Briliáns írást közöl a Magyar Nemzet Apáti Bencétől, minden ízében tökéletes. A szerző előbb elpanaszolja, milyen kevés és drága az ő szabadideje, majd beszámol arról, hogy hétvégén zsinórban nézte végig egy felháborítóan woke Amazon-sorozat két évadát. Név szerint az Elveszett próféciákat. De annyira kibírhatatlanul woke az a sorozat, hogy már alig várja a harmadik szezont!
Kérdőjellé görbülve kérdezném, miért nem csinál valami mást kevés és drága szabadidejében, de tudom, sírva vigad a magyar.
Apátit különösen felzaklatja, hogy a filmben Ádám és Éva fekete. El is indul a teológia mocsaras-lápos ösvényén, és kiókumlálja, hogy ebből az a blaszfémia következik, hogy – jesszumpepi! – az Isten is fekete. Hiszen ugye a saját képére teremtette az embert. Eszébe se jut, hogy Istent fehér embernek tételezni pont ugyanolyan káromlás, mint feketének, sárgának vagy kéknek. Illetve hogy ha axióma, hogy Isten fehér ember, akkor ugyan ki és hogyan teremtette a négert.
Vannak még a sorozatban egymásba szerető démonok és angyalok, ütődött Gábriel, aki belehabarodik Belzebúbba. Hát nem igaz már, mit ki nem találnak ezek a balos kultúrharcosok. Semmi sem szent? Hova jutott a világ 2024-re?
És ez a slusszpoén: oda jutott a világ, nagy műveltségű művész úr, hogy filmre vittek egy 1990-ben kiadott Terry Pratchett-könyvet. Igen, ő írta. Akit a Korongvilág szerzőjeként ismernek azok, akik a szabadidejükben nem direkt fel akarják baszni az agyukat, hanem csak úgy szórakoznak. A Korongvilágban még hajmeresztőbb dolgok vannak, kezdve azzal, hogy a világ egy korong. Amit négy elefánt tart a hátán, azokat pedig egy teknős.
Bele se merek gondolni, mi következik ebből a teremtésre nézve. Talán az, hogy Apáti Bencét teknőssé akarják műteni a liberálisok. Sajnálnám! Ki fogja nekünk újra felfedezni a Monty Pythont? Sőt eljátszani?
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. január 27-én.