Elkészült Földes András filmje az Index beszántásáról és a Telex megalapításáról. András a fideszes roham kezdetétől filmezte az eseményeket, a kispadról szalajtott pribékek állománygyűléseit, a kétségbeesett konspirációkat, és aztán az új lap születését. A film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm-fesztiválon látható, aztán pedig a mozikban.
Az esztétikai értékelés legyen az esztéták dolga; az biztosan illő és helyénvaló, hogy ez a sztori megvan egyben, és megismerheti a világ. A másfél órás film 120 órányi anyag párlata – de sehogy sem kerek.
A dokumentáció értékes, de az egyáltalán nem egyedi, hogy a Fidesz lever egy szerkesztőséget. Megtörtént a Népszabadsággal, az Origóval, a Heti Válasszal, többek között.
Ami ebben a sztoriban igazán érdekes, az a forradalom folytatása. Amit a film épp csak megemlít, és valamiféle homályos traumákkal próbál magyarázni. Pedig ez egy nagyon konkrét Állatfarm-történet. Feláll a nyolcvan dühös újságíró, sorra aláírják a felmondást, szembeköpik a hatalmat dacosan, nem törődve lakáshitellel, megélhetéssel, és gyűjteni kezdenek. Velük a nép, Európa, és még a híresen féltékeny szakma is félreteszi a kenyérharcot. Aztán a nyolcvanak hőstettének sokszáz milliós gyümölcséből valahogy három ember tulajdona lesz. A ööö izé az irányíthatóság meg a szinergiák, nincs itt semmi látnivaló, táguljanak.
És abban a háromban nincs benne Munk Vera, aki az egészet felépíti, arccal vállalja, szervezi és vezeti. Őt rövid úton távolítja el a visszatérő Napóleon malac, Dull Szabolcs. Aki olyan tankönyvszerűen valósítja meg a sztálinizmust, mintha vizsgázna belőle. Sorra szabadul meg mindenkitől, akinek súlya van és benne volt a lázadásban. Végül a meggyalázott maradék dobja ki a hajóból az utolsó pillanatban, amikor már az orvosok perét tervezgeti.
Ez itt a slusszpoén. A legendákba illő szembeszegülés, a zsarnokság legyőzése – és újjáépítése saját kezűleg, függetlenül, szabadon. Meg az ütemes bólogatás, hogy ez már a vágyott új világ, csak Jones gazda vissza ne jöjjön.
De ez már egy másik film lesz.
A szerző Facebook-bejegyzése 2026. február 1-jén.