Csütörtök estére a parajdi sóbánya teljesen feltelt vízzel, így a Korond-patak újra a régi medrében folytatja útját. Aki járt valaha Székelyföld legismertebb turistalátványosságának hatalmas üregeiben, el tudja képzelni, mennyi víz lehet a mélyben – de képzelje hozzá, hogy a látogatható szint alatt még hat-hét ugyanakkora tárnarendszert vájtak ki, így több millió köbméter víz került be a só közé. Édesvíz, amely mostantól a falakból, a pillérekből és a szinteken elválasztó födémből (ezek mint sóból vannak) oldja ki az ásványi anyagot, amíg eléri a telítettségi szintet. Szakértők szerint legalább egymillió tonnát mar ki a mérnöki pontosággal megtervezett barlangrendszerből, nem véve figyelembe a statikai számításokat és az ember számára kedvező irányt. Nehéz jósolni, de hatalmas az esélye annak, hogy ha majd egyszer a rengeteg vizet kiszívattyúzzák, az egész rendszer összeroskad és beomlik.
Évtizedek óta lehet tudni, hogy baj lesz, de valamiért senki sem vette komolyan a figyelmeztetéseket. Ebben az angol nyelvű tanulmányban tudósok figyelmeztettek a veszélyre már 2007-ben egy olaszországi konferencián. Könnyebb volt azonban nem csinálni semmit, és a semmittevésben sokan jeleskedtek: a sóbánya alkoholista vezetői; a környékbeli politikusok, akik szelfizni és szavazatokat bezsákolni mentek Parajdra, és persze a bukaresti központ.
Mivel székelyföldi újságíró kollégáknak köszönhetően van hozzáférésem a romániai cégadatbázisokhoz, megnéztem az 1991-ben létrehozott Nemzeti Sótársaság üzleti számait. (Ehhez a céghez tartozik Románia összes, szám szerint hét sóbányája.) Az állami társaságnak 2024-ben 111 millió lej nettó profitja volt, tavalyelőtt 130 millió, 2022-ben pedig 120 millió. Magyarán az elmúlt három évben 29 milliárd forintnak megfelelő volt a nettó nyereség.
Tavaly szeptemberében a Solidnews.ro román portál arról írt: információja szerint a Sótársaság politikai vonalon kinevezett igazgatója (aki korábban egy galaci kocsmáros volt, aztán a sors – és a kormányzó Szociáldemokrata Párt – kegyelme egészen a vezérigazgatói székig repítette), alsó hangon ötmillió euró értékben nyúlt bele a kondérba.
Vannak, akik azt mondják, Bukarest minden profitot elvett Parajdtól, ezért történhetett meg a katasztrófa. Ez így nem teljesen igaz: a Hargita Népe helyi napilap 2019 májusában arról írt, Niculae Bădălău gazdasági miniszter is részt vett a parajdi sóbánya egymillió eurós beruházásának felavatásán – a föld alatt egy sóörlő malmot építettek. 2024 februárjában ugyanabban a lapban jelent meg, hogy az országban elsőként vettek egy korszerű sómaró gépet 3 millió euróért, így nem kell robbantani a bányában. Most egyik gépet sem tudták kihozni, ott fognak szétrohadni több száz méter mélyen.
Abban a cikkben az intézmény műszaki igazgatója úgy fogalmazott: „reméljük, már nem történik semmi rendkívüli dolog, ami befolyásolhatná a bánya működését. A 2022-ben tapasztalt szivárgás után tavaly nyárra teljesen visszaállt a turisták bizalma, és bízunk benne, hogy ez így is marad.” Nem lett igaza. Ugyanakkor arról is hírt adtak, hogy a bányászok egy új szintet akarnak nyitni a látogatóknak. A tavalyi esztendő első hónapjai reményt adtak arra is, hogy elérik a covid előtti rekordot, az évi hatszázezer látogatót.
Idén áprilisban csúcsgasztronómiai rendezvényt is tartottak a sóbánya egyik tárnájában: anyaországi Michelin-csillagos séfek és Románia legjobb szakácsai főztek a mélyben három napon át. E sorok írójának a sóbánya volt élete első munkahelye, onnan mentek nyugdíjba a szülei. Legutóbb ezen a gasztrofesztiválon jártam – alighanem utoljára – a mélyben. Most még a konyhaberendezések is odavesztek, azokat sem tudták kimenekíteni.
