The Moscow Times
Titkos diplomáciai tárgyalások folynak az Egyesült Államok korábbi magas rangú nemzetbiztonsági tisztviselői és a Kreml magas rangú tagjai között – erősítette meg a The Moscow Timesnak egy, a tárgyalásokban közvetlenül részt vevő volt amerikai tisztviselő.
A hónap elején az NBC számolt be először e háttérbeszélgetések létezéséről, amelyek során volt amerikai tisztviselők diszkrét eszmecserét folytatnak a Kremllel, valamint találkoznak Szergej Lavrov külügyminiszterrel, hogy megteremtsék az ukrajnai háború befejezését célzó tárgyalások alapjait. A Track 1.5 diplomacy (1,5. vágány diplomácia) néven ismert titkos megbeszélések lehetővé teszik mindkét fél számára, hogy megértsék egymás átléphetetlen vörös vonalait és enyhítsék a potenciális konfliktusokat, és kulcsfontosságú összekötő kapocsként szolgáljanak a hivatalos kormányzati tárgyalások (1. vágány diplomácia) és a nem hivatalos szakértői párbeszédek (2. vágány) között.
A Moscow Times azóta beszélt az egyik olyan személlyel, aki közvetlenül részt vesz ezekben a tárgyalásokban. A volt amerikai tisztviselő a megbeszélések bizalmas jellegére való tekintettel névtelensége megőrzése mellett volt hajlandó nyilatkozni.
”Az 1,5. vágány diplomáciájára égető szükség van, amikor a világ bezárul, mint ahogyan most is” – mondta a volt tisztviselő. Az Egyesült Államok és a Kreml tisztségviselői közötti találkozókra havonta legalább kétszer kerül sor, gyakran online formában. “Legalább háromhavonta látogattam Moszkvába” – mondta a volt tisztviselő. Amikor a Kreml hajlandóságáról volt szó, hogy kiterítse a kártyáit az asztalra, a volt tisztviselő kijelentette: “Kaptunk némi tájékoztatást a Kreml gondolkodásáról, bár nem annyit, amennyit szerettünk volna”.
A Kreml magas rangú tisztviselőivel és tanácsadóival szemben ülve nyilvánvalóvá vált, hogy a legnagyobb probléma az volt, hogy az oroszok képtelenek voltak megfogalmazni, hogy pontosan mit is akarnak és mire van szükségük. “Nem tudják, hogyan határozzák meg a győzelmet vagy a vereséget. Valójában az elit egy része, akikkel beszéltünk, eleve nem is akarta a háborút, sőt, azt mondták, hogy az tökéletes hiba volt” – mondta. “De most már háborúban vannak – a megalázó vereség elszenvedése nem opció ezeknek a fickóknak”.
“Világossá tettük, hogy az USA kész konstruktívan együttműködni az orosz nemzetbiztonságiakkal” – tette hozzá a volt tisztviselő, szakítva ezzel a hivatalos amerikai irányvonallal, amely szerint Oroszországot anyagilag meg kell szorongatni és nemzetközileg el kell szigetelni, hogy megakadályozzák az Ukrajna elleni háború folytatását. “Az Oroszország elszigetelésére és megnyomorítására irányuló kísérlet a megaláztatás vagy az összeomlásig szinte lehetetlenné tenné a tárgyalásokat – ezt már látjuk a moszkvai tisztviselők tartózkodó magatartásában” – mondta.
“Valójában hangsúlyoztuk, hogy az Egyesült Államoknak szüksége van, és továbbra is szüksége lesz egy elég erős Oroszországra ahhoz, hogy stabilitást teremtsen a perifériáján. Az USA stratégiai autonómiával rendelkező Oroszországot akar, hogy az Egyesült Államok előmozdíthassa a diplomáciai lehetőségeket Közép-Ázsiában. Nekünk az Egyesült Államokban fel kell ismernünk, hogy az európai totális győzelem árthat érdekeinknek a világ más területein. “Az orosz hatalom” – zárta gondolatait – “nem feltétlenül rossz dolog”.
Oroszország és Kína kapcsolatának elmélyülésével kapcsolatban a volt tisztviselő elismerte, hogy a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok teljes megszakítása irreális. Azonban erőfeszítéseket kell tenni e kapcsolat mértékének korlátozására – érvelt. Washington célja, hogy olyan egyensúlyt teremtsen, amely megakadályozza az orosz hatalom elsöprő erejű megerősödését, ugyanakkor elősegíti a diplomáciai lehetőségeket Ázsiában, ahol Moszkva jelentős szerepet játszik.
