Washingtoni politikai körökben olyan pezsgés támadt, mintha kitört volna a világbéke vagy megszűnt volna a koronavírus-járvány, pedig csak egy 83 éves férfi szeretne nyugdíjba vonulni.
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Stephen Breyer az amerikai legfelsőbb bíróság közszeretetnek örvendő tagja, de távozását éppen a jogi véleményével általában egyetértő liberálisok sürgették.
Azért gyakoroltak rá nyomást – a fővárosban még egy utánfutóra szerelt, a lemondására felszólító plakát is tett néhány kört az utcákon –, hogy Joe Biden még a novemberi félidős választások előtt jelölhessen helyére új bírót, amíg a Demokrata Párt van többségben a szenátusban. Enélkül a demokrata amerikai elnök úgy járhatna, mint 2016-ban Barack Obama, akinek jelöltjéről, Merrick Garland mostani igazságügyi miniszterről a republikánusok még csak szavazni sem voltak hajlandók, inkább megvárták, míg Donald Trump tölthette be a hiányt, márpedig minden elnök álma és politikai karrierjének egyik csúcsa, hogy tagot jelölhessen a legfelsőbb bíróságba.
Az élethossziglani bírói mandátum révén ugyanis évtizedekre szóló hatást lehet gyakorolni az amerikai társadalomra.
Stephen Breyert még 1994-ben Bill Clinton jelölte. A háttéralkuk emberének tartották, aki váratlan koalíciókat tud tető alá hozni, Donald Trump azonban négy év alatt három új tagot is jelölhetett, a testületben 6:3 arányú republikánus többség alakult ki, Stephen Breyer addigi mozgástere gyakorlatilag megszűnt. A republikánus programpontok alapján, céltudatosan összeválogatott és nála jóval fiatalabb konzervatív bírók, amilyen Brett Kavanaugh és Amy Coney Barrett – várhatóan még idén visszájára fordítják a liberális abortuszszabályokat, megakadályozzák a fegyvertartás szigorítását, és alkotmányellenesnek nyilvánítják a kisebbségek pozitív megkülönböztetését az oktatásban és az állami munkahelyeken. Ez a kilátás alighanem megkönnyítette Stephen Breyernek a döntést.
Joe Bidennek viszont nagyon jókor jött az üresedés. Az elnök nincs jó passzban, most viszont visszatérhet 2020-as kampánya egyik sikertémájához és a sajtó az ő szorult helyzete helyett akár hónapokig a jelöléssel fog foglalkozni. Meg is ígérte, hogy ha lehetőséget kap, akkor az amerikai történelemben először fekete nőt küld a legfelsőbb bíróságba.
A Fehér Ház megerősítette, hogy az elnök tartani fogja a szavát, ami nyilván jót tesz majd hervadozó támogatottsági mutatóinak. A szenátusban azonban nem lesz egyszerű elfogadtatni a jelöltet: jobbról aligha érkezik voks, úgyhogy a történelmi döntéshez mind az ötven demokrata párti szenátorra szükség lesz.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2022. január 27-én.
Kiemelt kép: Stephen Breyer – mérsékelt, pragmatikus, távozó…
