A Jelen cikke 2026. augusztus 18-án.

Valószínűleg az évtized csalása játszódott le a mindannyiunk szeme előtt: Mészáros Lőrinc korábbi bizalmasa, az Orbán Viktorral is közeli kapcsolatot ápoló Jászai Gellért, a 4iG tulajdonosa az állam mesterséges segédletével vált az informatikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. E folyamat lényegében akadálytalanul, a törvényeket áthágva zajlott, s e tény fölött minden hatóság szemet hunyt, hiszen a kezdetektől az a politikai akarat érvényesült, ami ellen senki nem akart vagy mert szót emelni. A tranzakciók kulcsmotívuma a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés volt. Magyar Péter bejelentette, hogy felülvizsgálják a céggel között állami szerződéseket. Összefoglaltuk, amit ezekről tudni lehet.

A kormány elrendelte a 4iG cégcsoport minden szerződésének felülvizsgálatát, amiket az előző években a magyar kormánnyal kötött – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök, hozzátéve: az átvilágítás kiterjed a magyar állam és a 4iG, valamint a 4iG közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló társaságok közötti tulajdonosi, pénzügyi, gazdasági és egyéb szerződéses kapcsolatokra. Az átvilágítási munkában négy minisztérium vesz részt.

Magyar Péter azt közölte, hogy a 4iG az elmúlt években egy informatikai vállalkozásból Magyarország legnagyobb távközlési informatikai, majd hadi és űripari vállalatcsoportjává vált. A cégcsoport már a 2010-es években részesült informatikai megbízásokban állami intézményektől, majd 2021-ben részt vett a Magyar Nemzeti Bank növekedési kötvényprogramjában, amin keresztül több mint 300 milliárd forintnyi forráshoz jutott.

A miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy 2021 augusztusában a magyar állam és a 4iG megállapodott egy úgynevezett „távközlési szuperholding” létrehozásáról. Ennek keretében megszerezte az addig állami hátterű Antenna Hungária többségi irányítását, és az állam csak kisebbségi tulajdonosként maradt bent a cégben. 2023 januárjában aztán a 4iG tulajdonában lévő Antenna Hungária és a magyar állam közösen megvette a Vodafone Magyarországot. A tranzakció értéke 660 milliárd forint volt, az állam a telekommunikációs cégben 49 százalékos részesedést szerzett. De nemcsak tulajdonosként vett részt az állam az ügyletben, hiszen a 4iG oldalán történő finanszírozásban az állami Magyar Fejlesztési Bank is megjelent.

2025-től kezdve pedig, így Magyar Péter, intenzív hadiipari együttműködés indult: először a hazai járműgyártás meghatározó cégében, a Rába Járműipari Holding Nyrt.-ben adta el az állam az 54,34 százalékos többségi tulajdonrészét a 4iG leányvállalatának, majd 2025 októberében véglegesedett az állam megállapodása a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt.-vel, aminek keretében a cég többségi tulajdont szerzett a N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. piaci tőkebevonásra alkalmas részében. Ezen felül a 4iG volt a Gondosóra projekt fővállalkozója is. A projekt kapcsán a Tudományos és Technológiai Minisztérium feljelentést tett az illetékes hatóságoknál.

Magyar Péter szerint nem egyetlen projektet, szerződést vagy ügyletet kell áttekinteni, hanem a 4iG és a magyar állam teljes kapcsolatrendszerét. Többek között vizsgálat folyik arról, milyen további szerződéseket kötött az állam a 4iG-vel és a leányvállalataival. Vizsgálja a kormány a cégcsoporttal kötött állami megrendeléseket, az állami finanszírozás módját és a cégnek adott garanciákat is.

Vizsgálat indult arról a több mint 1300 milliárd forintos keretszerződésről is, melyet a Honvédelmi Minisztérium a 4iG-vel még a választások előtti hetekben kötött meg. Átvilágítják az előző kormány által indított, több mint 850 milliárd forint értékű műholdprogram szerződéseit is, melyektől szükség esetén a kormány kész elállni.

