Amikor az európai művészet történetéről, építészetéről esik szó, a tanítványaimmal elemezzük az eurós bankjegyeket is, mert ezeken az ókortól napjainkig megtaláljuk a legjelentősebb európai építészeti stílusokat. Az érdeklődés felkeltése szinte eleve biztosított, hiszen rendkívül népszerű, a térségünkben már jól ismert fizetőeszközről van szó.

Megítélésem szerint ezeket stílustörténeti szempontból tanulmányozni csak akkor érdemes, amikor már vannak alapfogalmaink az ókori építészetről, a romanikáról, gótikáról, a reneszánsz, barokk stílusjegyekről, amikor már tudunk néhány dolgot a XIX. századvég vasvázas vagy az ezredforduló hipermodern vasbeton, műanyag és üveg építészeti csodáiról.

Természetesen a bankjegy ebben az esetben is csak ürügy, kiindulópont, hiszen ezekhez az ábrákhoz még számos épület, jellegzetes stíluselem megismerése, tanulmányozása tartozik. Óriási előny, hogy a bemutatott ábrák még nagyon hosszú ideig folyamatosan visszaköszönnek, és ezzel részben az ismétlés, a hosszú távú rögzítés is biztosítva van.

Nem árt, ha tudjuk, hogy az eurós bankjegyek tervezője Robert Kalina (sz. 1955), az Osztrák Nemzeti Bank grafikusa, a bankjegyeink (plakátjaink, könyvborítóink stb.) tervezői tehát grafikusművészek, akik korunk egyik legelterjedtebb, legnépszerűbb műfaját, az alkalmazott grafikát művelik. Ez is mindennapi életünk több területét érintő, olykor szerves része, kötelességünk tehát közelebbről megismerni.

A román bankjegyeken Nicolae Iorga, George Enescu, Nicolae Grigorescu, Aurel Vlaicu, Ion Luca Caragiale, Lucian Blaga, Mihai Eminescu láthatóak.

Természetesen képzőművészeti nevelésből kiemelt helyen foglalkozunk Nicolae Grigorescuval, miközben őszintén sajnáljuk, hogy a Constantin Brâncuş arcképét, műveit bemutató régebbi ötszáz lejes már nincs forgalomban. A mostani bankjegyeinket román grafikusok: Octavian Penda illetve Nicolae Săftoiu tervezték.

Amikor a hazai festészetről beszélgetünk, általában közösen megvizsgálunk egy tíz lejest, amelyen rajta van a román festészet klasszikusának az arcképe, továbbá ecset, paletta és virágok, valamint a művész által többször is ábrázolt motívumok. Kis keresgélés után megtalálhatjuk ugyanitt születésének és halálának időpontját is. Ha a művésznek található munkája a mondjuk a szatmári Művészeti Múzeumban, arról feltétlenül említést kell tennünk. A bankjegyek kapcsán beszélhetünk többek között az Északi Színház által bemutatott Caragiale darabokról, a Mihai Eminescu Nemzeti Kollégiumról, utcáról, szoborról, a Lucian Blaga sugárútról, általános iskoláról. Természetesen kereshetünk közvetett kapcsolódásokat, párhuzamokat is, hiszen Aurel Vlaicu, vagyis az 50 lejes bankjegy kapcsán például említést tehetünk a szatmári születésű Bánhidi Antalról, aki a saját tervezésű Gerle 13. gépével világcsúcsot ért el a repülés hőskorában.

Érdekes közösen megfigyelni azt is, hogy a bankjegyeinkről nem politikusok, futballisták, manelések, az X-Faktor zsűrije, vagy sztárjai köszönnek vissza, hanem a minőségi kultúra, a tudományok, a művészeti élet legjelentősebb képviselői. Ez már több, mint jelzés: üzenet