Rétvári és az áradat
Rétvári államtitkár szerint – aki szereti a bombasztikus bejelentéseket – megindult a migránsok elől menekülő nyugatiak áradata. Valamivel persze szerényebbek maguk a számok, de tény, hogy 2015 óta érezhető mértékben emelkedett azok száma, akik a Nyugat-Európában kialakult közállapotok miatt, illetve biztonságuk érdekében Magyarországra települnek.
A belügyi államtitkár számokat is közölt. Eszerint Belgiumból 47, Franciaországból húsz,
Hollandiából 43, Németországból húsz, Spanyolországból negyven, Svájcból 28, Ausztriából 25, Olaszországból 45, Angliából 22 százalékkal többen „költöztek hazánkba az utóbbi években, mint 2015 előtt”.
Csakhogy ugyanakkor érkezett egy másik statisztika: novemberben 118 930 magyar
dolgozott Ausztriában, ez a szám decemberre 123 032-re nőtt. Ez 4102 fős növekedés, közel 3,5 százalékos plusz. Ez annyiban érthető, írja a Világgazdaság, hogy Ausztriában elindult a téli síszezon, ami beszippantja a szabad magyar munkaerőt. De amíg Magyarországról kiáramlás történt, addig a szlovákok, a lengyelek, a románok, de még a szlovének is ezrével hagyták ott decemberben Ausztriát.
Homlok is homlokára csapott
Emlékeznek még Homlok Zsoltra? Ő volt az, aki elvette Mészáros Lőrinc Ágnes nevű lányát, és hát elég sok megrendelést is kapott vállalkozása. Nos, ment is a szekér, hiszen
elkezdődhetett Mészáros és veje közös balatoni projektje, egy egész vasútépítési üzletágat ruháztak át Zsoltra és feleségére, 200 milliós osztalékot vehettek fel, és rájuk címezték a bajai kikötő fejlesztési munkálatait is.
Csakhogy érkezett a hír az ifjú pár válásáról, s – mint a banánköztársaságoknál általában – a családi megbízatások hirtelenjében elfogytak, Homlok úr elvesztette kedvezményes helyzetét nemcsak Lőrincnél, hanem az egész NER-ben is.
Ha tehát valaki kétségbe vonná, hogy a korrupció természetrajza nyomon követhető ilyen egyszerű esetekben is, az most látva-láthatja: a család az család. A korrupciókutatók regisztrálhatták, hogy a volt vő a szakítás előtti és utáni eredményessége a közbeszerzési eljárásokon miféle összehasonlítási alapot nyújtanak a magyarországi korrupciós kockázat indikátorainak feltérképezésében.
Homlok úr is homlokára csapott, belátta, hogy országon belül neki annyi, és ráállt a
romániai vasútépítés kiszolgálására. Sima ügy, nyugtázhatjuk blazírt nyugalommal.
Simonka nem alkuszik
Úgy tűnik, hogy a nagyhangú, önbizalommal ellátott Simonka György, békési Fidesz-várúr jól érzékelte és annak idején jól is informálták, arról, hogy ügye formabontó módon lesz eltussolva. Több mint ötven hónap után ugyanott tart a Simonka-ügy, mint az első előkészítő ülésnél: évekre a jogerős ítélettől.
A volt fideszes országgyűlési képviselő ellen 2019-ben emeltek vádat, pere pedig első körben 2020 januárjában kezdődött. A vádlottak padján ott ül Simonka felesége, unokahúga, valamint egykori üzlettársai is, összesen harminchárman. A Központi
Nyomozó Főügyészség bűnszervezetben, különösen nagy értékre elkövetett költségvetési csalással vádolja őket.
Nos, 2022-ben egyszer már az egész ügyet elölről kellett kezdeni, akkor is azért, mert lecserélték a tanácsvezető bírót. Az ügyet addig vezető Metzing Márton sikerrel pályázott egy kúriai állásra, így pedig a Fővárosi Törvényszék új tanácsot állított fel,
új elnökkel. 2022 októberében újraindították a pert, így újra fel kellett olvasni mindazt, ami az addigi huszonöt tárgyalás során elhangzott.
2024 februárjában, mivel ismét változás volt az ügyet vezető büntetőtanácsban, másodjára is elölről kell kezdeni Simonka György korrupciós ügyének tárgyalását – számolt be a minap a Magyar Narancs. A lap emlékeztetett, hogy az eljárás hónapok óta szünetel az ügyben.
Hogy ez nevetséges? Hogy fölháborító? Miért? Nem ez az egyetlen ilyen történet. Olyan
alaposak a vizsgálatok, hogy soha nincs végük, s ha igen, még akkor is van mód a
halasztásra, mint ahogy máskor a politikai diktálta időzítésre. Jogállam vagyunk, vagy mi a fene!