– A magyar embereknek joguk van tudni, mi történt a pénzükkel, ezért a vizsgálatok eredményei nyilvánosak lesznek. Ahol szabályos, tisztességes és előnyös döntés született, azt is el fogjuk mondani. De ahol szabálytalanság, közpénzekkel való visszaélés vagy bűncselekmény gyanúja merült fel, ott feljelentést teszünk és visszaszerezzük a magyar emberek pénzét és vagyonát – hangsúlyozta a miniszterelnök.

Nos, a miniszterelnök által felsorolt tételek lényegesek, de önmagukban bizonyosan nem törvénysértők. Az ördög azonban a részletekben rejlik, abban, hogy az állam miként tette naggyá és megkerülhetetlenné Jászai Gellért cégét, miért pont ezt a céget tette naggyá, és hogy az ehhez alkalmazott módszerek kiállják-e a törvényesség próbáját.

Kis kockázattal jósoljuk meg: nem, nem állják ki, ha nem számítjuk e körbe az MNB-ügyet, akkor valószínűleg az évtized csalása játszódott le a szemünk előtt a 4iG-vel. Mészáros Lőrinc korábbi bizalmasa, az ugyanakkor Orbán Viktorral is közeli kapcsolatot ápoló Jászai Gellért, a 4iG tulajdonosa az állam mesterséges segédletével vált az informatikai piac megkerülhetetlen szereplőjévé. E folyamat lényegében akadálytalanul, a törvényeket áthágva zajlott, s e tény fölött mindenki – és minden hatóság – szemet hunyt, hiszen a kezdetektől azt állami akarat érvényesült, ami ellen senki nem akart, nem mert szót emelni. Az ehhez vezető tranzakciók kulcsmotívuma a nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítés.

Érdemes néhány szóval megidézni a 4iG „lelke”, Jászai Gellért alakját, aki az Államigazgatási Főiskolát végezte el, s fiatal társaival a híradások szerint szinte a pályára lépésekor alapította meg az Interfructot, amely 2008-ban csúfos véget ért. Összes áruházát bezárta, nem fizetett egykori beszállítóinak, az akkoriban megjelent újságcikkek idejében kiszervezett ingatlanokról, a készpénzállomány jelentős részének kimentéséről szóltak.

A kudarc azonban nem törte kedvét: „Viszonylag korán felismertem, hogy az értékpapír- és az ingatlanszektorban van a jövő. Az értékpapírt elvetettem, mert ahhoz közgazdasági végzettség kell, de – gondoltam magamban – az ingatlanüzletbe a gyakorlatban is bele lehet tanulni” – nyilatkozta utóbb. Tamás Ervin korábbi, a Jelenben közölt portréjából tudjuk, hogy óriási lendülettel, szerteágazó kapcsolatokkal és látnoki víziókkal fogott neki a birodalomépítésnek – a nemzeti turizmus zászlóshajóját látta maga és láttatta a megvásárolni kívánt cégek felügyeleti szervei, valamint menedzserei előtt. Így áron alul, egymás után szerezte meg, a Balaton körüli, önkormányzati tulajdonban lévő idegenforgalmi hivatalokat és velük együtt a tetemes földterületet birtokló, jobb színvonalú vagy lestrapált közművű partmenti kempingeket.

A Jászai Gellért vezette SCD impozáns budapesti épületekre is szemet vetett, a cég egyre csak nőtt, miközben mindenki azt találgatta, honnan érkezik a töméntelen pénz. A bankok előbb készségesek, majd óvatosabbak lettek a páratlan növekedés hitelezését tekintve, végül a CIB maradt a páston. A politika számára is csábító volt az elképzelés, hogy az SCD lesz az a holding, amelyik majd láncba fűzi a „nemzet szállodáit”.

Ezt azonban sokan, joggal, kártyavárként emlegették, s a gazdasági válság beköszöntével kiderült, hogy a kintlévőségek túl nagyok ahhoz, hogy politikai mentőövvel stabilizálni lehessen a helyzetet. A beomlás bekövetkezett.

