Támadnak, tárgyalnának és felkészülnek – így reagál a világ Trump vámjaira

A Transtelex remekbeszabott, dokumentumértékű összeállítása: háttér és eseménybeszámoló.

Telex

Márton Balázs
Holnap ismét tárgyal az Európai Bizottság az USA kormányával, szerdán szavazhatnak ellenintézkedésekről

Megegyeztek az egyesült államokbeli kollégáival, hogy holnap videókapcsolaton keresztül tárgyalnak, jelentette be csütörtökön Maroš Šefčovič. Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa szerint az egyeztetés célja, hogy feltérképezzék, hogyan lépjenek túl ezen a „felesleges és fájdalmas szakaszon mindkét fél jogos aggodalmainak kezelésével”.
Ahogy arról korábban írtunk, a testület veterán tagja többször járt az USA-ban a vámok szerdai kivetése előtt, hogy tárgyaljon.
„Nem fogunk csípőből tüzelni”, ígérte Šefčovič. Az EU „nyugodt, gondosan szakaszolt, és mindenek felett egységes módon” fog választ adni az USA szerdán bevezetett vámjaira. Minden esélyt meg akarnak adni, hogy méltányos alkut kössenek, amivel mindkét fél jól jár, ebben végtelen lehetőségeket lát.
Az EU viszont addig sem fog ölbe tett kézzel ülni: „készek vagyunk határozott, hatásos, de arányos ellenintézkedésekre”, amelyek kiegészítik a korábbi, acél- és alumíniumvámokra adott választ. Befejezték az egyeztetéseket a lépésekről, amikről a kereskedelemért felelős miniszterek hétfői ülésén is tárgyalnak, szerdán pedig már várhatóan szavaznak is, jelentette be.

Ignácz Péter
Trump úgy viselkedik, mint a „világ ura”, de „összeomlik a nyomás alatt” – reakciók Európából az amerikai vámokra

Pedro Sánchez spanyol kormányfő erős hangú beszédben protekcionista lépésként jellemezte Donald Trump vámjait, ami szembe megy több millió amerikai érdekeivel, „mindenki is minden ellen” irányul, és nem tesz különbséget barát és ellenség között. A spanyol miniszterelnök példátlan és egyoldalú támadásként értékelte a vámokat.
Sánchez közölte, hogy Spanyolország nem kezd el „félelemtől és diszkriminációtól” vezérelve tekinteni a világra, és Trump politikájára utalva kijelentette, hogy továbbra is nyitottak lesznek, „olyan partnereket keresünk, akik tiszteletben tartják érdekeinket, és akik osztoznak az elveinkben”.
A francia kormányszóvivő kijelentette, hogy Trump úgy viselkedik, mintha a világ ura lenne, hozzáállása pedig imperialista.
A belga kormányfő-helyettes közölte, hogy az Egyesült Államok tűzzel játszik, és a végén ők fognak megégni.
Robert Habeck német gazdasági miniszter pedig kijelentette, hogy „Trump összeomlik a nyomás alatt”, és, amikor nyomás éri, akkor „megváltoztatja bejelentéseit”, így a logikus következtetés, hogy nyomást kell gyakorolni rá.

Ignácz Péter
Trump: A műtét befejeződött, a beteg túlélte

Donald Trump egy nappal az egész világot sokkoló amerikai vámokról szóló bejelentése után kijelentette, hogy „a műtét befejeződött”, hozzátéve, hogy „a beteg életben maradt és gyógyul”.
Az amerikai elnök kijelentette, hogy „a prognózis szerint a beteg erősebb, nagyobb, jobb és ellenállóbb lesz, mint előtte”.

Ignácz Péter
Támadnak, tárgyalnának és felkészülnek – így reagál a világ Trump vámjaira

A világ csak éppen elkezdett felocsúdni Donald Trump vámjaiból. Az érintett országok egyelőre még nem döntöttek arról, hogyan reagálnak. Vannak, akik erőteljes válaszlépéseket terveznek, és vámháborúra készülnek az Egyesült Államokkal szemben, mások abban bíznak, hogy tárgyalásokkal meg tudják oldani a helyzetet.

