Az NVI 36 szervezetet vett nyilvántartásba a kampány kezdetéig, közülük 23-nak nem sikerült elegendő ajánlást összegyűjteni.
Tizenhárom pártnak, illetve pártszövetségnek sikerült összegyűjtenie az EP-választásra a 20 ezer támogatói ajánlást határidőre, azaz pénteken délután 4 órára. A Nemzeti Választási Iroda 36 szervezetet vett nyilvántartásba április 20-ig, vagyis a kampány kezdetéig – ketten már a nyilvántartásba vételi szabályoknak sem feleltek meg, a 38 próbálkozó amúgy csúcsot jelentett az uniós voksolások hazai történetében –, ám közülük 23-nak nem sikerült elegendő ajánlást összegyűjteni.
A június 9-i választáson így a DK-MSZP-Párbeszéd, a Fidesz-KDNP, a Jobbik, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt, Vona Gábor Második Reformkor Pártja (2RK), a Megoldás Mozgalom (MeMo), a Mi Hazánk, Márki-Zay Péter Mindenki Magyarországa Néppártja, a Momentum, a Jakab Péter nevéhez fűződő A Nép Pártján, a Magyar Péter-féle TISZA Párt, valamint az Új Alternatíva listájára lehet majd voksolni. (Hivatalosan csak a Fidesz-KDNP listáját vette jogerősen nyilvántartásba az NVI, a többiekre vélhetően a jövő héten kerül sor.) A 13, szavazólapra felkerülő formáció új rekordot jelent,
2004-ben, az első hazai uniós voksoláson a 16-ból, 2009-ben 28-ból, 2014-ben 37-ből csak 8 pártnak vagy pártszövetségnek sikerült, míg legutóbb, öt éve a 37-ből kilencnek.
A 20 ezer támogatói szignó, mint azt lapunkban a kampány kezdetekor megjósoltuk, a nyilvántartásba vett pártok nagy részének elérhetetlen álomnak bizonyult – köztük a korábbi uniós választásokon magát rendre megmérető Munkáspártnak, valamint a Liberálisoknak –, az indulni szándékozók között megannyi, a korábbi hazai választásokról ismert kamupárt is szerepelt, melyek a választások közötti időszakokban nem folytattak-folytatnak semmilyen tevékenységet. Akkori cikkünk megjelenése után a Szabad Ország Mozgalom pártigazgatója, Lengyel Attila például kikérte magának a bizniszpárt minősítést, ehhez képest nem sikerült megugraniuk a lécet. A 13 listaállítóból meglepetésnek az Új Alternatíva számít, lapunk kérdésére Ujhelyi Sándor pártelnök elmondta,
öt perccel a határidő előtt adták le az ajánlóíveket, melyek jelentős része vidékről érkezett, s nem biztos, hogy valóban összegyűlt az elegendő szignó, a döntés az NVI kezében van.
Az európai parlamenti választáson Magyarországon csak pártok indulhatnak, a voksolás 21 EP-helyről dönt, mandátumot pedig az a lista szerezhet, amely eléri az 5 százalékos küszöböt. A listát állító pártok formációnként maximum a teljes képviselői létszám háromszorosát, azaz 63 jelöltet nevezhetnek meg, a lehetőséggel az idén csak a Fidesz-KDNP és a Mi Hazánk élt, a DK-MSZP-Párbeszéd 61, a 2RK 23, a Momentum 19, a Jobbik 16, az LMP 14, a TISZA 12, a Kutyapárt 9, a Mindenki Magyarországa 8, a MeMo 7, A Nép Pártján 5, az Új Alternatíva 2 képviselőjelöltet állított, azaz összesen 302-en küzdenek a 21 brüsszeli helyért.
Öt éve 281-en, 2014-ben 274-en, 2009-ben 330-an, míg az első alkalommal, 2004-ben pedig 323-an próbálkoztak bejutni az EP-be.
Az EP-választáson a hazai szavazók mellett a nem EU-tag országokban élő, a hazai lakcímnyilvántartásban nem szereplő, magyar állampolgársággal rendelkezők is voksolhatnak – 2019 óta –, vagyis az ukrajnai – kárpátaljai – és szerbiai – vajdasági – magyarság is beleszólhat a magyarországi választási eredményekbe. (A határon túli, magyar állampolgársággal rendelkezők közül, akik valamelyik uniós államban élnek, azok az adott ország listáira szavazhatnak, vagyis a Fidesz-KDNP az EP-választáson nem számíthat a legnagyobb bázisának számító romániai magyarságra.) Az ukrajnai és szerbiai magyaroknak május 15-ig lesz lehetőségük, hogy regisztráljanak, ám akik a 2022-es parlamenti választáson szerepeltek a választói névjegyzékben, nincs szükségük az újabb procedúrára. Legutóbb összesen 63 ezer levélszavazat érkezett a külhoni magyaroktól, 96 százalékuk a Fidesz-KDNP EP-listájára voksolt.
Kisorsolták a szavazólapi sorrendet
Noha péntek délután 4 órás listaállítási határidőig jogerősen csak a Fidesz-KDNP EP-listáját vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Iroda, pénteken kora este már ki is sorsolták, hogy a június 9-i uniós voksoláson a pártok milyen sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon.
A sorsolás értelmében a listák a következő sorrendben szerepelnek majd a szavazólapon: 1. Megoldás Mozgalom, 2. LMP, 3. DK-MSZP- Párbeszéd, 4. Második Reformkor Párt, 5. Mindenki Magyarországa Néppárt, 6. Momentum Mozgalom, 7. Fidesz-KDNP, 8. Jobbik, 9. Új Alternatíva Párt, 10. Tisztelet és Szabadság Párt, 11. Magyar Kétfarkú Kutya Párt, 12. Mi Hazánk, 13. A Nép Pártja.
A szavazólapon szerepel majd a lista sorszáma, a listát állító párt (illetve több párt esetén pártok) neve és emblémája, a szavazásra szolgáló kör, valamint a listán szereplő első öt jelölt neve. Elképzelhető azonban, hogy a listák száma végül ennél kevesebb lesz, ha az ajánlások ellenőrzésénél kiderül, hogy valamelyik pártnak nincs meg a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlása.
Jó ötletnek tűnt a Fidesz számára, hogy egy napon tartsák a két választást, aztán jött Magyar Péter – Magyar Péter elfedi a nyilvánosság előtt a DK és a Momentum…
Orbán Viktor: Ezek nem kommunikációs pukkancsok, Európa a tűzzel játszik – A miniszterelnök közölte, sokan úgy beszélnek a háborúról, mint egy délutáni…
Megjelent a Népszava Belföld rovatában 2024. május 5-én.
