A Magyar Hang cikke.

Gulyás Gergely a kormányinfón (képernyőfelvétel)

Fel fog lépni az ötvenkét fős Fidesz–KDNP frakció az önkényre törekvéssel szemben a Parlamentben. Nem vicc, Gulyás Gergely, az ügyvezető állampárt leendő frakcióvezetője mondta ezt. Közölte még azt is, hogy akkor innentől kezdve ők lesznek majd a normális ellenzék. Esetükben legalább olyan nevetséges kifejezés ez, mint amikor egy leharmadolt képviselőcsoporttal rendelkező párt, aminek alapítója, elnöke, szövetségi kapitánya, középcsatára, szertárosa, játékosedzője, utcai harcosa, sámánja és vezénylő tábornoka fel sem meri venni harminchat év után a mandátumát; az úgy hívja magát, hogy ő volna itt a nemzeti oldal.

A megújulás komolyanvehetőségéről pedig csak annyit, hogy tagja lesz a csoportnak Kocsis Máté, Szijjártó Péter, Németh Balázs, Pócs János, Budai Gyula, egy évig Lázár János, júliusig Orbán Balázs. Meg az a Takács Péter is, aki a párbeszédképesség tekintetében időnként erős kihívásokkal küzd, még ő is elmegy a cizellált fideszes önreflexió Mekkájába, a Bayer-showba, hogy elmondja, hogy ez talán túlzás. Régebben (értsd: két hete) még simán az lett volna az elemzői közbölcsesség, hogy a Fidesz–KDNP most biztos teszteli a közvéleményt, amit persze megméret, merthogy ugye az volt a mondás, hogy hát „ezek aztán” „mindent mérnek”. Igen, minket mértek, hogy mire kattintunk, mire uszulunk, és mivel ezt mi fizettük, így aztán bizton állíthattuk, hogy a kormánypárti holdudvarnak még a világnézetét is mi dobtuk össze. 

De elmúlt ez is, mint a gyíkká változtatás, úgyhogy amit most látunk Gulyás Gergely frakcióvezetőtől az alighanem saját kútfőből való próbálkozás. Normális ellenzék, mondja az az ember, akinek ezidáig az volt a feladata, hogy telesóhajtsa a magyar nyilvánosságot arról, hogy ő aztán semmilyen releváns kérdésben nem tud semmit. Persze, ha a háttérben húzódó Gyurcsány-szálat kellett behúznia valahova, akkor hirtelen elképesztő tájékozottságot tudott növeszteni a korábbi kancelláriaminiszter.

Az a politikai szövetség akarja pajzsára emelni a normalitást, amelyiknek a köztársasági elnöke kegyelmet adott egy pedofil bűnsegédjének. Amelyik dollár-milliárdost csinált abból a Mészáros Lőrincből, aki valószínűleg a saját esküvői menüjének nagy részét akkor se értené meg, ha valaki felolvasná neki. Ahol a miniszterelnök egy állami ünnepségen úgy fogalmaz a kritikus civil szféráról, hogy ők poloskák, akik túl sok mindent éltek már túl. Ahol a titkosszolgálat rádolgozik ellenzéki kihívójára. Ahol a migrációt minden lehetséges módon elutasító kabinet rendeleti úton bocsát szabadon embercsempészeket. Ahol akkumulátorgyártó nagyhatalommá akarják alakítani Magyarországot, ahol semmi sincs ahhoz, ami az akkumulátorgyártáshoz kell.

Hosszan lehetne és kell is folytatni a sort, már csak azért is, hogy Gulyás Gergely megértse, hogy amit ciklusokon keresztül ívelően műveltek, az minden volt csak normális nem. Ha miniszterként nem is volt módja tájékozódni annak az országnak a viselt dolgairól, amit elvileg az őt foglalkoztató kormány irányított, akkor talán most majd sikerül neki.