A nettó 547 forintra tehető magyarországi „lakossági piaci ár” a tőzsdei szint több mint ötszörösére rúg.
Hétfőn 25 eurón járt a gáz orosz tarifánk szempontjából irányadó, holland, TTF nevű tőzsdéjének megawattóránkénti ára. Bár június elején három napig 24 euró körül is állt a kurzus, tegnap pedig 26 eurón zárt a kereskedés, a szint lényegében több mint két éves mélypont. Igaz, az ár 2021 júniusa előtt évtizedekig 10-20 euró körül járt. Akkor még a mostani árfolyam okozott piaci riadalmat.
Lapunk számításai szerint a tegnapi megawattóránként 26 eurós irányadó gázár köbméterenként 95 forintos hazai szintnek felel meg. Az ennek kapcsán elterjedt szakmai elemzések – amelyek szerint ezzel a tőzsdei ár a hazai, rezsicsökkentett tarifák alá került volna – ugyanakkor alaptalanok. A száz forintos rezsicsökkentett gáztarifán belül ugyanis a termék nyilvántartott ára csak körülbelül ötven forintra rúghat. A többi rendszerhasználati díj és áfa, amit az összevetésül szolgáló tőzsdei ár sem tartalmaz. Így tehát a tőzsdei kurzus valójában még mindig a hazai, rezsicsökkentett szint közel kétszerese. Mindazonáltal a nettó 547 forintra tehető „lakossági piaci ár” a tőzsdei szint már több mint ötszörösére rúg. A mostani tőzsdei szintek mellett a rezsicsökkentett és a lakossági piaci áron eladott gázból származó bevétel ma már nagyjából fedezheti az ellátást végző, állami MVM orosz gázköltségeit – vélekedett megkeresésünkre Pletser Tamás. Az Erste olaj- és gázpiaci elemzője a jelenlegi politikai körülmények között nem számít lakossági gázárcsökkentésre.
A piaci áresés okait a szakember az európai tárolók megszokottnál nagyobb töltöttségi szintjében, illetve a várakozásokat alulmúló európai gazdasági teljesítményben és ázsiai LNG-keresletben látja. A világszintű kereslet csökkenéséhez hozzájárul a korábbi, több mint fél évszázada nem látott hitel- és pénzbőség szintén szokatlanul erőteljes, például kamatemelésen keresztüli visszafogása is. Ez Magyarországra, a tavalyi választások előtti „pénzosztás”, illetve az Európán belül messze legmagasabb szintre ugró infláció tükrében, hatványozottan igaz.
Esett az orosz gáz ára, nőtt a sarc, amelyet Vlagyimir Putyin kivetett Magyarországra – Bár 2023 márciusában a keletről érkező fűtőanyag ára soha nem látott…
Ráfizetünk az orosz gázzal, csak februárban 113 milliárdot takaríthattunk volna meg – Szokás szerint februárban is tetemes felárral kaphattuk az orosz fűtőanyagot -…
Tagadhatatlan, hogy a korábbi, magas gázárak közepette a pénzpiaci-energetikai elemzők – így akár Pletser Tamás is – a mostani időszakra a bekövetkezettnél sokkal, akár egy nagyságrenddel is magasabb tőzsdei szinteket jósolt. Tavaly szeptemberben, igaz, csak néhány nappal a piaci őrület csúcspontja után, 2023-ra nem várt 150 euró alatti árakat. Tavaly novemberben az előrejelzés száz euróra szelídült , ami mellett – a tél zordságától függően – idén januárban is kitartott, de még idén áprilisban is csak fontolgatta az „50-100 eurós” előrejelzés felülvizsgálatát. (A magas gázárakat előrevetítő szakmai elemzésekre a kormány is előszeretettel hivatkozott, például a „lakossági piaci gázár” változatlanságának indokaként.) Pletser Tamás ennek kapcsán elismerte, hogy a piacot meglepte a lanyha ázsiai kereslet, de az európai ipar és lakosság gyors energiaigény-csökkenése is. A napelemek miatt a „szokásos” nyári áremelkedés is elmaradt. Miközben az olyan nagy energiaigényű vevők, mint a fémkohók vagy a műtrágyagyárak, az árcsúcsok idején leálltak, az ipari termelés összességében nem csökkent, vagyis ezek helyét alacsony energiaigényű vállalatok vették át. Míg például egyes fémkohók végleg bezárhatnak, addig a műtrágya- és üveggyárak többsége újra termelhet.
