Ha nem riad meg, Európa most igazán felnő, s a világ globális játékosai közé emelkedik. Ott a helyünk, a mi választásunk erről szóljon.

Rettegés van a káosztól, félelem attól, hogy amennyiben a Tisza győz, nem következik be azonnal radikális javulás. Pedig hát a káosz máris ismerős, abban élünk, menjenek el közintézményekbe, intézzenek hivatali ügyeket. Káosz árad a köztelevízióból, hiszen az adóforintokért uszító közszolgáltatás idejének felében karaktergyilkosságokkal, a maradék idő felében pedig szemenszedett hazugságokkal foglalkozik (Brüsszel el akarja venni a 13. havi nyugdíjat), végül jönnek a hírek, tűzvészek, késelések.

Bajban van a gazdaság, az árak emelkednek, ott az egészségügy, az iskola és még százféle közintézmény, amellyel eddig is kellett volna valamit csinálni. Ha az ellenzék győz, akkor neki kötelező lesz a cselekvés. Miből? Vannak elsinkófált vagyonok, azonnal vissza a pénzünket! Hogyan? Mulatságos módon most éppen az Orbán-kormány tart számonkérési főpróbát (csak hogy maguktól elhárítsák a felelősséget) Matolcsy György/Ádám&Co, meg 500 milliárdnyi ingatag közpénz kalandos sorsa ügyében. Az elképesztő hírek mögött ott a kérdés: lehet-e kormányt-rendszert váltani, ha minden az övék? Vagyonok beásva, emberek bebetonozva, alkotmány kiherélve, hogy lesz ebből magyar feltámadás?

Mindenekelőtt milliók határozzák el, hogy ez igy nem mehet tovább. A szavazók többségével nehéz, kétharmadukkal még nehezebb vitatkozni. Ez a tizenöt év közel teljhatalomhoz, vagyoni uralomhoz, elképesztő külpolitikához vezetett. Csakhogy az utak nemcsak oda, hanem vissza is vezetnek. Éppen csak nem engedhetünk meg magunknak még tizenöt évet, hogy visszajussunk ahhoz a ponthoz, ahonnan az élhető Magyarországot újra lehet építeni.

Se a Tiszától, se mástól, aki talán még kormányváltásra képes 2026-ban, ne csodát várjunk. Határozott romeltakarítással kell kezdeni. Az Orbán-rendszer a magyar fejlődés útján egy megkerülhetetlen szikladarab. Nem is kerülgetni kell, hanem eltávolítani. Például a közoktatásban évtizedek intézményes tévedéseit nem lehet csak úgy kijavítani. De meg lehet szüntetni a mindent megbénító központosítást, benne a Klebelsberg Központot.

Nem az intézményi csúcsoktól várjuk a csodát, mert akkor megint eljutunk oda, ahonnan éppen most szeretnénk gyorsan eltávolodni. A kormánynak az lenne a fő feladata, hogy gyorsan felszámolja a közoktatás működési, fizikai, erkölcsi, ideológiai akadályait. Felkészült, erőskezű vezetőkre sokkal inkább az iskolákban (kórházakban) van szükség, mint a felügyelő hatóságok élén. Csak hagyják végre dolgozni őket.

Az új kormány induló készletéhez tartozik az abszurd központosítás felszámolása, a lebetonozott emberi erőforrások előcsalogatása, az intézményi, szabályozási romeltakarítás, a tehetséges szakemberek, vállalkozók pályára engedése. És pénz is lesz, elég a túlárazott közbeszerzésekre, az állami támogatásokra gondolni. Ne találgassuk, mennyi pénzről van szó, amelyet már kitalicskáztak (annyi számjegy nem is fér el ebben a sorban), hagyjuk az oknyomozó újságírókra, akik nyilván televíziós anyagokat fognak készíteni a módszerekről, közvetítőkről.

A választási győzelem után elképesztő történetekre számíthatunk. Mindenkitől vissza a pénzt? Vagy államosítani? Az igazság nem attól lesz gyengébb, ha ésszel élünk. Hozzá már csak felkészült jogállami intézményekre, köztük ügyészekre és bírókra lesz szükség.

Magyarország a NER gödrében rekedt. Még benne van az Európai Unióban, de az ország urai már Moszkvára figyelnek, s nem azért, mert az orosz rendszer annyira kiváló, hanem mert ott szeretik a kézbentartott vezetést – mindegy, mit csinál, ha gazdagszik, ha feszültséget szít, ha külföldi barátokat pénzel, akkor is. A NER persze nem ruszofil, szimplán csak hatalomtechnikus. Orbán Viktor egyik kedvenc hasonlatát felhasználva: a magyar kormány immár nem csak egyszerű bot az európai kerék küllői között, hanem szépen faragott orosz bunkócska (te drága).

Magyarország helyét a közös európai kultúra keretén belül kell keresni, integráljuk hát vissza az országot. Európa, minden más várakozással szemben, felszálló ágba került, mert az összes túlfinomultságot, gyávaságot, nemzeti önzést felrúgta az ukrajnai háború meg Putyin, aki diplomáciai ügyeskedéssel nem megkerülhető és nem is kezelhető; továbbá Donald Trump, aki a maga fellépésével lelki gátakat robbantott szét Európában.

Ha nem riad meg, Európa most igazán felnő, s a világ globális játékosai közé emelkedik. Ott a helyünk, a mi választásunk erről szóljon.

Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2025. április 8-án.