Távolodik „mesterétől”, Orbán Viktortól az olasz kormányfő, Giorgia Meloni.
Olaszország és Kína az Egy övezet egy út kezdeményezés (BRI) nélkül is erős kapcsolatot tarthat fenn – jelentette ki Giorgia Meloni, miután július 27-én megbeszélést folytatott Washingtonban Joe Biden amerikai elnökkel. Olaszország szélsőjobbról érkező elsőnői kormányfője tíz hónapos kormányzása alatt atlantistább és uniópártibb külpolitikát valósított meg, mint az előtte kormányzó kabinetek. Ez két dolog miatt is kifejezetten izgalmas. Egyrészt, mert mindezt egy korábban kifejezetten euroszkeptikus és globalistaellenes erőként hajtotta végre. Másrészt pedig Meloni egyik korábbi politikai példaképének Orbán Viktort nevezte meg, akinek politikájától elég messze állnak az elvileg szövetségesnek számító olasz miniszterelnök manőverei. Ez még akkor is meglepőnek tűnik – miként Reptér című külpolitikai műsorunkban Molnár Anna Olaszország-szakértő is megjegyezte –, ha tudjuk, hogy Olaszország és az olasz kormányok alapvetően NATO- és EU-barátok, a szélsőjobb pedig mindig moderálja korábbi retorikáját kormányra kerülése esetén.
Pekingben a tervezett őszi látogatása előtt kiverte a biztosítékot, hogy Meloni nem újítja meg a Hszi Csin-ping kínai elnök zászlóshajójának számító BRI-ben való olasz részvételt. Az angol nyelvű South China Morning Post című napilap meg is jegyezte, Meloni döntése duplán fog fájni Olaszországnak – amely kínai befektetések terén nem áll túl jól: 2018 és 2022 között 81 százalékot esett e mutatója. Az olasz exportra is negatív hatással lehet ez – amely a hivatkozott időszakban 31,7 százalékkal nőtt. Róma döntésével Kína elveszíti az egyetlen G7-es partnerét az együttműködésben, de ahogy az EU külügyi szolgálatának római irodavezetője, Arturo Varvelli Euractiv hírportálon írt cikkében megjegyezte: az Egyesült Államok és Kína között kiéleződő rivalizálás közepette Meloni lépése hatással lesz az európai politika e téren tanúsítandó magatartására is.
Meloni közben harcosan kiáll Ukrajna mellett – Oroszország agressziójával szemben –, ami ugyancsak új elem, mivel főleg a nemrég elhunyt Silvio Berlusconi hatására Róma és Moszkva kapcsolata nem volt rossz a 2022-es inváziót megelőző időszakban. E diplomáciai erőfeszítések is hatással lehetnek az olasz közvéleményre. Míg 2021-ben az olaszok mindössze 22 százaléka látott Oroszországban ellenfelet, addig ez mára 54 százalék. Az Amerika–Kína-rivalizálásban mindössze az olaszok 18 százaléka áll Washington mögé, a lakosság 65 százaléka semlegesnek tekinti magát, úgy, hogy az olaszok 52 százaléka szoros partnerként tekint az Egyesült Államokra.
A visszafogottság mögött számos olasz elemző szerint egyebek mellett az áll, hogy Meloni szeretné elérni: az Európai Bizottság oldja fel azt a 19 milliárd eurós uniós forrást, amelyet a korábbi kifizetésből finanszírozott beruházások egy részének felülvizsgálatára hivatkozva március óta felfüggesztett. Előretekintve pedig Meloni már a 2024-ben esedékes EP-választásokra figyel, és az Európai Konzervatívok és Reformerek csoport vezetőjeként pártját, az Olaszország Fivéreit (Fratelli d’Italia, FdI) az egyre inkább középre tolódó szélsőjobb és a jobbközép Európai Néppárt (EPP) közti mérleg nyelvévé igyekszik tenni.
Meloni még a migráció terén is visszább vett a Perugai Egyetem politológusa – az Euronewsnak nyilatkozó – Cecilia Sottilotta szerint, miután kormányra kerülve „szembejött velük a valóság”. A koalíciós partner Lega-vezér, Matteo miniszterelnök-helyettes által képviselt „lezárni minden kikötőt”-elv helyett sokkal pragmatikusabban áll a kérdéshez az olasz kormányfő. Inkább olyan szerződéseket akar kötni észak-afrikai államokkal, amelyek uniós fejlesztési forrásokért cserébe visszatartják az illegális bevándorlókat.
Ilyen volt a nemrég Meloni közvetítésével Tunéziával megkötött uniós megállapodás is, amelyet a német külügy szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság közreműködésével, Berlin kikerülésével hoztak tető alá.Ami a belpolitikát illeti, Meloni a választási ígéreteinek többségét megvalósította. Így augusztus 1-jével megszüntették a még az Öt csillag Mozgalom (M5S) által a legszegényebbek számára bevezetett feltétel nélküli alapjövedelmet, ami egy kétgyermekes család számára összesen havi 1180 eurót garantált. Helyette ezek a háztartások akkor kaphatnak havi 480 eurót, ha azokban kiskorúak, fogyatékkal élők vagy idősek is laknak. Ugyan az abortusz tilalmához egyelőre nem mert hozzányúlni, leállította, hogy az LMBTQ+-os párok anyakönyveztethessék a gyermekeiket. Emellett szankcionálta az angol szavak használatát a hivatalos iratokban, és büntethetővé teszi az illegális partik szervezőit, ahogy célba vette a bevándorlókat segítő civil szervezeteket is. Mindezt úgy, hogy azt FdI népszerűsége a tavaly októberi választások óta 3 százalékot emelkedve 29 százalékon áll, miközben a két koalíciós partner, a Matteo Salvini-féle Lega és a néhai Berlusoni Forza Italiája, 9, illetve 8 százalékon stagnál.
Noha belpolitikája nagy vonalakban összecseng a magyar kormánypártok sokat hangoztatott célkitűzéseivel, Meloni kormányfőként a Budapesttel szemben tanúsított távolságtartását mi sem jelezheti jobban, mint hogy csak idén huszonkét országban járt – a térségben például Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot és Ukrajnát is felkereste –, ám Magyarországra nem látogatott el. Ezt pedig alighanem Budapesten is érzékelik.
Forrás: a Magyar Hang VI. évfolyama 32. számának (augusztus 11–17.) nyomtatott változata.