A balatoni önkormányzatok perekkel fenyegetőztek, a CIB is rátette a kezét jó néhány hotelre, a szakma gúnyosan a legnagyobb magyarországi hotelláncnak nevezte a pénzintézetet. De senki nem indított el semmilyen eljárást csődbűntett címén. Jászai Gellért külföldre távozott, majd a magyar tőzsde egyik leginkább gyengélkedő cégénél, a pécsi Konzumnál bukkant föl újra, 2014-ben: „új” pénzt húzott be, s a Konzum Nyrt.-n belül létrehozta a KZH Invest Kft. egyszemélyes vagyonkezelő társaságot, amely 2016-ban ajánlatot tett a Hunguest 14 magyar szállodájának megvételére. Ma már tudjuk: Jászai Mészáros Lőrincnek és köreinek vágott utat.

2019-ben egyszer csak ő lett a 4IG többségi tulajdonosa. Ettől kezdve akvizíciók és megrendelések lavinája zúdult a cégre: a 4iG 2020-tól folyamatosan nyerte el az állami informatikai közbeszerzéseket; az MFB 100, az MNB pedig 85 milliárd forintnyi értékben finanszírozta a vállalatot kötvényjegyzéssel, s ehhez társultak a milliárdos állami megbízások. Akkoriban közkeletű tény volt, hogy a cég emberei ki-besétáltak az állami hivatalokba, nem elválaszthatóan attól, hogy nemcsak rálátásuk, hanem nagy valószínűséggel beleszólásuk lehetett egyes közbeszerzések áraiba is. Vagyis: a céget ilyen módon tőkésítette föl az állam.

Miután ez megtörtént, máig át nem látható módon és nem tudni, mennyiért, a 4iG – ez már négy éve, 2022 tavaszán történt – megszerezte az állami Antenna Hungária stratégiai jelentőségű cégét, a Hungaro DigiTel Kft.-t. Nem túlzás: valószínűleg nincs élő ember, aki meg tudná magyarázni, mi érdeke volt az államnak átadnia a komoly nyereséggel működő, stratégiai feladatokat ellátó, műholdas adatszolgáltatással foglalkozó leánycégét.

Mindezek után a 4iG bejelentette a Digi Távközlési Kft. fölvásárlását, amelyért Jászai Gellért cége – elvileg – 232 milliárd forintot fizetett. Csakhogy a Digi ekkor lényegében már nem ért semmit; a cég minden rendelkezésre álló adat szerint a csőd közelében tántorgott. De akkor mégis, mi érdeke fűződhetett ehhez a 4iG-nak? Az, hogy e tranzakcióval a 4iG tőzsdei értéke több mint 400 milliárdra emelkedett. Ugyanakkor annak mind a mai napig sehol semmilyen nyilvános nyoma nincs, hogy a Digiért járó 232 milliárd forintot valaha is kifizették volna – könnyen elképzelhető, hogy az egész ügylet csak papíron történt meg. Viszont, mivel a 4iG értékét így, mesterségesen megnövelték, már lehetővé vált, hogy egyesíteni lehetett az állami és a magántőkét, vagyis az Antenna Hungária is a 4iG-be olvadhatott.

Ennek azért is volt jelentősége, mert korábban az Antenna Hungáriát (AH) is feltőkésítette az állam. Csak emlékeztetőképp: mindezek előtt egy évvel, 2021 augusztusában kulcsfontosságú döntés született, mert a kormány hozzájárult ahhoz, hogy az AH kezébe kerüljön a több stratégiai jelentőségű kormányzati infrastruktúrával rendelkező és azokat üzemeltető MVM Net Zrt. Az MVM Net megkerülhetetlen állami szereplője volt a piacnak, az általa működtetett országos optikai hálózat teljes hossza meghaladta a 15 ezer kilométert, s kiépítette az LTE450-es mobilhálózatot is, mely elsősorban az okosmérés és más kormányzati célú adatátviteli igények kiszolgálására jött létre, megengedve az egyéb, nem kormányzati célú felhasználást is. A kormányzati célú felhasználás célcsoportjai közé tartoztak az államigazgatási szervezetek, az önkormányzatok, az egészségügyi intézmények, a készenléti szolgálatok, az oktatási intézmények, s számos egyéb állami érdekeltségű vállalat. Egy ilyen döntés, akárcsak az a korábbi, amelynek alapján a 4iG akár műholdat is üzemeltethet – ennek során a 4iG és az Antenna Hungária közösen alapított vállalata ingyen kapta meg az államtól azt a lehetőséget, hogy 2024-től hosszú távon üzemeltesse Magyarország első kereskedelmi, kormányzati és tudományos feladatokra is alkalmas műholdját –, sosem nem valósulhatott volna meg a miniszterelnök, vagyis Orbán Viktor személyes jóváhagyása nélkül. Ahogy az sem, hogy a 4iG Űr- és Védelmi Zrt. a 4iG HUSAT néven saját műholdprogramot indított.

