Az Erdélyi-medence székelyföldi délkeleti csücskében, a Kárpátkanyar belső ívében található Csomád, a Kárpátok, egyben az egész Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, amelynek utolsó kitörése a legújabb radiometrikus kormeghatározások eredményei szerint kb. 28000 évvel ezelőtt zajlott le, napjainkhoz sokkal közelebbi időben mint ahogy azt korábban gondolták a kutatók.
Ez a körülmény nyilván felkeltette több hazai és nemzetközi kutatócsoport érdeklődősét ahhoz, hogy a vulkán és környéke kutatásának egy újabb hulláma induljon el, többek között arra is keresve a választ, hogy vajon van-e még esély újabb, jövőbeni kitörésre. Amúgy, a problémafelvetés még az 1980-as évekre nyúlik vissza, amikor valamennyi maradékmagma jelenlétére utaló jeleket mutattak ki hazai kutatók a vulkán aljzatában. Az újabb kutatási eredmények tudományos szaklapokban való közzétételét, a korábbiakkal ellentétben, ezúttal komoly médiavisszhang is követte. És nem is akármilyen módon.
Több mint öt éven keresztül (2015 és 2022 között) ijesztőbbnél ijesztőbb hangvételű „hírek” jelentek meg a székelyföldi vulkán kapcsán különböző magyar nyelvű magyarországi és erdélyi, valamint román nyelvű média-közegekben, amelyek szerint egy újabb kitörés eshetősége nagy, sőt, a Csomád éppen a kitörés küszöbén áll. (Nem untatom az olvasót ezeknek a részletes felsorolásával, de ha kíváncsi a szenzációhajhász megfogalmazásokra, akkor ide, ide vagy ide kattinthat a magyar nyelvű cikkekért, illetve itt és itt van példa a román nyelvű sajtóból.)
De mi áll ezeknek a valóban aggodalomra okot adó média-hírek hátterében?
A Csomádot vizsgáló egyik, magyarországi akadémikus által vezetett, kutatócsoport szakmai folyóiratokban leközölt eredményeit durván elferdítve és eltúlozva hozták a média-közegek a nagyközönség tudomására. Ez ugyan nem írható közvetlenül maguknak a kutatóknak a rovására, de: egyrészt a média-szereplések kezdeményezői ők maguk voltak abbeli, különben érthető és jogos, szándékukban, hogy áttörőnek tartott eredményeiket megismertessék a világgal, másrészt az interjúalany szavainak az eltúlzására és ferdítéseire soha nem reagáltak, azokat ki nem igazíttatták, sőt éveken keresztül táplálták a médiát újabb kutatási eredmények ismertetésével – ugyanolyan riasztó és szenzációhajhász eredménnyel.
Az aggodalmakra okot adó média-jelenések szintet léptek, amikor egy nagy szakmai elismertségnek örvendő nemzetközi folyóiratban közölt szakdolgozatukban, a csapatot nemzetközivé tágítva, azt adták hírül a szakmának, utána meg a média közvetítésével a nagyvilágnak, hogy a Csomád alatt jelenleg 20 és 58 köbkilométer közötti térfogatú magma lapul. Mivel már a dolgozat címében az jelenik meg, hogy a Csomád egy „látszólagosan kihalt” (ergo, aktív, vagyis kitörésre képes) vulkán, a legrangosabb angol nyelvű tudománynépszerűsítő fórumok, mint a Smithsonian Magazine és a National Geographic, is felfigyeltek rá és ismertették ezt a valóban riasztónak tűnő „tényállást”.
