Forgácsok szabadságharc ürügyén
A Fidesz vezérszónokai Orbántól – aki jól el volt választva az érdeklődőktől – Varga Juditig a békét magasztalták, azt, amire mindnyájan igen-igen vágyunk, de úgy kezelnek bennünket, mintha tüzes fáklyákkal rohangálnánk a háborút istenítve. A szavak abúzusa, a fogalmak megtévesztő kifacsarása képes azt eredményezni, hogy a jelentése mindennek más lesz, ki se lehet találni egy tisztásra fái közül. Ezért a haza, kereszténység után a béke is a kisajátított szavak közé kerül.
Hogy ez a fantasztikus és nem eléggé ajnározott produkció mennyire sikeres, mennyire torzít világlátást, értékrendet, azt ékesen bizonyítja, hogy az örökkön harci lángban égő Petőfi és a vitézül küzdő negyvennyolcasok története politikusaink száján békeharccá olvadt. Értelmezésük erősen botladozik ugyan, hiszen a történelem ezen a napon a magyar szabadságharcot ünnepli, ami példa volt több európai felkelésnek is. Adott volna a legegyszerűbb asszociáció a megtámadott Ukrajnára, de nem és nem – 1848 március 15. a hatalom számára a béke napjává változott.
Kormányfőnktől a költőről elmondott életrajzi adatokon felül megtudhattuk, hogy a 12 pont legfontosabb része az elejére felvésett „legyen béke” félmondat volt, legalábbis a híres irat többi részét nem ismertette. Az erőltetett aktualizálások halmazába tartozik az is, amikor Orbán a beszéde végén kitért rá, hogy láthatjuk lelki szemeink előtt a fellázadó és hősi halált halni induló Petőfit akkor, amikor ismét egy európai szuperállamba akarnak minket beolvasztani és ezért szembe kell szállni a világ hatalmasaival, emelte ki a veretes szónoklatból a hvg.hu. Ugyanakkor, bár kétszer is szóba került a költő végzete, a miniszterelnök egyszer sem tartotta szükségesnek megemlíteni, hogy Petőfi egy orosz csapatok ellen vívott csatában esett el.
Kiskőrös tehát szerdán tulajdonképpen a főnök teóriáival ismerkedett, messze nem Petőfiével.
Ugyanakkor Varga Judit sem volt rest. Sepsiszentgyörgyön elárulta, hogy ki a felelős a háború elhúzódásáért. Brüsszel és a szankciók. De hisz azokat mi is megszavaztuk, drága miniszter asszony! A Moldovát ért szankciókról, mármint hogy nem fog orosz gázt kapni, nos, annak igazsága nyilván megfellebbezhetetlen.
A kitüntetések elosztásánál egyre nyilvánvalóbb, hogy azok leginkább a lojalitás rendjelei. A díjazottak többsége a Magyar Művészeti Akadémia buzgó tagja, Orbán László Dénes Kossuth-díja újabb méltó devalválása a kitüntetésnek. De hol van az már, amikor ez bárhol is vitát, felháborodást okozott.
Mégis, a bizarrság csúcsteljesítménye, hogy a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjének polgári tagozata kitüntetést adományoztak Dr. Nyulasi Tibornak, az Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő Központi Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Osztály osztályvezető főorvosának, méghozzá „a közszolgálatban végzett több mint négy évtizedes kimagasló szakmai és vezetői tevékenysége elismeréséül.” Bálint Natália operaénekesnő hívta fel Facebook-oldalán a figyelmet arra, hogy a most Novák Katalin által kitüntetett Nyulasi Tibor az az aneszteziológus, aki az elkövető védőügyvédjének felkérésére, még 2017-ben „orvosszakértői véleményt” írt az úgynevezett lúgos orvos-ügyben. Védői felkérésre igyekezett cáfolni, hogy az egyik legfontosabb bizonyíték, egy fecskendő kapcsolódhat a bűnesethez, és vitatta azt is, hogy az áldozat valóban életveszélyes állapotban volt, sőt, azt is, hogy valóban lúg okozta égési sérüléseit, nem pedig forrázás vagy akár forró kamillás borogatás. A bíróság megállapította, hogy Bene Krisztián 2013. március 12-én támadta meg volt barátnőjét, Renner Erikát. A nőt megkötözte, elkábította, és maró lúgot locsolt a nemi szervére. A “lúgos orvost” Budai Irgalmasrendi Kórház volt kórházigazgatóját összesen hatszor ítélték el, a büntetőügy eljárási furcsaságokat is tartalmazott, ám végül, 2018-ban Bene jogerősen tizenegy év börtönbüntetést kapott, és örökre eltiltották az orvosi hivatástól is.
Címkép: Ott túl a rácson. A kordon mögött Orbán beszél Kiskörösön
Forrás: Újnépszabadság