Azt, hogy történt-e törvénytelen piaci befolyásolás a 4iG értékének mesterséges felduzzasztásával, nem lehetett ellenőrizni, mivel a kormány a Digi Kft. megvásárlását éppúgy nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette, mint az AH-val való összeolvadást. A 4iG és az Antenna Hungária közötti akvizíció során a 4iG többségi tulajdonba jutott az AH-ban, így a társaság képessé vált egy platformon üzemeltetni az informatikai, a távközlési és a műsorszolgáltatást, letarolva ezáltal a magyar piacot, benne az állami és a magánszektorral. Csak hogy mindenki értse ennek jelentőségét: a kormány kiszervezte a miniszterelnök bizalmi embereihez a nemzeti távközlési infrastruktúrát.

A következő lépés a Vodafone Magyarország Kft. bekebelezése volt. A 4iG a cég 51 százalékos tulajdonrészét szerezte meg, míg a maradék 49-et a magyar állam vette meg. A tranzakció értéke összesen 660 milliárd forint volt, aminek előteremtésében az állam segédkezett: a 4iG egy 750 millió eurós hitelt kapott az állami Eximbanktól, de az Eximbank csak közvetítőszerepet játszott a 4iG és a hitelt nyújtó, több bankból álló konzorcium között. A JP Morgan mellett a hitel biztosításában kínai bankok vettek részt.

Nem meglepetés ezek után, hogy ezt az ügyletet is nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánították, így lényegében azóta is lehetetlen bármit megtudni róla. Voltak ugyanakkor arra vonatkozó információk, hogy ekkor, ahogy a Digi sem, már messze nem ért ennyit a cég, inkább csak a harmadát, legfeljebb a felét, nem csoda, hogy a tulajdonosai piaci hírek szerint már jó ideje szabadulni akartak a Vodefone-tól. Azóta sem lehet tudni, hogy milyen sztenderdek alapján vizsgálták meg a cég értékét, nem lehet tudni, hogy az állam vállalt-e valamiféle kezességet a 4iG több száz milliárdos beruházására, nem lehet tudni, ki és milyen szempontrendszer alapján nyilvánított valamit nemzetstratégia jelentőségűnek, volt-e ennek az eljárásnak valamiféle protokollja. Így aztán – írtuk egy korábbi cikkünkben – „kérdés az is, hogy valaha felelősségre vonható-e, például hűtlen kezelés miatt az az állami vezető, aki jóváhagyott egy olyan tranzakciót, amely utóbb közpénzek elherdálásának minősül, vagyis megáll-e a hűtlen kezelés vádja utólag például annak kapcsán, hogy az AH megszabadult a Hungaro DigiTel-től, vagy épp a Vodafone megvásárlása miatt”.

A történet azonban folytatódott: 2023-ban a 4iG eladta a Digi mobilinfrastruktúráját a magyar állam tulajdonában lévő Pro-M Zrt.-nek. A tranzakció értéke 68 milliárd forint volt, aprópénz az addigiakhoz képest. Az akkori közleményekben azt írták, hogy a kormányzati célú hírközlési szolgáltató, az EDR-hálózatot üzemeltető Pro-M Zrt. így modern mobiltelekommunikációs infrastruktúrához jut, amellyel biztosíthatja a rendvédelmi szervek, a Magyar Honvédség és a katasztrófavédelem szélessávú adatátviteli szolgáltatását. Az állam ezután visszavásárolta a 4iG-től a Műsorszóró Infrastruktúra Kft.-t, vagyis a korábbi Antenna Hungária Infrastruktúra Szolgáltató Zrt.-t.

