A székelyföldi magyarok sorsát meghatározó kérdésekről beszélgettek Gálfi Árpád meghívására RMDSZ-es és független polgármesterek. Az udvarhelyi meeting csak egyike volt azoknak, ahol a különböző politikai színezetű politikusok közös ellenfeleikről, akadályozó tényezőikről beszélgetnek, stratégiákat találnak ki, például Dan Tanasă, az igazságszolgáltatás vagy a népességfogyás ügyében. De a romániai közigazgatási és pénzügyi akadályok is terítékre kerülnek. Mivel a nyilvánosságot nagyon is érdekelné, hogy mi minden hangzik el egy ilyen találkozón, ezért megpróbáltuk kideríteni.
Minden a székelyföldi városok sorsát meghatározó polgármester ott volt a múlt héten a Gálfi Árpád székelyudvarhelyi városvezető által biztosított elektromos buszon. Csak a megyeközpontok polgármestereit említve, jelen volt Antal Árpád Sepsiszentgyörgy és Korodi Attila Csíkszereda RMDSZ-es polgármestere, valamint Soós Zoltán, Marosvásárhely független polgármester is. Velük együtt összesen 12 város polgármesterét és Tóth László főkonzult, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetőjét látta vendégül a Szabad Emberek Pártja (POL) színeiben megválasztott Gálfi Árpád független polgármester.
A gond csak az, hogy az informális találkozót a nyilvánosság kizárásával szervezik meg, így általában nem lehet előre tudni, hogy mikor és hol lesz. A kíváncsiskodó újságírók pedig hiába is mennének el a rendezvényre, zárt ajtók fogadnák őket. A Transtelex által megkérdezett polgármesterek is első körben Gálfi Árpádhoz irányítottak bennünket, mert íratlan szabály a körükben, hogy az esemény koncepciójáról, részleteiről csak a rendezvény házigazdája kommunikálhat, és ő sem túl sokat, mert mint többen leszögezték: az informális találkozónak épp az a lényege, hogy közben érzékeny információk is elhangzanak. Ezek pedig szerintük sem a sajtóra, sem a választókra nem tartoznak, pedig jelentősen befolyásolhatja Székelyföld sorsát. A nyilvánosság kizárásával úgy érzik, kötetlenebbül tudnak beszélgetni azokról a gondokról, amelyek éppen aggasztják őket.
Legyen szó épp arról, hogy az állami számvevőszékkel gyűlik meg a baja valamelyik polgármesternek, de Dan Tanasă neve is többször említésre került már a találkozók alkalmával, mert több elöljárónál is elpattant már vele kapcsolatban az a bizonyos húr. A Dan Tanasă problémára pedig valamiféle válaszlépést fontolgattak. A gond csak az, hogy Tanasă Románia törvényeit használja fel ellenük és azok betartását kéri rajtuk számon – persze a legnagyobb rosszindulattal.
A székelyföldi politikusoknak pedig, ha nem is ismerik el nyilvánosan, lehet, hogy időnként még jól is fog a Tanasăval való soha véget nem érő csörte, mert bár a pénzbüntetések biztos fájnak, azért a plusz őszhajszálakon túl az ellenségkép jól is jöhet a szavazat-maximalizálásnál.
Gyerő József, Kovászna város polgármestere azonban például pert is nyert Tanasăval szemben a román-magyar feliratok ügyében, és a jogi tapasztalatai mentén volt olyan városvezető, akinek ezzel segíteni tudott, hogy a bíróság szintén a javára döntsön. Szerinte a polgármesterek hasonló gondokkal, kihívásokkal kell megküzdjenek, amelyeknek valamilyen szinten a megoldása is megegyezik. Ezek a találkozók pedig azért fontosak, mert ezeken az alkalmakon lehetőség nyílik arra, hogy olyan településekre is ellátogassanak, amelyek a megyén kívül vannak, és ahol más-más pártszínekkel rendelkező polgármesterek dolgoznak.
A grémium a közös gondolkodásról szól. Ilyenkor megismerik egymás településeit, közösségeit, gondjait, bajait, céljait, kihívásait, nehézségeit
– teszi hozzá a kovásznai polgármester. Aktuálisan ilyenek például a népszámlálás és a népességfogyás kérdései, amely most is szóba jött, mert a polgármestereknek valamiféle választ kell rá adniuk. Sepsiszentgyörgy például deklaráltan a magyarországi kormánypárt, a Fidesz családpolitikáját próbálja átvenni és a várost magát is minél „családcentrikussá” tenni és ezzel akarja bevonzani és hazahívni a fiatal családosokat.A találkozó alatt azonban a fejlesztési, pályázatelszámolási kérdések is felmerülnek.
Székelyudvarhely: kihívások és számos buktató
Korodi Attila csíkszeredai és Gálfi Árpád udvarhelyi polgármester is posztolt a rendezvény után. Gálfi azt írta a Facebook-oldalára, hogy politikus társaival az aktuális beruházási nehézségekről beszélgettek, majd elektromos autóbuszra szálltak és több helyszínen nézték meg a székelyudvarhelyi beruházásokat, mint az Orbán Balázs Általános Iskola tornaterme, a kórház negyedi szolgálati és a csereháti ANL-s lakások, a szombatfalvi idősek nappali foglalkoztató központja és a II. Rákóczi Ferenc utca munkálatai. Az elöljáró kérdésünkre a Transtelexnek is több percen át sorolta a délutántól estig tartó találkozó helyszíneit. A „rövid” körutat egy kerekasztal-beszélgetés követte az aktuális nehézségekről és jövőbeni lehetőségekről, mert szerinte az együtt gondolkodás és a közös fellépés mindannyiuk célja.
