Abszolút többséggel, 179 vokssal 171 ellenében szavazott bizalmat Pedro Sánchez régi-új szocialista miniszterelnöknek csütörtökön a spanyol parlament 350 fős alsóháza. Ezzel vélhetően véget ér a júliusi választások után kialakult patthelyzet, de a társadalmi béke sérülést szenvedhet.
A júliusi megméretést az Alberto Núñez Feijóo vezette Néppárt (PP) nyerte ugyan, de a szélsőjobb Vox támogatása nélkül esélye sem volt többséget szerezni. A Santiago Abascal fémjelezte szélsőjobb kormányra kerülésének megakadályozása érdekében azonban összezártak a baloldali és nemzetiségeket képviselő pártok. Nem véletlenül – a Vox rasszista, EU-szkeptikus, migráns-, nő- és mindenféle másságellenes párt, demokrácia és jogállamiság felfogásáról sokat elmond, hogy nem is tagadja csodálatát a Franco-diktatúra iránt. (Santiago Abascalt június elején, a spanyol kampányban a Karmelitában fogadta Orbán Viktor. A magyar kormányfő ekkor azt mondta, szeretné, ha Európában is lenne egy jobboldali fordulat, és olyan pártként értékelte a Voxot, amely szereti a hazáját és ki akar állni mellette, amelynek fontosak a tradicionális értékek, a család és a történelem, amire a jövőt építeni lehet.) De ami a spanyol belpolitikában talán a legsúlyosabban nyomott a latban, az a kisebbségellenességre építő nacionalizmusa, ami automatikusan távol tartja a kisebbségeket mindegyik Voxszal közösködő párttól. Ez készítette elő a terepet az először 2018-ban hivatalba lépett miniszterelnök, Pedro Sánchez, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) vezetője újbóli hatalomra kerüléséhez.
Márpedig Spanyolország etnikai megoszlását tekintve igencsak sokszínű. A kasztíliai spanyolok részaránya 73 százalék, az ország 27 százalékát a más nemzetiségek adják. Ebből 18 százalék a katalán, 6 a galíciai, 2 a baszk és 1 százalék egyéb nemzetiség. A számok egyértelműen mutatják, hogy a spanyol királyságban nem lehet a nemzetiségek támogatása nélkül stabil kormányt alakítani, az utóbbi évek történései pedig azt igazolják, hogy társadalmi kiegyezés, a többség-kisebbség normális együttélésének, politikai együttműködésének helyreállítása nélkül marad a feszültségen túl a politikai patthelyzet is.
A 2017-es katalán függetlenségi referendum Spanyolországban káoszt és megosztottságot hozott. És ebben nem csak a szeparatista Carles Puigdemont és pártja, a Junts per Catalunya a vétkes, hanem a katalán autonómiát megnyirbáló majd egyre jobban keménykedő néppárti kormányzat is. Mariano Rajoy azóta korrupciós botrányba belebukott PP-vezér miniszterelnök eleve mindenféle egyeztetéstől mereven elzárkózott a katalán referendum kapcsán, meg sem próbált tárgyalásos úton megoldást találni a katalán sérelmekre. A zsigeri elutasítás, az eleve, még az alkotmánybírósági döntés előtti alkotmányellenesnek minősítés olajnak bizonyult a tűzre. A katalán többség így sem elszakadáspárti, a 2017-es felfokozott hangulatban is csupán 42 százalék vett részt a referendumon, ezek 90 százaléka voksolt az önálló Katalónia mellett.
Pedro Sánchez így is nagyon sokat kockáztatott azzal, hogy a Junts 7 képviselőjének támogatása fejében amnesztiatörvényt ígért Carles Puigdemontnak és a referendum miatt elítélteknek. Emiatt tizenhárom napja tartanak a tüntetések Spanyolország-szerte, Alberto Núñez Feijóo PP-elnök szombatra tömegtüntetésre szólított fel. A PP és a Vox egyaránt hazaárulást kiált az amnesztiatörvény miatt. Pedro Sánchez a miniszterelnöki programbeszédében azzal védte meg álláspontját, hogy „Spanyolország nevében, Spanyolország érdekében, a spanyolok közötti egyetértés javítása érdekében” adnak amnesztiát a katalán függetlenségi folyamat során vádemelés alá vont személyeknek. Hangsúlyozta, ez egy olyan intézkedés, amelyet a katalán társadalom jelentős része kért, és amelyet politikai képviselőinek nyolcvan százaléka, valamint az ülésteremben jelenlévő erők többsége jóváhagyott.
Orbán Viktorral riogatnak egykori partnerei
Alberto Núñez Feijóo azzal is megvádolta Pedro Sánchezt, hogy az amnesztiatörvénnyel aláássa a jogállamiságot. A beiktatási vita kezdetén, szerdán a PP-elnök felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg és foglaljon állást az amnesztiatörvénnyel kapcsolatban. Példátlan, hogy egy nagy spanyolországi párt belpolitikai kérdésben kérjen döntőbíráskodást Brüsszeltől. Ámde a spanyol néppárti vezető ezt azzal indokolta, Pedro Sánchez „Dél-Európa Orbán Viktora”, az EU-nak pedig ugyanolyan lépéseket kellene tennie, mint amilyeneket a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt tett Magyarországon és Lengyelországban és az igazságügyi törvény miatt Romániában.
Az Európai Néppárt csütörtökön bejelentette, hogy az Európai Parlament jóváhagyta azt a kérést, hogy a jövő héten vitát tartsanak a spanyol igazságszolgáltatás függetlenségének lehetséges veszélyeztetéséről.
Megjelent a Népszava Külföld rovatában 2023. november 17-én.