Hadházy Ákos független képviselő erről annak idején ezt írta: „Ha egyszer tényleg lesz rendszerváltás, ez a buli sem maradhat ki a felelősségre vonás alól, annyira nyílt, annyira szemtelen és annyira sok pénzt érint. Nagy valószínűség szerint nincsen másról szó, mint hogy a bajban levő 4IG-t kisegíti pár tíz milliárddal a hatalom, hogy mennyivel, azt egyelőre nem hozták nyilvánosságra.”

Mindenesetre a 4iG így csinált a semmiből nagy pénzt az állam segédletével, s vannak olyan vélemények, amelyek szerint a cég működése egyfajta piramisjátékokra emlékeztet, s ha az állam óvó karja nem lenne mögötte, akár össze is dőlhetne. Márpedig az állam óvó karja sokáig ott állt mögötte: Jászai Gellért hosszú időn át volt a kormányzati delegációk állandó résztvevője, a 4iG vezetése és háttérszervei tele vannak a korábbi kormányhoz közelálló személyekkel, Orbán Sára, a NER-miniszterelnök lánya és családja, valamint Jászai Gellért valószínűleg közösen nyaraltak, legalábbis ugyanabból a magángépből szálltak ki a Ferihegyen, egy Maldív-szigeteki nyaralás után. A 4iG utólag közleményben állította, hogy nem ő fizette a miniszterelnök lányának útját.

Kumulált árfolyamváltozás

Matolcsy György MNB-elnökségének egyik utolsó állomásaként a felügyelet föltárta, hogy hónapokig manipulálta a 4iG részvényeit egy kis vagyonkezelő cég.  A mindössze egyetlen munkavállalót foglalkoztató, saját árbevétellel egyáltalán nem rendelkező Banus Port Vagyonkezelő Zrt. a 24.hu egy korábbi írása szerint 2023 szeptembere és 2024 májusa között minden egyes kereskedési napon átlagosan 150–200 millió forintnyi értékben vásárolt 4iG-részvényeket, amelyeket még ugyanaznap alacsonyabb áron el is adott. A vagyonkezelésre szakosodott cég naponta akár több tízmillió forintot is bukhatott az ügyleteken.

Csakhogy az MNB szerint nyolc és fél hónapon keresztül a kereskedési napok jelentős hányadában a 4iG teljes napi részvényforgalmának több mint 50 százalékát a Banus Port produkálta, sőt voltak olyan napok is, amikor a forgalom 80, sőt 90 százaléka is a zrt.-hez kötődött. A Banus Port székhelye elvileg abban a Montevideo utcai üzleti parkban van, ahol a 4iG-nek több telephelye volt a vizsgált időszakban. A megadott címen azonban nyoma sincs a cégnek, nincs kirakva tábla, és a recepciós sem tud ilyen nevű társaságról.

Az MNB vizsgálata megállapította, hogy a manipulációval a Banus Port egy napon belül számos esetben jelentős mértékű, akár 30 százalékot is elérő úgynevezett kumulált árfolyamváltozást idézett elő. Szerintük a Banus Port magatartása alkalmas volt arra, hogy hamis benyomást keltsen a 4iG-részvény valós piaci megítéléséről, legfőképpen annak keresletéről, kínálatáról, vagyis megtéveszthették a kisbefektetőket, olyan képet festettek eléjük, mely szerint nagyon élénk kereslet van a 4iG-papírok iránt. Ez sikerült is, hiszen a részvények forgalmát megötszörözték: 2023 első felében átlagosan havi 840 ezer részvény cserélt gazdát, az év másik felére már 4,6 millióra ugrott a havi részvényforgalom. Az MNB szerint a Banus Port ezzel megvalósította a tiltott piaci manipuláció tényállását, ezért kirívóan magas, 250 millió forintos pénzbírságot szabtak ki – ezt a Banus gálánsan, a határozatot nem is vitatva, csak úgy befizette, ugyanakkor tiltott piacbefolyásolás bűntettének gyanúja miatt feljelentést is tettek ellene, amelynek alapján a rendőrség elrendelte a nyomozást.

