Erre számítani lehetett az óvintézkedések (maszk, távolságtartás, higiénia) miatt. Most fényesen beigazolódott. A Qubit résen volt ebből a szempontból is; korőbban két cikke is megjelent a jelenségről: A COVID-19 elleni védekezés jelentősen visszaszorította a szezonális influenzát és A koronavírus-intézkedések miatt Dél-Afrikában idén teljesen elmaradt az influenzaszezon. Most Bodnár Zsolt cikke a legfrissebb – biztató! – felismerésekről számol be.
Bár az influenzavírusok folyamatosan fejlődnek, hogy megkerüljék az emberi szervezet különböző (természetes vagy vakcina útján mesterséges) védelmi mechanizmusait, az elmúlt nyolc évben felgyorsult ez a folyamat. A H3N2 altípusba tartozó influenzavírus sokfélesége 2012-ben rohamosan nőni kezdett, az egymástól egyre különbözőbb kládokba szerveződő vírusok pedig így jelentősen megnehezítették a kutatók és az orvosok helyzetét, hiszen egyre nehezebbé vált megtippelni, melyik vírus terjed éppen, vagyis melyiket érdemes felhasználni a vakcinákban.
Ha nem sikerül időben azonosítani az adott időszakban domináló vírustörzseket, annak katasztrofális következményei lehetnek – ez vezetett a 2017/18-as influenzaszezon kiugró megbetegedési és halálozási adataihoz is, miután az Egyesült Államokban beadott influenzaoltás a beoltottak háromnegyedét nem tudta megvédeni az éppen terjedő H3N2-törzzsel szemben.
Úgy tűnik azonban, hogy a COVID-19 járvány egyik mellékhatásaként egyre jobban kezelhetővé válik az influenzavírusok diverzitása. A STAT News cikke szerint a maszkviselés, a kijárási és utazási tilalmak vagy az iskolák bezárása eredményeként nemcsak a fertőzések száma csökkent történelmi mélységig, de a jelek szerint két fontos csoport is eltűnt az influenzavírusok térképéről: a H3N2 egyik kládját (3c3.A) és a B típusú influenzavírus egyik ágát (B/Yamagata) már több mint egy éve nem észlelték a vírusok evolúciójának követésére létrehozott nemzetközi adatbázisok szerint.
Míg egy átlagos évben nagyjából 20 ezer influenzavírus-szekvenciát regisztrálnak a GISAID nevű, az influenza- és koronavírusok fejlődését számon tartó adatbázisban, tavaly mindössze 200 ilyet jelentettek. Ez részben magyarázható azzal, hogy a szekvenálást végző laborok a SARS-CoV-2-re koncentráltak, de közben az influenzás megbetegedések is jelentősen csökkentek, vagyis a világban keringő emberi influenzavírusok készlete is megfogyatkozhatott. A H3N2-kládok száma például 5-6-ról 2-3-ra csökkent.
Az influenzajárványok globális csökkenéséhez hozzátartozik, hogy azért így is voltak olyan országok, ahol a COVID-19 pandémia alatt is jelen volt az influenza valamelyik típusa: Kínában az influenzavírus B/Victoria, míg Nyugat-Afrikában, Bangladesben és Kambodzsában a H3N2 okozott járványt.
Ha nem is tűntek el teljesen, a diverzitás csökkenése jó hír a vakcinagyártóknak
Az emberekre veszélyes influenzavírusoknak két fő nemzetsége van, az influenzavírus A és az influenzavírus B. Az A típusú influenzavírusnak jelenleg két altípusa terjed az emberek között, a H1N1 és a H3N2, amelyek számos kisebb csoportot (törzs, klád) foglalnak magukban. A B típusú vírusnak nincsenek altípusai, viszont két leszármazási ágát különböztetik meg, amit B/Victoria és B/Yamagata néven jelölnek.
Az influenza elleni védőoltást így már általában négy komponensű változatban adják be, vagyis egy vakcina a H1N1 és a H3N2 aktuálisan terjedő törzseit és az influenzavírus B mindkét ágát tartalmazza. „Nagyon keményen dolgozunk a négy komponensű vakcina összeállításán, és ha a Yamagata tényleg eltűnt, akkor újra elég lenne három összetevőt tartalmazó oltást készíteni” – mondta a lapnak Ben Cowling, a Hongkongi Egyetem influenzakutatója, aki egyébként szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy tényleg teljesen eltűnt-e a B/Yamagata vírus.
Cowling szkepticizmusát más kutatók is osztják. Cécile Viboud, az amerikai Fogarty Központ járványszakértője szerint nagyon nehéz kizárni azt a lehetőséget, hogy az influenzavírusok egyes típusai olyan helyeken élnek tovább alacsony előfordulásban, ahol nem voltak megfelelő járványügyi intézkedések, például kötelező maszkviselés vagy a távolságtartás ajánlása.
„Nincs kétség afelől, hogy [a pandémia] nagy változást hoz majd a keringő influenzavírusok diverzitásának tekintetében. Az, hogy milyen mértékű változásról lesz szó, és meddig tart majd ez az állapot, még nagy kérdés. Ilyesmit azonban még soha sem tapasztaltunk korábban” – mondta a lapnak Richard Webby, a WHO influenzakutató intézetének igazgatója. Webby szerint a B/Yamagata teljes eltűnése kétséges, az ugyanis néha lecsendesedik, mielőtt újra feltűnik, de a H3N2 sokfélesége tényleg csökkenhetett, ami nagyon biztató, mivel a vakcinagyártás során általában ez az altípus okozza a legnagyobb fejtörést a kutatóknak.
