Nemzetközileg Európa szélére kerültünk. Jogállamtól távoli hely, mondhatni: „u kraina” lettünk. A háború kapóra jött a propagandának, valaha többszínű népünk egyedeiből barát vagy ellenség lett. Igaz ember Ukrajnával érez, orosz ügynök, aki Putyinnak szurkol. Másrészt és valójában Amerika vívja a háborút, a provokációk miatt a szegény és békeszerető oroszok nem tudtak mit tenni, az ukránokat le kellett rohanni. A háborúval kapcsolatos magyar politikai és kommunikációs hagymáz nemcsak jelenünket nyomasztja, a jövőnket is érinti.
Az ukrán honvédő háború lehet hosszú és még hosszabb. A tűzszünet érdekében talán az oroszoknál maradhat a Krím, feltéve, hogy a tartós európai béke egyelőre ismeretlen feltételeit az ukránok is elfogadják, és ha a háború utáni világhoz végül az oroszok is szervesülnek. Van erre elméleti esély: a világnak létérdeke a háború utáni hatékony béke, az meg nem jöhet létre Oroszország és Ukrajna nélkül. Hatalmi presztízsét tekintve Oroszország máris sokat vesztett, szövetségesi rendszere zavarosodik, kínai kapcsolata kétértelmű, az örmény és a kazah fejlemények figyelmeztetőek. Eközben a világnak olyan Oroszország kell, amely kezelni tudja önmagát, benne földjét és lelkét is.
A háború előbb-utóbb leáll, megkezdődik az újjáépítés. A dúlás mértéke ellenére van esély arra, hogy Ukrajna ne a libanoni minta szerint haladjon, ahol a versengő csoportok újra meg újra létrehozzák a maguk uralma alá tartozó romokat. Feltételezem, hogy Ukrajnában a háború végén, a hatalmi csoportok mellett és felett továbbra is létezik majd egy cselekvőképes állam. Várhatóan Ukrajna fontossága is gyorsan nő, megkerülhetetlen versenyzővé válhat Kelet-Európában.
Ukrajna újjáépítése óriási erőforrásokat igényel, a szükséges tőkét pedig nem képes egyetlen állam vagy szövetség előteremteni. Politikai és tőkés koalíciók jönnek majd létre, amelyek stabil jogrendszert követelnek, közben szívesen vesznek földet és természeti kincseket is. A tőkeerős külföldi és az ukrán tőkéscsoportok között erős vetélkedéssel párosuló együttműködés várható. Az ukrán gazdasági elit régi és újabb csoportjai is kihívást és a szövetség lehetőségét jelentik egymásnak. Az újjáépítés hosszú periódusa alatt Zelenszkíj elnök várhatóan igyekszik őket kézben tartani, a feltörekvő hazai tőkéscsoportokat a maga oldalára állítani, küzdelmüket befolyásolni. A közösségi és magánvagyonokban bekövetkezett kár alighanem együttműködésre ösztönzi az ukrán elitet, és mindez talán meggátolhatja a putyini modell kifejlődését, amelynek során az elitet engedelmes politikai tőkésosztállyá domesztikálják.
Magyarország eltávolodott a demokratikus civilizációtól, agresszív, de terméketlen viselkedésével fontos szövetségeseket idegenített el. Ezzel a teherrel nehéz lesz részt venni az ukrán újjáépítésben, bekerülni a körbe, amelyet az ukrán vezetés preferál. Félő, a lakodalomra a NER nem kap meghívót. Orbánt már nem lehet jobban utálni, ám a NER-elit áldozata még hátravan. A nemzetközi elutasítottság és az ukrajnai újjáépítésből való kimaradás veszteségeket okoz, amire Orbán hazai verhetetlensége nem lesz gyógyír.
Érzésem szerint a megerősödő Ukrajna hatására a V4 csoport érdektelenné válik. Kelet-Európán belül Lengyelország, Románia és Csehország erős versenytársat kap, ami új regionális együttműködési formációk kialakítására ösztönöz, ám ebben Magyarország érdemi szerepe még nem látszik. Az újjáépítés során Ukrajna felé billen a keleti irányú tőkefolyam. A folyamatosan ömlő Marshall-segélyektől ellustult kelet-európai EU-tagok erős ukrán versenytárssal néznek szembe.
A magyar kormány szűklátókörű bevándorlási politikája miatt a hatalmas ukrán menekültáradatból csak aprócska csoportokat engedtünk letelepedni. A cseheknél, lengyeleknél tömegesen letelepedett emberek, mérnökök, munkások nagy része egyszer hazamegy, és valahai befogadó országát fogja támogatni a magyar vállalatokkal szemben. Igaz, a nagy tőkelekötéssel működtetett vállalkozásokat nehéz más országokba átvinni. De az új fejlesztések esetében a bérszínvonalhoz képest hatékony és képzett ukrán munkaerő csábító lehet. Az ukrán kormány pedig alighanem ugyanúgy fog küzdeni a tőkebehozatalért, mint ahogy a katonai segélyekért. A várható EU-Ukrajna megállapodások hatására azok a tőkések, akinek az EU-ban és Ukrajnában is van működő érdekeltségük, a bérek, a lazább környezeti előírások és szabályozási elemek miatt kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek.
Mindez csak akkor érvényes, ha Ukrajna versenyzőként és nem kérelmezőként kondicionálja magát. Ahhoz, hogy Ukrajna elkerülje a mai orosz modellt és a közelmúltbeli ukrán oligarchikus változatot is, és közben az ukrán tőkésosztályt is versenyben tartsa, továbbá jelentős külföldi tőkét vonzzon anélkül, hogy végzetesen annak befolyása alá kerülne, Zelenszkijnek és rendszerének főként a gazdasági és politikai fékek és ellensúlyok okos használatát kell megtanulnia. És aztán fenntartani minden erővel, intézménnyel, szóval, karizmával, ahogy lehet.
Mi, magyarok tudjuk, mivel jár, ha valaki nem ezt teszi.
Megjelent a Népszava Vélemény rovatában 2023. január 10-én.
