy ő fogalmaz, nagyon sok addiktív sztorit nem addiktológus tud megoldani.
MOK-alelnök: Az etikai ügyek elvétele még súlyosabb, mint a kötelező tagság megszüntetése
Folytatja a nyomásgyakorlást a kormánnyal szemben a Magyar Orvosi Kamara (MOK) – mondta a Szabad Európának adott interjújában Lénárd Rita, a testület alelnöke. A törvénymódosítással megszüntetett kötelező tagság után olyan kamarát szeretnének, amelynek presztízse van, amely minőséget jelent, ahová megéri az orvosoknak belépni, és a betegek is szívesebben választanak majd olyan orvost, aki kamarai tag.
Eközben újabb központosításról döntöttek az egészségügyben, ezúttal a közbeszerzéseknél. A Magyar Közlönyben megjelent rendelet az ingatlanüzemeltetési szolgáltatásokkal kapcsolatos, és a fővárosi kórházakra július 1-jétől, míg a vármegyeiekre január 1-jétől lesz érvényes.
„A homofób kampányok kis befektetést igényelnek, és ahhoz képest nagyon működőképesek” – Takács Judit szociológus
Most, hogy a kormány – kommunikációja alapján – újból a pedofíliát és a homoszexualitást összekapcsoló jogalkotásra készül, megkérdeztük Takács Judit szociológust a homofóbia társadalmi beágyazottságának változásairól.
„Az Orbán-rendszer felfogható egyfajta társadalmi kísérletként is: ha rengetegszer mondasz el valamit, a végén elhiszik. Ezt nemcsak a melegekkel vagy a transz emberekkel kapcsolatban látjuk, hanem a menekültekkel és az ukránokkal kapcsolatban is. Ettől a szemlélő nagyon megriadhat, mert látja, hogy működik, ha ötszázszor elmondasz valamit” – mondta a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatóprofesszora.
Ismerős tanulság: nehéz úgy rendszerellenesnek lenni, ha benne szeretnék lenni
Ruff Bálint elemző a Szabad Európa podcastjában az elmúlt harminc év külpolitikai mélypontjának nevezte a NATO-bővítés magyar blokkolását, ráadásul szerinte ennek az árát évtizedekig fizetni fogja az ország. Az ellenzéket értékelve azt mondta, hogy két párt mutat aktivitást, de értetlenségük a fiatalokat a Mi Hazánkhoz és a Kutyapárthoz sodorják.
Szerződésben vállalta a Makronóm Intézet, hogy a kormányt képviseli a nyilvánosságban
Két és fél évre 2,3 milliárd forintot kap a KSH adatszivárgási botrányának főszereplője. A Makronóm Intézet szerződésben vállalta, hogy a nyilvánosságban a kormányzati álláspontot képviseli, ennek ellenére független szervezetként tüntetik fel magukat sajtómegjelenéseiknél. Az elérhető beszámolók alapján a Makronómnak más ügyfele nem is volt, csak épp az a minisztérium, ahol György László kormánybiztos dolgozik, akinek környezetéből kerülhettek a céghez a még embargós KSH-adatok.
Korrupcióellenes Munkacsoport: A civilek egy része nemmel szavazott az éves jelentésre
Az Integritás Hatóság elnöke szerint szimbolikus jelentőségű, hogy a civil és kormányzati tagokból álló, tavaly decemberben megalakult Korrupcióellenes Munkacsoport hétfőn elfogadta első, három hónap alatt, rohamunkában készült éves jelentését. A hivatalos közleményből ugyanakkor kimaradt, hogy a Transparency International (TI), a K-Monitor és az Átlátszó képviselői nemmel szavaztak, mert nem elégedettek a jelentés tartalmával.
Az európai tájkép részévé válhatnak a lítiumvölgyek
Az Európai Bizottság csütörtökön bemutatta azt a jogszabályi javaslatot, amelynek célja az egyoldalú függőség csökkentése a zöld- és digitális átálláshoz elengedhetetlen, kulcsfontosságú nyersanyagoktól. A terv értelmében 2030-ra egyetlen stratégiai nyersanyagot illetően sem támaszkodhat az EU kétharmadnál nagyobb mértékben egyetlen külső beszállítóra. A céldátumig számottevően próbálnák diverzifikálni például a szélerőművek vagy elektromos autók előállításához szükséges, kulcsfontosságú alapanyagok beszerzését, továbbá a bányászati tevékenység támogatásával növelni akarják a közösség önellátó-potenciálját.
Felvarrja az árampiac ráncait az Európai Bizottság reformjavaslata
A villamosenergia-piac bemutatott reformjának keretében az Európai Bizottság olyan intézkedéseket javasol, amelyek felgyorsíthatják a beruházásokat a megújuló energiákba (az atomenergiát sem kizárva), kordában tarthatják az árakat, végső soron hozzájárulva a fogyasztók villanyszámlájának csökkentéséhez.
