Orbán szerint „lépésről lépésre csúszunk bele a háborúba. Még nem lőnek ránk”, de közel állunk ehhez.
(Megjegyzés: félelemre van ok bőven, de ok nélkül fölspannolni arra jó, hogy a rettegő polgár bemeneküljön a kormány védőszárnya alá. Nem állunk közel ahhoz, hogy lőjenek ránk.)
A szankciós politika egy lépés a háború felé – mondta Orbán. Josep Borrell szerinte azt mondta, nem lehet Oroszországot a szankciókkal a háború befejezésére kényszeríteni, korábban pedig mást emlegetnek.
(Megjegyzés: soha nem mondták, hogy a szankciók hozhatják el a háború végét.
Szavazatunkkal pedig igenis támogattuk a legtöbb szankciót, Magyarország néhány kivételért sikeresen küzdött.)
Az infláció növekedését Orbán ismét az uniós szankciós politikának tudta be.
(Megjegyzés: nem törődik a tételét cáfoló pénzromlási görbével, komoly szakértők álláspontjával – de még Surányi György becslésével sem, miszerint az infláció mintegy feléért nem a háború, hanem a magyar gazdaságpolitika a felelős.)
A miniszterelnök szerint, amikor a kormány megalakult, még nem voltak szankciók, de most szerkezetet kellett váltani, most pár évig biztosan szükség lesz az önálló energetikai minisztériumra, az energiapolitika most kulcskérdés.
(Megjegyzés: ha csak az elnevezés számít, akár igaza is lehet, különösen akkor, ha az eddig meglévő párhuzamosságok megszűnnek. Csakhogy közben kilométeres sorok állnak Budapest és különböző vidéki városok utcáin az oktatás állapota miatt – regnálásuk alatt az állandó átszervezések, központosítások, nagyratörő életpálya-modellek árnyékában ez maga a csőd. Szóval kellene egy oktatási tárca, akárcsak egy egészségügyi, vagy
környezetvédelmi, de ezek sem annyira, mint a kormányfői hozzáállás megváltoztatása. A „nem szeretem” ügyek belügyminiszterhez való pakolása még akkor is vicc, ha Pintér úr szeret dolgozni, szavatartó ember és katonás rendet akar maga körül.)
Forrás: Újnépszabadság – az oldalt 2022. november 18-án Tamás Ervin neves újságíró (Népszabadság!) szerkesztette, állította össze. Röviddel a lapkivégzés (2016. október 8.) előtt a Népszabadságban megjelent utolsó jegyzetét (Söprés) külön közöljük.