Ezeket az eseményeket követve és rájuk reagálva, a Csomádot az említett csapatnál évtizedekkel korábban már kutató és a vulkánt és hátterének földtanát sokkal jobban ismerő, valamint az aktív/kihunyt vulkánok problematikáját első kézből ismerő nemzetközi kutatók is „színre léptek” de – mindeddig – nem a médiában! Egyrészt az általuk el nem fogadható szenzációhajhász médiamegnyilatkozások és azok forrásainak és hátterének az etikai vonatkozásait tették vizsgálódás és megfontolás tárgyává kétféleképpen: a Magyar Tudományos Akadémia Etikai Bizottságához intézett beadványban – a Román Akadémia hasonló tárgyú és válaszra sem méltatott átirata ellenére is, eredménytelenül (az erre vonatkozó terjedelmes dokumentum-csomagot bárki érdeklődő rendelkezésére bocsátjuk) és az MTA hivatalos folyóiratában, a Magyar Tudományban megjelent, magát a médiajelenséget taglaló dolgozatban. Másrészt mélyrehatóan vizsgálni kezdték magukat a szakfolyóiratokban közölt dolgozatokat, mindenekelőtt a valóban ijesztően hangzó, a „látszólagosan kihalt” Csomád alatti nagy térfogatú (20-58 km3) magma jelenlétét „kimutató” kutatás eredményeit, amelyek nemzetközi visszhangot is keltettek a szakberkekben és a nagyközönség soraiban egyaránt. E vizsgálódások eredményeit egy frissen, 2023 július közepén megjelent dolgozatban ismertették a vulkanológusok legtöbbet hivatkozott szakfolyóiratában, az Elsevier kiadó által gondozott Journal of Volcanology and Geothermal Research-ben.
A dolgozat alaposan megindokolva kimutatja, hogy az a numerikus modellezés, amelynek a nagy térfogatú magma jelenléte lett a kimenetele (output-ja), olyan valótlan premisszákon alapult, amely a helyi geológiai viszonyok és a helyi földkéreg-szerkezet ismeretének a hiányából fakadnak. Ugyanakkor az is megvilágításra került, hogy azok a geofizikai anomáliák (nevezetesen a szeizmikus hullámok Csomád térsége alatti kisebb sebessége a tágabb környezetéhez viszonyítva) nem föltétlenül a kéregben esetlegesen lapuló magma jelenlétével, hanem más anyagok (például gáz- vagy folyékony-halmazállapotú fluidumok, mint amilyenek a vizes oldatok vagy a széndioxid vagy más gázak) jelenlétével is magyarázhatók.
Ez utóbbiaknak, ellentétben a feltételezett nagy volumenű és nagy hőmérsékletű magmával, evidens és jólismert, valamint nemcsak a Csomádra jellemző, hanem a tágabb térségben is előforduló – ott ahol nyoma sincs vulkánosságnak – felszíni megnyilatkozásai is vannak széndioxid-feltörések formájában. Mindez, bár nem zárja teljesen ki a Csomád alatt bizonyos térfogatú, de nem kitörőképes, a kb. 28 000 évvel ezelőtt történt legutóbbi kitörés utáni maradék magma jelenlétét – aminek lehetőségét különben már kb. fél évszázada felvetették romániai kutatók – teljesen valószínűtlenné teszi úgy a 20-58 km3 térfogatú magma jelenlétét és kitörőképességét, mint a Csomád csak látszólagosan kihalt (azaz, a valóságban aktív és kitörőképes) vulkán mivoltát.
A Csomád jövőbeni kitörőképességének a témakörét ebben a szellemben a szintén nemrég (2022) megjelent Csomád monográfia angol és magyar nyelvű változatainak egyik fejezete is tárgyalja.
A fentiek fényében valóban nem kell tartani a Csomád „imminens” kitörésétől, sőt a belátható jövőbenijétől sem. Ugyanakkor arra biztatjuk a médiafogyasztó nagyközönséget, hogy ne dőljön be a szenzációhajhász típusú híreket terjesztő média-közegeknek, még akkor sem, ha azok akadémiai státussal rendelkező tudósokra hivatkoznak, hanem az „audiatur et altera pars” szellemében és a józan gondolkodás igénybevételével, keressen a témával kapcsolatos további információt, esetleg ellenvéleményt is és maga mérlegelje ezek után az adott „médiaszenzáció” igazságtartalmát.
A szerző nyugalmazott egyetemi docens, a Román Akadémia bukaresti Geodinamikai Intézetének munkatársa.
A Szent Anna tóról Kenéz Aletta Zselyke csíkszeredai műkorcsolyázó közreműködésével imázsfilm is készült.
