mérkőzésen a Groupama Arénában 2023. december 14-én (Fotó: MTI/Vasvári Tamás)
„Az újra növekvő migráció miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség! Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg.” Ki gondolná, hogy egy olyan jogszabály, ami így kezdődik, az a magyar fociközegnek okoz fejfájást. Az idézet ugyanis az új idegenrendészeti törvényből származik, amit első változatban úgy sikerült megalkotni, hogy még azok az Európai Unión kívülről érkező labdarúgók sem kaptak volna magyarországi tartózkodási engedélyt, akiket a hazai bajnokság tavaszi fordulója előtt szerettek volna leigazolni a klubok. De aztán a Magyar Labdarúgó Szövetség az államtitkársághoz fordult, Sallói István zalaegerszegi sportigazgató panaszkodott egy interjúban, és mindössze pár nap alatt két államtitkár intézkedett és megoldotta a magyar foci égető problémáját.
A gyorsaság egyébként önmagában is beszédes: borzasztó abszurd módon csúszott itt össze a nemzeti együttműködés rendszerének két slágertémája, és ennek a hatalomnak sokkal fontosabb, mint bármi más, hogy ezt a nehezen kommunikálható állapotot lehetőleg azonnal felszámolja.
De így is van érdekesség a történetben és nem csak az, hogy megint a foci világa mutatja meg nekünk a rendszer igazi arcát. A törvény szövegének első két mondata ugyanis szöges ellentétben áll azzal, amit a kormányoldal szajkózni szokott. Bevett paneljük ugyanis, hogy az ők az illegális migrációt utasítják el, ami szerintük nem keverendő össze a harmadik országból érkező külföldiek magyarországi munkavállalásával. Azt most hagyjuk, hogy a törvénytelen határátlépések ellen milyen eredményesen lehet küzdeni úgy, hogy a folyamatot segítő embercsempészek menlevelet kapnak, de azt mindenképpen rögzítsük, hogy maga a kabinet az, amelyik összefésülte a két jelenséget.
Ezért vicces, ahogy Czomba Sándor is arról beszélt, hogy politikai hisztériakeltés zajlik az ügyben. A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár egyébként azt is elmondta, hogy a vendégmunkásokra átmenetileg van szükség idehaza, mert ahhoz, hogy a magyar munkaerőpiac tartalékait aktivizálják, a kormánynak még sok feladatot kell végrehajtania. Igen, még: mondja ezt Czomba úgy, hogy már tíz éve is ő volt a terület államtitkára, amikor azt nyilatkozta a szakképzés átalakításáról, hogy „minden törekvés hiábavaló, ha funkcionális analfabéták kerülnek ki az alapfokú oktatásból, mert velük nem lehet a szakiskolai képzést megreformálni, ezért fontos, hogy az alapfokú oktatásból úgy jöjjenek ki a fiatalok, hogy az elégséges bizonyítvány mögött is legyen tudás és tartalom”. Nem sikerült, méghozzá részben azért, mert a kormány például az oktatás rendbetétele helyett pont a migrációval kapcsolatos „politikai hisztériakeltéssel” volt elfoglalva. És teljesen nyilvánvaló, hogy ezt a kérdést képtelenség olyan gyorsan rendezni, mint a légiós focisták ügyét, de a nemzeti együttműködés rendszerének tizennégy esztendeje alatt talán még sikerülhetett is volna.
