Románia jövőre nem engedheti meg magának a „kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – mondta a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna az Agerpres összefoglalója szerint.
A pénzügyminiszter kijelentette, nem akarnak még több terhet róni a vállalkozói szférára, ezért igyekeznek úgy felépíteni a 2025-ös költségvetést, hogy ne legyen szükség sem a jövedelemadó, sem az áfa növelésére.
Tánczos azt is elmondta, hogy ha minden a tervek szerint halad, január végéig elfogadhatják a 2025-ös büdzsét. A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2025-re vállalt költségvetési hiánycélt mindenképpen tartani kell majd. „Nem engedhetjük meg magunknak a kilengéseket, semmilyen irányba” – fogalmazott, hozzátéve, ha bizonyos költségekre nincs pénzügyi keret, azt még januárban közölni kell, fel kell vállalni a döntést.
Az RMDSZ tájékoztatásában Tánczos nyilatkozatára hivatkozva azt írják, hogy a hétfőn elfogadott salátarendelettel azt akarják biztosítani, hogy az állam továbbra is ki tudja fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben farag a kiadásokon, megszünteti a kivételeket és fenntartja a beruházások finanszírozását.
„Ki kell javítanunk az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetésünk legyen 2025-ben. Értjük az elégedetlenséget, hiszen a járvány, infláció, energiaválság és a szomszédban zajló háború sok kihívással szembesítette az embereket. És látjuk az elszabadult államháztartási hiányt is, amely idén megközelítheti a 9 százalékot” – idézik a pénzügyminisztert. Tánczos szerint ha az RMDSZ nem biztosított volna kormánytöbbséget, káosz lenne.
A tárcavezető hangsúlyozta, a most elfogadott intézkedések a potenciális kiadások 133 milliárd lejes csökkentését jelentik, ami elengedhetetlen egy fenntartható 2025-ös költségvetés megalkotásához, a bevételek és kiadások felelős egyensúlyához.
„Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95 százalékát az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – idézik Tánczos Barnát.
Az Agerpres összefoglalója szerint a tárcavezető arról is beszámolt, az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett 1,5 százalék helyett a sürgősségi rendelet végleges formájában 1 százalékos lesz. Hozzátette, 90 napos határidőt szabtak meg az intézkedés alkalmazási szabályainak kidolgozására. Ez idő alatt valamennyi érintett iparág képviselőivel egyeztetni fognak, hogy az alkalmazási szabályok legyenek fenntarthatóak és korrektek – tette hozzá.