Nagy mesterek

Jászai Gellértnek valahogy mindig mindent sikerült megúsznia.

2021 nyarán a Nemzeti Adó- és Vámhivatal föltárta egy hatalmas számlagyár működését, amely Fuzik Zsolthoz kapcsolódott, aki korábban a BKV visszás ügyeiben is érintett volt.

A számlagyár működésében érintett volt a T-Systems Magyarország Zrt., a 4iG Nyrt., az állami Antenna Hungária Zrt., a Hungaro DigiTel Kft., a repülőtéren dolgozó Airport Facility Management Kft., a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft., a takarítási piacon meghatározó Prisma-csoport.

A számlagyár működésének lényege az volt, hogy a pénz addig „vándorolt”, amíg valahol valaki „meg nem spórolta” az adók befizetését. az ügy egyik gyanúsítottja lett a korábban már a börtönt is megjárt Fuzik Zsolt, aki egykoron az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a CBA-ban volt informatikai vezető. Fuzik egy vádalku keretében több MSZP-s politikust is hírbe hozott azzal, hogy pénzt adott át nekik – őket eljárás alá vonták, de az állami és a NER-közeli szervezetek szerepét az ügyészség nem firtatta, holott nem teljesen világos például, hogy milyen szerepet töltött be a 4iG vezetője, Jászai Gellért, továbbá akkori pénzügyi helyettese, Linczényi Aladin a történetben. A nyomozati anyagokban csak „nagymesterként” emlegetett Fuzik korábban ugyan azt vallotta, hogy személyesen tartotta a kapcsolatot a 4iG-vel, konkrétan Linczényi Aladinnal, s a nyomozás megállapította azt is, hogy Fuzik személyesen is ismerte Jászai Gellértet, akit az irodájában is fölkeresett azzal a céllal, hogy valamit átadjon neki. Voltak adatok arra vonatkozóan is, hogy a 4iG folyamatosan tudomással rendelkezett a NAV nyomozásának részleteiről, egy lehallgatási jegyzőkönyv szerint pedig arról szólt, hogy a vizsgálat rájuk vonatkozó része megállapítások nélkül lezárult. Az ezt rögzítő beszélgetésen az egyik érintett nevetve mondta, hogy azért sikerült leállítani a nyomozást, mert „volt valaki, aki nagyon erős volt”.

A 4iG nem szerepelt a Fuzik-féle vádiratban.

Hadban-állás

Nem sokkal a 2026-os választások előtt derült ki, hogy egészen brutális bevásárlásban volt a 4iG, amely már az űriparban is jelen van –Orbán Viktor kíséretében Jászai Gellért még Donald Trump mar-a-lagói birtokán is megfordult, hogy ott Elon Muskkal tárgyalhasson az űripari együttműködés lehetőségeiről. Jászai cége ugyanakkor lényegében a kezébe kaparintotta a teljes hadiipart is.

Orbán Viktor 2020 után stratégiai irányként tekintett a védelmi ipar fejlesztésére, így a német fegyveripari óriás, a Rheinmetall és a Jászai Gellért-vezette 4iG 2022 elején stratégiai megállapodást kötött, miután az előző év végén a Rehinmetall megvette az informatikai cég negyedét. A Rheinmetall aztán egy 2031-ig szóló szerződést írt alá a Magyar Honvédséggel arról, hogy ők szállítják a lőszert, majd kiderült az is, hogy a Rheinmetall és a 4iG közös védelmi vállalatot alapít, kiegészülve a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel.