Gálfi a Transtelexnek azt mondta, hogy a székelyföldi magyar polgármesterek informális találkozója 2016-ban vette kezdetét, és nagyjából kéthavonta találkoztak az elmúlt hat és fél esztendő óta, mindig más-más településen.
Az első találkozót egyébként épp Gálfi Árpád kezdeményezte még a Magyar Polgári Párt színeiben. Azóta viszont Gálfi már a Szabad Emberek Pártján (POL) is túl van, 2021-től független polgármesterként tevékenykedik, és azért volt az idei első találkozó házigazdája Székelyudvarhely, mert a kört most újrakezdték.
Gálfi pedig, ahogy bejegyzésében is írta, az udvarhelyi találkozó alatt a fejlesztési és beruházási projektjeinek a kihívásairól, nehézségeiről, a megvalósításuk alatt tapasztalt buktatókról informálta a székelyföldi polgármestereket. Szóba jöttek költségvetési és áremelkedési, pályázati kérdések is.
Utóbbi kapcsán érdeklődésünkre a Móra Ferenc Általános Iskolát hozta fel példának, ahol segítséget kapott társaitól. Azt mondta, miután letettek egy pályázatot az iskola szigetelésére, utána jöttek rá, hogy az iskola össze van építve a sportteremmel és a díszteremmel, és ennek van egy statikai problémája. Ennek kapcsán egy felmérésből kiderült, hogy az iskola nincs megfelelő állapotban, javításra szorul, és a pályázatukat így elkaszálták. Ezzel a problémával más polgármesterek is szembesültek már, ők azt tanácsolták Gálfinak, hogy válasszák külön az épületeket és a problémás részt külön költségvetésből javítsák meg, a többit pályázati pénzből oldják meg, ami csak elméletileg hangzik egyszerűnek.
Ugyanakkor Gálfi a romatelepre is elvitte a polgármestereket, így a székelyudvarhelyi roma kérdés is többször terítékre került. A város Sepsiszentgyörgyhöz hasonló pályázatot adott le nem régiben, viszont a szociális felzárkóztatásról szóló pályázatukat formai hibák miatt elutasították. Ettől függetlenül azonban Székelyudvarhelyen is terítékre kerül majd a romakérdés és a romák számára lakások építése, önkormányzati tulajdonba vétele, ami már Sepsiszentgyörgyön évtizedes, Csíkszeredában kétéves folyamaton van túl. Mint ismeretes, Sepsiszentgyörgyön az Őrkő negyedben óvoda, 50 szociális lakás és szociális központ épül ebben az évben, Csíkszeredában pedig a Máltai Szeretetszolgálat épít központot magának a romatelep szomszédságában.
Úgy gondoljuk, hogy minden településen vannak hasonló problémák és ezt egymástól, egymással közösen, egymásnak a tudtára adva tudunk javaslatokat, tapasztalatokat, akár ötleteket adni
– ecsetelte még a polgármester a Transtelexnek. A székelyudvarhelyi városvezető sikeresnek érzi a február 16-i találkozót, amelynek keretei között a buszoztatással meg is látogatták a kérdéses helyszíneket. Az utazás pedig szintén lehetőséget adott a tapasztalatcserére.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester például a városi roncsautó és iskolai „lábbusz” programról számolt be a találkozó során, és az udvarhelyi könyvtárnál tett látogatáskor tetszett meg neki egy olyan program, amit a sepsiszentgyörgyi székhelyű megyei könyvtárban is szívesen látna, ezért egyeztet majd a könyvtárral. Illetve, Soós Zoltán polgármesterrel egyeztettek a mobilitási programról, ahol a vásárhelyi tapasztalatok érdekelték.
Csíkszeredát legfőképpen a projektek finanszírozhatóságának kérdése érdekelte
Korodi Attila a Transtelexnek elmondta, a találkozók azért is informális keretek között szerveződnek, mert ilyenkor a polgármesterek elkezdenek beszélgetni, és mindenkinél előjönnek azok az ügyek, amelyek épp a leginkább foglalkoztatják őket. Csíkszereda polgármestere például a projektek finanszírozhatóságának kérdésén töri a fejét. De nem csak kérdéseket tett fel a találkozó alatt több mandátumot megélt társaihoz, hanem közös gondolkodásra is meghívta őket.
Mindenki nagyon sokat pályázott, emiatt a pályázatok hozzáadott értéke egyértelmű, de meg kell teremteni hozzá hosszútávon a társfinanszírozást is. A polgármesterek következő találkozója Csíkszeredában lesz, és össze lesz kötve egy nagyon komoly szakmai konferenciával is
– mutatott rá a csíki polgármester, beavatva abba is, hogy előre megállapodott a polgármesterekkel abban, hogy Csíkszereda májusra szervezi az önkormányzati finanszírozásokat érintő szakmai konferenciát, ahol a pályázatok mellé rendelhető önrészek témáját vesézik majd ki. Az eseményre pedig pénzügyi, kormányzati intézeteket is bevonnak.
A városvezetők tehát egy sajtónyilvános konferenciával egybekötött eseményre készülhetnek Csíkszeredában, ahol részt vesznek a nyilvános eseményen, majd zárt ajtók mögött beszélhetik ismét át a kényesebb, sajtóra és a nyilvánosságra nem tartozó részleteket.