Képzelt beteg
Olvasom, hogy nevelésügyi kormánybizottság alakul. Tessék mondani, hányadik? Egyetlen valamirevaló munkaanyag készült 2017-ben Csépe Valéria akadémikus vezetésével. Az új alaptanterv kidolgozását miniszteri biztosként felügyelő – oktatási szakemberként és nagyszülőként is érintett – Csépe Valéria azt szeretné elérni, hogy a gyerekek és a pedagógusok is jól érezzék magukat az iskolában. Mint mondja, nincs céldátuma a NAT elkészülésének, és nem ő dönt, hogy nyolc vagy kilenc évfolyamos lesz-e az alapképzés.
Nos, az anyag elkészült, a szakemberek örültek, a dokumentumot azonban az első lágy tavaszi szellő messzire vitte, mert nem felelt meg a hatalom várakozásainak. Nagyobb autonómiát biztosított volna a NAT és korhoz igazodó, rugalmas képzést, amely elejét vette volna a tanulók túlterheltségének. Túl korszerű és tudományos lett – az illetékesek lesöpörték. Az eltelt évek alatt jól látható, hová jutott az oktatáspolitika. Ideje volt egy újabb bizottság életre hívásának.
Jó volna egyszer összeadni, mennyi pénz, energia, munkaidő megy el a semmire,
amelynek hivatalosságai egyetlen egy hibát nem hajlandók elismerni, ezerrel folyik a
parasztvakítás, a pedagógusok csuklóztatása, az átverések sorozata, miközben a rendszer eresztékeiben recseg-ropog, a tanári presztízs a szemünk előtt foszlik semmivé.
Indigóval másolható, ami az egészségügyben történik, amelynek főnöke kudarcot
kudarcra halmoz, beosztottjai repülnek helyette, Takács úr pedig rezzenéstelen arccal
ismételgeti, hogy Magyarországon nincs ellátatlan beteg. Ugyanakkor naponta jelennek meg szörnyűbbnél szörnyűbb hírek a kórházak állapotáról, a folytonos átszervezésekről, makacs várólistákról és felhalmozódó adósságokról, illetve arról, hogyan menekül a magánellátásba, aki megteheti, recseg-ropog a védőnői rendszer, a sok újítás, államosítás csak a káoszt fokozza, lásd laborreform.
Persze nem biztos, hogy Takács úr inkompetenciája a ludas, hiszen elődjei sem arattak le túl sok babért. Nem baj, alakulhat egy újabb kormánybizottság.
Boldogság, gyere haza!
Megosztaná titkát a világgal Finnország, amelyet egymást követő hat évben is a világ legboldogabb országának választottak írja a 444.hu.
Az északi ország ingyenes utazást ajánl fel tíz embernek, akik részt vesznek egy négynapos „boldogság mesterkurzuson”.
Finnország először 2018-ban végzett a World Happiness Report élén. A Gallup évenkénti jelentése a lakosság szubjektív megítélésén alapul, és a pontosabb
adatok érdekében mindig a megelőző három év eredményeit átlagolják. A felmérés
figyelembe veszi az országok GDP-jét, a szociális támogatási rendszereket, a személyes
szabadságot és a korrupció szintjét is.
Magyarország, ahogy legutóbb, idén is az 51. helyen áll. „Úgy gondoljuk, hogy a finn boldogság a természettel való szoros kapcsolatból és a földhözragadt életmódból fakad” – mondta a CBS Newsnak Heli Jimenez, a Business Finland nemzetközi marketingért felelős vezető igazgatója. „Ez nem valami misztikus állapot, hanem
egy megtanulható és megosztható készség”.
A boldogság mesterkurzusra kiválasztott résztvevők négy területen fognak coachokkal dolgozni: természet és életmód, egészség és egyensúly, tervezés és mindennapok, valamint táplálkozás és jóllét. A tanfolyamot a Kuru Resortban tartják június 12-15. között. A Visit Finland tíz főnek minden költséget fedez. Az érdeklődők április 2-ig jelentkezhetnek.
Magyarországon egyébként minden második ember boldogtalan az Ipsos legfrissebb
nemzetközi felmérése szerint. A világ más országaiban tízből heten jól érzik magukat. A
globális boldogság hat ponttal nőtt tavaly óta. Európában kevésbé derűs a hangulat, a finnek rendíthetetlenül boldogok.
Hogy mitől boldog valaki vagy boldogtalan? Az Ipsos március 14-én közzétett felmérése szerint többek között a társas kapcsolatok boldogítanak, miközben éppen ezek vannak veszélyben. Minden ötödik ember azt mondja globálisan, hogy nincs kihez fordulnia támogatásért.
Címkép: Homlok Zsolt (balra)
Forrás: Újnépszabadság