Bár Pletser Tamás rövid távon akár további árcsökkenést sem zár ki, tartja magát ahhoz a korábbi megállapításához, hogy a 2021-et megelőző, tartósan 20 euró alatti európai gázár időszaka többé nem tér vissza. Idézte a Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb figyelmeztetését, miszerint egy hidegebb télen egy újabb orosz gázzár ismét felboríthatja a piacot. A 2023. decemberi-2024. januári lejáratú szerződések árai most is 48 eurón állnak. Így most idénre 35-40, a következő tizenkét hónapra pedig 30-100 euró közötti tőzsdei gázárakra számít.
Orbán Viktor 11 hónapos lemaradásban
Oroszország – tavalyelőtt különböző piaci intézkedéseivel, tavaly február óta pedig Ukrajna megtámadásával – teljesen felborította az európai és távol-keleti gázpiacot. Így az árak 2021 májusa és 2022 augusztusa között az addig gyakorlatilag elképzelhetetlen, 340 eurós szintig ugrottak.
Ekkor mutatkozott meg igazán, a földgáz máig a fejlett társadalmak működtetéséhez oly elengedhetetlen nyersanyag, hogy a biztosítására tett erőfeszítések az állami költségvetéseket, sőt a politikai folyamatokat is alapvetően befolyásolják. Azóta viszont folyamatos a piaci árcsökkenés. Így a mostani, 2021 előtt még ijesztően magasnak számító, 24-26 eurós szintek hatalmas lélegzethez juttatják – a tavalyi káosz tükrében túlzás nélkül állítható – az egész európai gazdaságot.
Az, hogy a piaci gázárak hajszálnyira megközelítették a 2021-et megelőző évtizedek jellemző szintjét, az Ukrajna lerohanása miatt Oroszország ellen kereskedelmi korlátozásokat bevezető államokkal szembeni putyini ellenlépések csúfos kudarca. Az áresés egyik fő oka ugyanis, hogy azok az uniós tagállamok, amelyek gázcsapját Putyin önhatalmúlag elzárta, nagyon gyorsan váltottak más térségekből – vagy akár épp Oroszországból -, tengeren, cseppfolyósítva szállított, LNG-nek nevezett földgázra. Eladdig, hogy vezetékes orosz gázt az EU-tagállamok közül az eredeti szerződés szerint ma már csak Magyarország kap. Hullámzó, illetve mostanság egyre növekvő adagokat ugyanakkor az ukrajnai háborús övezeten keresztül éppenséggel kap Szlovákia, Csehország és Ausztria is. Ezek az államok viszont már csak azért is érdemi lépéseket tesznek az orosz gázvásárlások teljes kiváltása érdekében, mert az ukrán gázcső Moszkva és Kijev szállítási egyezményének 2024 végi lejártával vélhetőleg teljesen elzárul. Tekintettel arra, hogy az Orbán-kormány intézkedéseit a jelek szerint immáron teljességgel a Kreml-barát propaganda vezérli, a gazdasági folyamatokból a kabinet egyre kevesebbet – hovatovább semmit sem – érzékel. Így Orbán Viktor az áresés 11. havában is az energiaáremelkedéssel riogat, amit a „brüsszeli szankciók” okoznának, miközben az EU máig semmiféle korlátot nem gördített az orosz gáz uniós behozatala elé.
Tétova fordulat
Bár változatlanul, kétségkívül érkezik Magyarországra a vezetékes orosz gáz, ennek kockázata egyre nő – véli az Erste elemzője. A magyar kormány mozgásterét kétségkívül korlátozza a 2021 végén megkötött, 15 éves, évi 4,5 milliárd köbméteres magyar-orosz beszerzési megállapodás. Ebből már csak azért is nehéz kimozogni, mert az uniós tagállamokkal kötött, hasonló szerződések közül Moszkva tavaly csak ezt nem sértette meg. Bár az Orbán-kabinet kétségkívül érdeklődik más források iránt is, ezek jó része további beruházásokat igényel. A legfontosabb ezek közül a török irány, ahonnan észak-iraki, azeri, ciprusi, izraeli fűtőanyag is érkezhet. A Fekete-tenger román szakaszának gázlelőhelyei 2027-től fordulhatnak termelésbe, ahonnan viszont a vezetékek már elkészültek. Mindazonáltal a magyar kabinet élénkebben is részt vehetne a krki gázlefejtő, illetve a kapcsolódó vezetékrendszer fejlesztésében – vélekedett Pletser Tamás.
Az MTI tudósítása szerint pénteken, a magyar-katari gazdasági vegyes bizottság harmadik ülését megelőző sajtótájékoztatón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reálisnak nevezte annak esélyét, hogy 2027-től Katarból LNG érkezzen Magyarországra.
Magjelent a Népszava Gazdaság rovatában 2023. július 19-én.
