Pénzcentrum
Régóta lehet tudni, hogy Magyarország öregedő társadalom, ráadásul a halálozások
száma is megugrott az elmúlt években a koronavírus miatt.
Azonban a jelek szerint ez a tendencia lassulni látszik: a KSH legfrissebb adatai szerint 13 százalékkal csökkent a halálozások száma a 2021-es adatokhoz képest. A népesség viszont így is folyamatosan csökken, ha nem is olyan drasztikus tempóban, mint a pandémia alatt. A Pénzcentrum most annak járt utána, hogy mely megyékben csökkent a leginkább a népesség az elmúlt egy év során.
Magyarország népessége évről évre csökken: míg 2022-ben még 9 millió 689 ezren éltek az országban, addig idén a KSH adatai szerint már csak mindössze 9 millió 678 ezren élnek. Jó hír azonban, hogy tavaly 135,7 ezer halálozás történt, ami 20 ezer fővel, azaz 13 százalékkal kevesebb a 2021-es adatoknál. Azonban mindössze 88,4 ezren születtek: 4,6 ezer újszülöttel volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, ami 5 százalékos csökkenést mutat.
Ebből is látszik, hogy a halálozások száma a születéseknél jóval nagyobb mértékben
csökkent, ennek köszönhetően a természetes fogyás a 2021-es 62,6 ezer fővel ellentétben tavaly már csak 47,3 ezer fő volt. Így végül a születések és halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében, illetve Budapesten is népességfogyáshoz vezetett. A természetes fogyás népességszáma a KSH adatai szerint 9,5 (Békés megye) és 1,9 ezrelék (Pest megye) között ingadozott, míg az országos átlag 4,9 ezrelék volt.
Az országos átlag 488,2 fő volt (a százezer lakosra jutó természetes fogyást vizsgálva), míg a legkevésbé Pest megyében csökkent a lakosság (mindössze 188,4 fővel). Pestet követi szorosan 203,7 fővel átlagosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azonban a dobogó harmadik helyén már nagyobb ugrást láthatunk: Hajdú-Bihar megyében ugyanis 274,5 fővel élnek most kevesebben, mint egy évvel korábban. Őt követi
Győr-Moson-Sopron 330,2 fővel.
A természetes fogyást vizsgálva Békés megye végzett a lista hátulján, itt ugyanis átlagosan 943,9 fővel lettek kevesebben. Előtte végzett Zala megye (929,6 fő), illetve Somogy (733,6 fő). Hátulról a negyedik lett Tolna megye, ahol 723,1 fő volt a százezer lakosra jutó természetes fogyás.
Ahogyan korábbi cikkünkben is utánajártunk bár hódít a falusi csok szerte az országban,
mégis a törpefalvak például egyre jobban elnéptelenednek. A lista élén a borsodi Nyésta, a zalai Csertalakos és a szabolcsi Kishódos végzett. Az ötven felsorolt település közül tizenkettőben legalább tíz százalékkal csökkent a lakosok száma. Az ötven közé pedig azok jutottak, amelyek hat százaléknál nagyobb csökkenést mutattak. A legnagyobbak közülük a vasi Peresznye, a nógrádi Egyházasdengeleg és a veszprémi Köveskál.
Ha már az ötéves időintervallumot vizsgáljuk, akkor minden településen legalább 14,5
százalékkal lett kisebb az állandó lakosság. Az élen itt a Zala megyei Lasztonya végzett 42 százalékkal, míg a szabolcsi Kispalád és a borsodi Tornakápolna lett a második és a
harmadik. Ebbe a rangsorba már több nagyobb település is bekerült, mint Lónya, Barabás, Beregsurány, vagy Bodrogkeresztúr, azonban 2023-ban már egyik helyen sem laknak ezer felett.
A teljes cikk ITT olvasható.
Forrás: Pénzcentrum, Újnépszabadság