“Ez nem jelenti azt, hogy magára hagyjuk Ukrajnát vagy Európát” – sietett leszögezni a volt tisztviselő. “Inkább azt szeretnénk megtalálni a módját annak, hogy garantáljuk Ukrajna függetlenségét, miközben Oroszországot kreatívabb szereplőként visszahozzuk az európai biztonságba”.
”Mind az Egyesült Államoknak, mind Oroszországnak nagyobb stratégiai képzelőerőt kellett volna használnia a Szovjetunió összeomlása óta eltelt évtizedekben – érvelt tovább a tisztviselő. Az elmúlt években Moszkva különösen neheztelni kezdett, miután a Biden-kormányzat nem helyezte előtérbe a feszült amerikai-orosz kapcsolatok helyreállítására irányuló erőfeszítéseket.
A Biden-kormányzat tehát – bár túl későn – felismerte, hogy Oroszország arra törekszik, hogy komolyan vegyék, és 2021-ben az Ukrajna határainál végrehajtott csapat összevonással igyekezett felhívni magára a figyelmet.
“Az európai biztonságról folytatott tartós amerikai-orosz párbeszéd súlyos hiánya volt” – mondta a volt tisztviselő -, “és a 2022 elején, a teljes körű inváziót megelőzően folytatott tárgyalásainknak bizalmasnak kellett volna maradniuk, de az oroszok folytatták a részletek kiszivárogtatását”. Ez jóval megnehezítette a tárgyalási folyamatot”.
Elismerte ugyanakkor, hogy bármennyi munkát is vállalna most az Egyesült Államok, előbb-utóbb Oroszországnak és Ukrajnának együtt kell leülnie a tárgyalóasztalhoz.
“Számos diplomáciai csatorna felállítását javasoltuk, hogy minden érintett fél kívánságát kielégítsük” – mondta. “Először is szükség van egy komoly amerikai-orosz csatornára, mivel ez az egyetlen két ország, amely elég erős ahhoz, hogy tárgyalásokat folytasson az európai biztonságról. Természetesen kell egy csatorna Ukrajna és Oroszország között, egy másik Oroszország és az EU között; valamint egy Oroszország és a globális Dél között”.
A megbeszélések során nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna esélyei a megszállt területek visszaszerzésére rendkívül csekélyek. A Krím továbbra is különösen vitatott kérdés, mivel Ukrajna azt állítja, hogy vissza akarja szerezni a régiót, amelyet Oroszország 2014-ben annektált.
“Ha Oroszország úgy gondolná, hogy elveszítheti a Krímet” – mondta az ex-tisztviselő – “szinte biztosan taktikai nukleáris fegyverekhez folyamodna”.
Megjegyezte, hogy Washington azt is felajánlotta, hogy segít tisztességes népszavazások lebonyolításában az oroszok által megszállt Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területén, amelyeken a lakosok arról szavaznának, hogy Ukrajnához vagy Oroszországhoz kívánnak-e tartozni. Oroszország nyilvánvalóan elutasította ezt az ajánlatot, és azt állította, hogy 2022 szeptemberében, a széles körben csalásnak tekintett népszavazásokat követően annektálta a területeket. A volt tisztviselő azonban úgy nyilatkozott, hogy a folyamatban lévő titkos tárgyalások zsákutcába jutottak. “Az orosz diplomáciában most minden összekapcsolódik, minden a háború helyszíne köré épül, ami lehetetlenné teszi a diplomácia bármilyen produktív formáját”.
A probléma kevésbé az orosz elit egészével, mint inkább konkrétan Putyinnal van – magyarázta. “Putyin a fő gátja minden előrelépésnek” – mondta. “Az amerikai kormányzat legalább egyszer megpróbált beszélni a Kremllel, de ezt maga Putyin elutasította”. Emiatt – érvelt – Washingtonnak “el kellene kezdenie a háborúellenes orosz elithez való közeledést, és haladást kellene elérnie velük”. Ha az elitben lenne támogatás egy másik vezető számára, akkor “Putyin leváltása nem lenne lehetetlen” – mondta.
Ezt a cikket frissítettük annak tisztázása érdekében, hogy a forrás az egy korábbi, nem pedig egy jelenlegi tisztviselő.
Forrás: Újnépszabadság
