„Napra pontosan két éve jelent meg apám, Dernői Kocsis László és Mikes Lajos könyvének új kiadása – 1930 után ismét… És ma is bestseller.” – Írja Kocsis Tamás veterán újságíró, munkatársunk, és felhívja a figyelmet az Infovilág két évvel ezelőtti exkluzív cikkére. Amelyben egy linkre kattintva elolvasható a szóbanforgó kilencvenéves remekmű!
Az Infovilág cikke.
Tényregény Petőfi özvegyéről
DÁTUM: SZERZŐ: KOCSIS TAMÁS
„Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása”. Ez történt Szendrey Júliával Petőfi eltűnése után: 1930 óta először ismét nyomtatásban olvasható a regény és dokumentumgyűjtemény, amely igazságot szolgáltat Szendrey Júliának...
Ekként ajánlja a kiadó az olvasónak a – nem megszokott minősítéssel – tényregénynek nevezett, most megjelent művet: „Szendrey Júlia élete, naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása” címmel. A kötet Dernői Kocsis László regénye, dr. Mikes Lajos kutatásai alapján.
Miért tekinti ma egyszerre érdemesnek és érdekesnek a kilencvenesztendős könyvet újra nyomtatásában az olvasók kezébe adni az Atlantic Press kiadó? Mert:
Petőfi Sándor özvegye a rásütött hűtlenség billogával élte le rövid életét, megküzdve szerelme elvesztésén túl azzal a teherrel is, hogy bár nőként és családanyaként akart létezni, szembe kellett néznie a költőt istenítő magyar írótársadalom, a politikusok, és ugyanúgy a közemberek ítéletével. Nem is bírta sokáig, 39 évesen elhunyt.
A Szendrey Júliát teljes valójában bemutató könyv sok évtizede várja, hogy újra fellapozzák. Részleteket már kaptunk belőle, de hosszú időnek kellett eltelnie egy olyan új társadalom létrejöttéig, amelyben a romantikus hős bálványozásánál fontosabb a történelem racionális megközelítése, az igazság lehető legteljesebb feltárása.
Szendrey Júlia a naplóját önmagának írta. Felemelő érzés olvasni a sorait. De ez a könyv nemcsak az ő írásait, leveleit tárja elénk. Oldalain olyan eseménykrónikát, feljegyzéseket is olvashatunk, amelyekből Petőfi Sándor tragikus halálának körülményeit is megismerjük. Nem csoda, hogy ez a könyv nem került nyomdába ennyi éven át, hiszen a nagy költőt boldognak, élőnek akartuk tudni, akár a messzi Szibériában, nem pedig vérbe fagyva a csatamezőn.
Júlia kálváriája nem Petőfi elvesztésével kezdődik, hanem a költő iránt fellobbanó szerelmével, hiszen szülei ellenezték a házasságot, de hite elég erős volt, hogy legyőzze a kételkedőket. Tudta, érezte: ők ketten rokonlelkek. Alig háromévnyi házasságot kapott cserébe, igaz, hírnevet is, aminek élete során csak a hátrányát érezte. Szerelme a későbbi megpróbáltatásokkal sem hunyt ki, ahogy Bethlen Margit grófnő gyönyörűen megfogalmazta:
„Hogyha Petőfi visszatérne a síri világból az özvegyi fátyolért, melyet szerelmese hűtlenül eldobott, nem találná fejfájára akasztva, mert Júlia, bár levette azt fejéről, a lelkét burkolta belé, és az azóta is ott van, elsötétítve körülötte a világot”. (Forrás: Arcanum)
Az előbbieket a kötet előszavában írja a Szendrey Júlia életének, sorsának elkötelezett kutatójaként is ismert író, újságíró – gróf Bethlen Margit (Budapest, *1882. augusztus 6.–Budapest, +1970. június 7.) –, aki egyben a 20. század egyik legtöbbet emlegetett magyar miniszterelnökének, gróf Bethlen Istvánnak volt a felesége.
Egy nem mindennapi felvétel a dán fővárosból: tavalyelőtt életnagyságú szobrot helyeztek el a Koppenhága elővárosában, Charlottenlundban működő magyar nagykövetség területén. Szendrey Júliának köszönhető ugyanis Hans Christian Andersen, a világhírű dán meseíró egyes műveinek magyar fordítása.
Az 1930-i kiadás értékelésekor fogalmazta meg a kritika, hogy Bethlen Margit meleg szívvel írott előszavával „Petőfi özvegye” címen édesapám, Dernői Kocsis László újságíró, lapszerkesztő úgy dolgozta fel Júlia özvegységének történetét, hogy az nem egyszerűen csak Szendrey Júlia életrajza 1849–68-ig, hanem a nagyközönség számára készült, színes és kitűnő tollal megírt, regényszerű feldolgozása az érdekes témának.
„A sok új és ismeretlen adatot ügyesen, néhány helyen poétikusan és hatásosan csoportosítja a szerző” – írták róla anno.
A könyvet 1930-ben megjelentető Genius kiadó hitelesen azt is jelzi, hogy Dernői Kocsis László alapjában azoknak a forrásoknak a felhasználásával írta meg Júlia özvegységét, amelyeket az Est-lapok legendás irodalmi szerkesztője – gyakorlatilag a könyv társszerzője – Mikes Lajos kutatott és dolgozott fel példásan gondos kritikával. Azt éppen ő fogalmazta meg – nem sokkal a halála és a könyv megjelenése előtt –, hogy mivel „az irodalomtörténet már régen lezárta súlyosan elítélő döntésével Júlia problémáját”, ezért a könyv „pörújítás”.
Az már az olvasó tiszte, hogy eldöntse, nyert-e vagy vesztett-e Júlia ebben a szokatlan perben…
Dernői Kocsis László az Infovilág állandó szerzőjének, Kocsis Tamásnak fél évszázada elhunyt édesapja. – Ide kattintva olvasható Szendrey Júlia-könyvének 1930-i kiadása.