2022-ben Orbán Viktor Palkovics Lászlóra bízta az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt.-t vezérigazgatói tisztségét, amely a védelmi ipar állami szereplői feletti egységes stratégiai, szakmai, tulajdonosi irányítás és kontroll megvalósítását volt hivatott szolgálni.  Ezt 2024-ben vette át tőle a Nagy Márton-vezette Nemzetgazdasági Minisztérium, majd tavaly júniusban bejelentették: a magyar állami hadiipari szereplőket tömörítő N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. előzetes megállapodást írt alá a 4iG Űr- és Védelmi Technológiák Zrt.-vel (4iG SDT). Az adásvétel lényege, hogy a 4iG Csoport védelmi és űripari vállalata tulajdonrészt szerez a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó állami holding kilenc nemzetközi vegyesvállalatában. A kétlépéses tranzakció során az N7 Holding N7 Defence Zrt. néven új vállalatot alapít, majd az új társaságra ruházza a tranzakcióban érintett védelmi ipari leányvállalataiban lévő tulajdonrészét. Ezt követően a 4iG SDT 75 százalék +1 szavazatarányú többségi (négyötödös) tulajdont szerez adásvétellel az N7 Defence Zrt.-ben, míg az N7 Holding megtartja a fennmaradó 25 százalék –1 szavazatnyi részesedését. A szerződés szerint az ingatlanok, gyárak, üzemek, tehát a gyártókapacitás az államnál marad, ezekért a 4iG SDT tulajdonába kerülő N7 Defence Zrt. bérleti díjat fizet. A megállapodás szerint végül az N7 legfontosabb, jellemzően külföldi partnerekkel alapított, exportképes vegyesvállalatai kerülnek a 4iG SDT-hez. Az érintett vállalatok:

– Az Aeroplex Kft. repülőgép-javító vállalat Ferihegyről.

– A helikopter-alkatrészeket gyártó Airbus Helicopters Hungary Kft., a gyulai vegyesvállalatban az Airbus és az állam osztozik 70:30 százalékos arányban.

– A Rheinmetall Hungary Munitions Zrt. várpalotai lőszergyára.

– A Rheinmetall Hungary Zrt. zalaegerszegi komplexuma, ahol Lynx KF41 gyalogsági harcjárműveket gyártanak, fejlesztenek szervizelnek és tesztelnek.

– Az osztrák aknavető- és lőszergyártással foglalkozó Hirtenberger Kft. és leányvállalatai, amelyeket 2019-ben vásárolt fel teljesen az állam az N7-nek.

– A komplex fegyverrendszereket és RGW 110 típusú vállról indítható páncéltörő gránátvetők csöveit gyártó és fejlesztő Dynamics Nobel Defence Zrt.

– A Kiskunfélegyházán működő, kézi lőfegyvereket és hadiipari alkatrészeket gyártó Arzenál Fegyvergyár Zrt.

– A Colt CZ Hungary Zrt., amely Kiskunfélegyházán gyárt cseh licenc alapján kézi lőfegyvereket.

Együttműködés

A kormányvizsgálat hírére a 4iG-csoport közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a vállalat működése és fejlődése mindenkor a hatályos magyar és európai uniós jogszabályoknak megfelelően történt, tranzakcióit és szerződéses kapcsolatait a szükséges vállalatirányítási, jogi és pénzügyi kontrollok mellett alakította ki. Tevékenységük közben kiemelt szempont volt, hogy szabályos, tisztességes és a mindenkori magyar állam, azaz a magyar emberek számára előnyös döntések szülessenek – tették hozzá. Azt is közölték, hogy a társaság értékteremtő partnerségre törekszik az állammal, annak érdekében, hogy a közösen birtokolt társaságok értéke és nemzetközi versenyképessége komoly beruházások eredményeképp növekedjen, miközben megőrzik az irányító magyar befolyást.

A 4iG álláspontja szerint a közös tulajdonú cégeket a jó gazda gondosságával kezelték, befektetésekkel fejlesztették annak érdekében, hogy növeljék piaci megrendeléseiket, munkahelyteremtő képességüket, és motorjai tudjanak lenni a helyi gazdasági közösségeknek. A 4iG-csoport organikus fejlődése, saját befektetései és nemzetközi tőkebevonásainak eredményeképpen az érintett vagyonelemek értéke nő. Meggyőződésük szerint ez hosszú távú, kölcsönösen előnyös együttműködést jelent az állammal – írták. Ennek jegyében a 4iG-csoport együttműködik a kormány által kezdeményezett vizsgálatokban abban a szellemben, amit az erről szóló kormányhatározat is leszögez: azok minősítése és a következtetések levonása a vizsgálatok lezárása után lesz.