Megjelent a kormány oldalán az ügynökakták nyilvánosságával kapcsolatos tervezet és megindult a társadalmi egyeztetés a témában. Az elképzelésekhez a következő nyolc napban lehet hozzászólni.
Magyar Péter már korábban bejelentette, hogy a kormány közzéteszi az úgynevezett hatos karton és a mágnesszalagok nem minősített leíró adatait, az 1956-os forradalom 70. évfordulójának előestéjén. Ennek érdekében törvényjavaslatot készítenek elő az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról. A kormányzati kommunikáció most azt írja, hogy az állambiztonsági szolgálatok múltjának feltárása az 1990-es rendszerváltás adóssága: több mint harmincöt év alatt lehetőség lett volna arra, hogy az ország szembenézzen a múltjával és megismerhesse a kommunista diktatúra szakszolgálataival együttműködők teljes névsorát, beszervezési kartonjukat, az általuk készített jelentéseket.
A tervezet szerint a törvény hatálybalépését követően a titkosszolgálatok kötelesek lesznek a náluk lévő valamennyi iratot, adatbázist átvizsgálni, és rövid határidővel dönteni arról, hogy a minősítést fenntartják-e vagy sem. Azok az iratok, amelyek titkosításának fenntartását a titokgazda nem kezdeményezi, átkerülnek a levéltárba, ahol a szakemberek elkezdik a szükséges elemzéseket és értékeléseket, hogy a dokumentumok 2026. október 22-én nyilvánossá válhassanak. Azokat a dokumentumokat, amelyeknél a titokgazda a titkosítás fenntartását javasolja nemzetbiztonsági vagy más megalapozott érdekre hivatkozva, egy bizottság fogja véleményezni. Létrejön a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottság, amelynek munkájában a nemzetbiztonsági szakemberek mellett történészek, levéltárosok és jogászok is részt vesznek. A testületben több lesz a civil szakértő, mint a nemzetbiztonságot képviselő tag. A törvényjavaslat előírja azt is, hogy mindenki köteles a tervezet hatálya alá tartozó, jogellenesen birtokában lévő iratokat átadni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, ennek elmulasztása büntetőjogi következményekkel járhat.
Első lépésben az úgynevezett hatos kartonok és a hírhedt mágnesszalagok tartalma lesz nyilvános. A hatos kartonok a hálózati személyek beszervezésével kapcsolatos adatokat tartalmazzák. A mágnesszalagokként említett adathordozóra 1990 januárjában a G-, H- és K-adattárat másolták át. A „G” adattár az úgynevezett operatív nyilvántartást, a „H” adattár a hálózati nyilvántartást, a „K” adattár a Központi Kémelhárítási Adattár nyilvántartását tartalmazza. Ezeket rendszerezés nélkül, ömlesztve másolták át a szalagokra. A feltárás második lépéseként a hálózatokkal kapcsolatba került személyek nevét, beszervezési aktáit és a rólunk készült értékeléseket teszik közzé. Ezekből a dokumentumokból az derül ki, hogy kiktől gyűjtötték be az információkat a beszervezett személyek. Ezzel egyidőben, folyamatosan közzéteszik az úgynevezett B-dossziékból fennmaradt aktákat is, legkésőbb az év végéig.
Azt leszögezték, hogy nem minden adat lesz megismerhető: a megjelenő aktákból kitakarják a személyi azonosítókat (igazolványszám, útlevélszám) és nem lesznek láthatóak az olyan különösen érzékeny adatok sem, mint az egészségi állapot, a kóros szenvedély, a szexuális élet és irányultság.