A villamosenergia-piac húsz éve kialakított szerkezetének radikális átszabása helyett olyan célzott beavatkozásokra tett javaslatokat a brüsszeli testület, amelyek állítása szerint képesek lesznek a szélsőséges áringadozások kisimítására és megfizethető, stabilabb árakat garantálni a fogyasztóknak, miközben javítani tudják majd az európai ipar versenyképességét is.
Az átalakulás éve: rá sem lehet ismerni az európai energiapiacra
Sokat bírálják az európai tagállamokat, hogy bár az orosz földgázbeszerzés mára rendkívüli mértékben lecsökkent, de cseppfolyósított formában még mindig vásárolnak Oroszországtól. Az Európai Bizottság most arra szólítja fel az országokat, hogy ezt is fejezzék be, mert a globális piacon van elegendő energia. Ugyanakkor az újból növekedésnek indult kínai gazdaság vásárlóereje árnyalja ezt a képet.
Az EU 2050-ig kivonná a szén-dioxidnál is sokkal károsabb F-gázokat
A globális felmelegedés okozói a fluortartalmú gázzal működő berendezések is, amelyek az Európai Unióban az üvegházhatású gázok okozta szennyezés 2,5 százalékáért felelősek. Az EU 2050-ig szeretné teljes mértékben megszüntetni az F-gázok okozta káros hatásokat, ezért kivonja őket a forgalomból. Helyettesítésüket természetes alternatívákkal kell megoldani, a vállalatok fejlesztései már el is indultak ebbe az irányba.
Exkluzív: Kémkapcsolatokkal bíró, Nyugatról kiutasított orosz diplomaták bukkantak fel Szerbiában
Legkevesebb három, az Európai Unió államai által feketelistára tett orosz diplomata tűnt fel Szerbiában akkreditált orosz diplomataként. Közülük ketten kapcsolatban állnak az orosz hírszerzéssel – derült ki a Szabad Európa nyomozásából.
A legtöbb európai országgal ellentétben Szerbia nem vezetett be szankciókat Moszkvával szemben, miután Vlagyimir Putyin elnök elindította az Ukrajna elleni háborút. Azzal pedig, hogy „diplomáciai menedéket” nyújt a kiutasított diplomatáknak, Belgrád még inkább akadályozhatja saját integrációs törekvéseit. „Szerbia lépését Nyugaton úgy érzékelhetnék, mint az általános ukrajnai orosz háborús erőfeszítések diplomáciai és esetleg hírszerzési támogatását” – mondta egy szakértő.
Hasonló és eltérő gondok is vannak a Facebook és a TikTok szigorodó szabályozása mögött
Az emberek hozzászokhattak a közösségi médián belül jobban terjedő álhírekhez, adatbiztonsági és más gondokhoz. Ennek nem kellene így lennie, bár tényleg nem egyszerű jól szabályozni. Az EU most szigorítani kezdett a politikai hirdetések kapcsán, kár, hogy ez a magyarországi helyzeten várhatóan nem sokat fog segíteni. Az Európai Unión belül is óriásira növekedett TikTok viszont a külső megfigyelés lehetősége miatt néz szembe egyre több helyen betiltással.
Szándékosan, esetleg a feladat nehézsége miatt, de a világ legtöbb részén nem vagy lazán szabályozzák e vállalatok működését, az EU eddigi törekvései így iránymutatók lehetnek az egész világnak.
A Nyugat szigorítja a szankciók betartatását, mivel Oroszország elkerülte az összeroppanást
A kiterjedt nyugati szankciók ellenére Oroszország gazdasága a vártnál jobban tartja magát, ami jórészt a magas energiaáraknak és a korlátozások kijátszásának köszönhető. Most a Nyugat arra összpontosít, hogy bezárja a kiskapukat, hogy megfojtsa az orosz gazdaságot, de egyes közgazdászok figyelmeztetnek, hogy ez könnyedén egyfajta Csapd le a vakondot! játékba fordulhat.
„Nincs holttest, nincs kifizetés” – Eltitkolják a Wagner-zsoldosok halálát a családjuk elől
A kelet-ukrajnai áldozatok számának növekedésével egyre több családot nem tájékoztatnak a Wagner-zsoldoserők soraiban harcoló hozzátartozója haláláról, hogy ne kelljen kifizetni családjuknak a beígért ötmillió rubelt. Az amerikai kormány becslései szerint mintegy ötvenezer Wagner-zsoldost küldtek az ukrajnai háborúba, azóta harmincezren meghaltak vagy megsebesültek.
Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.
