Szilágyi Péter helyettes államtitkár szombaton azt mondta, tizenhárom esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek – fogalmazott Szilágyi Péter. A román sajtó revizionistának véli a beszédet.
Revizionista megnyilvánulásként értelmezte a román sajtó Szilágyi Péter a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkárának szombaton tett nyilatkozatát.
Június 4-e minden évben alkalmat ad a magyar tisztviselőknek arra, hogy felelevenítsék a revizionista retorikát a Magyar Királyság régi térképének újraalkotásáról – jelentette ki a G4media.
Több mint száz év után még mindig panaszkodnak a trianoni békeszerződés miatt a magyar kormánytisztviselők – írta a Digi24.
Nem telt bele egy hét az újabb provokációig – jegyezte meg az Adevărul.
Az államtitkár beszédét részletesen kielemezte a román sajtó – írta meg vasárnap a Telex.
A román sajtó úgy véli, kétféleképpen is értelmezhető a magyar államtitkár beszéde, hisz egyrészt a történelmi dátumra való tekintettel egyfajta megemlékezés és az említett tizenhárom év egyfajta kiértékeléseként is érthető, illetve román szempontból Erdély és/vagy Székelyföld visszacsatolására is utalhat, amelyre a románság mindig is érzékenyen reagált.
Szilágyi Péter: a nemzeti öntudat és a remény adott erőt a magyarságnak Trianon után
A nemzeti öntudat és a remény adott erőt az országhatárokon kívül rekedt magyaroknak Trianon után. A remény, hogy lesz magyar jövő a Kárpát-medencében – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára szombaton a Veszprém vármegyei Porván.
Szilágyi Péter az Összetartozás hídjának ünnepélyes átadó ünnepségén kiemelte: a magyarságot a „trianoni békediktátumot” követően éltette a remény, hogy „anyanyelvünk, hagyományaink és kultúránk nem csupán az emlékezet részei lesznek, hanem a mindennapok valósága”.
A magyar kormány 2010 óta azon dolgozik, hogy ezt a reményt beteljesítse. Ennek jegyében 150 ezer külhoni magyar vált közjogilag is a magyarság részévé. A kormány célja, hogy lehetővé váljon a külhoni magyarság számára a szülőföldön való boldogulás, megerősödjön a közösségek magyar identitása – tette hozzá.
Felidézte: 1920. június 4-én a hivatalokban és az iskolákban gyászszünet volt, Budapesten több tízezres gyászruhába öltözött tömeg gyűlt össze. Megkondultak a harangok, megszólaltak a gyárak riasztói, leállt a közlekedés. A nagyhatalmak döntése értelmében több mint hárommillió magyar az országhatárokon kívül rekedt.
A helyettes államtitkár azt mondta, tizenhárom esztendővel ezelőtt megszületett a döntés, „nem engedjük, hogy az országhatárok szétválasszanak bennünket nemzettársainktól”. Eldöntöttük, hogy megkezdjük a nemzet újraegyesítését, a külhoni magyarok ismét teljes jogú tagjai lesznek a nemzetnek – fogalmazott.
A külhoni magyar oktatási intézményhálózat támogatásának köszönhetően évi 300 ezer gyermek részesülhet minőségi anyanyelvi oktatásban a Kárpát-medencében és világszerte – mutatott rá.
Kitért arra, hogy a kormány támogatást nyújt az anyaországi közoktatásban tanuló diákoknak is, hogy legalább egyszer ellátogathassanak a szomszédos országok magyarlakta területeire. A nemzetpolitika célja annak tudatosítása, hogy felelősek vagyunk határon túli magyarokért – hangsúlyozta.
A magyarság kiállta az idő próbáját, az utóbbi évek nemzetpolitikájának köszönhetően pedig erősebb, mint valaha – jelentette ki Szilágyi Péter.
Veinperlné Kovács Andrea (független), Porva polgármestere elmondta, hogy az egykori pálos monostor szomszédságában álló Pálos-tóban lévő sziget Magyarországot, a körülötte lévő sétaút pedig a határontúli területeket szimbolizálja, a kettőt összekötő, most átadott híd a magyarság összetartozásának jelképe.
Kovács Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője felidézte: az idegen – főként francia –, nagyhatalmi álmokat szolgáló „trianoni békediktátum” tönkretette a magyar gazdaságot, az ország elvesztette nemzeti jövedelmének 67 százalékát. Aki ellátogat a Pálos-halastóhoz, „felidéződik benne ez a gyalázat” – húzta alá, majd a magyarság közös jövőjének és összetartozásának fontosságát hangsúlyozta.
Forrás: transtelex.ro, MTI, Propeller