• Az EU „jogszerű, arányos és határozott módon” fog reagálni Donald Trump kereskedelmi vámjaira, de a legerősebb fegyvere még mindig „csak végső eszközként” áll rendelkezésre.
• Nagy-Britannia kereskedelmi minisztere közölte, hogy megbeszélésekbe kezdenek a brit gazdasági élet szereplőivel az Egyesült Államok ellen esetleg bevezetendő vámokról, hogy minden lehetőséget figyelembe tudjanak venni. A brit kormány egyelőre nem válaszol vámokkal, és igyekeznek megállapodást kötni Washingtonnal. Majd egy négyszáz oldalas, nyolcezer termékkategóriát tartalmazó listát tettek közzé, amiket vámokkal sújthatnak.
• Kína az országra kivetett 54 százalékos vám azonnal visszavonását követelte Washingtontól, közölve, hogy „határozott válaszlépéseket” fognak tenni, amik fájdalmasan fogják érinteni azokat az amerikai cégeket, amik a hatalmas kínai piacon szeretnének kereskedni.
• Kanada kormányfője közölte, hogy erőteljesen fognak harcolni a vámok ellen, és válaszlépéseket fognak tenni, de azt egyelőre nem tudni, hogy azok pontosan mik is lesznek.
• Ausztrália kormányfője közölte, hogy nem vezetnek be válaszvámokat az Egyesült Államok ellen, és igyekeznek tárgyalásos úton megoldást találni Washingtonnal.
• Dél-Korea jelezte, hogy vészhelyzeti segítséget nyújtanak az ipari szereplőknek, köztük az autógyártó cégeknek, és elkezdenek stratégiai megbeszéléseket tartani arról, hogyan közeledjenek az Egyesült Államokhoz.
• India egyelőre nem fog bevezetni vámokat válaszul az amerikai lépésre, a pénzügyminiszter szerint még vizsgálják, hogy Trump vámjainak pontosan milyen hatásai lesznek az ország gazdaságára, és folynak a tárgyalások egy kölcsönösen előnyös kereskedelmi megállapodásról.
• Brazília közölte, hogy minden lehetőséget számba vesznek, és készek a Világbankhoz fordulni Trump vámjai miatt.
• Japán kormányfője „különösen sajnálatosnak” nevezte az országra kivetett amerikai vámokat, de válaszlépésekről nem beszélt, hozzátéve, hogy igyekeznek meggyőzni a Trump-kormányzatot, hogy a legnagyobb külföldi befektetőként segítenek az amerikai ipari termelés újraindításában.
• Banglades, amit különösen magas, 37 százalékos vámmal sújtott a Trump-kormányzat, jelezte, hogy felülvizsgálják az Egyesült Államokból érkező árucikkekre kivetett vámokat.
• Vietnam, amire a Trump-kormányzat 46 százalékos vámot vetett ki, tárgyalást kezdeményezett az Egyesült Államokkal, azt kérve, hogy vizsgálják felül az igazságtalanként jellemzett vámot.

Ignácz Péter
Trump vámjai 2000 milliárd dollárt radíroznak ki az amerikai tőzsdéről

Az amerikai tőzsdék csütörtöki megnyitása után várhatóan 2000 milliárd dollárt fognak kiradírozni a tőzsdei cégek értékéből Donald Trump előző nap bejelentett vámjai, a Bloomberg News számításai szerint. Az előkereskedésben az S&P 500 tőzsdeindexben lévő vállalatok több mint 90 százalékának esett az értéke, több mint felének legalább két százalékkal.
Az amerikai határidős indexek zuhanni kezdtek Trump bejelentése után, az S&P 500 3,3 százalékkal, a Nasdaq 3,8 százalékkal, a Dow Jones 2,8 százalékkal csökkent – írta az NBC News.

Előd Fruzsina
Ez a győri Audinak is fájni fog

És ami a győri Audinak fáj, az fáj a magyar gazdaságnak, a cég ugyanis a magyar export 8 százalékát adja. Lőre Péter, az Audi Hungária kommunikációs igazgatója a Trump-vám hatásaira vonatkozó kérdésünkre azt mondta: „Érintettek vagyunk, hiszen a járműgyártásunk egy részét az amerikai piacon értékesítjük, illetve motorjaink is kerülnek olyan autókba, amelyeket a VW Konszern az USÁ-ba szállít.” Ismereteink szerint a Győrben gyártott Q3-asok mintegy húsz százaléka landol az USÁ-ban, ebből a gyártmányból pedig tavaly 163 ezer készült, ennek húsz százaléka tehát 33 ezer autót jelent. Részletek ebben a cikkünkben olvashatók.

Ignácz Péter
Szakértők értetlenül állnak a vámok kiszámítására használt képlet előtt

Meglepve nézték szakértők, hogy az amerikai kormányzat milyen egyszerű módszerrel határozta meg, mekkora vámot vetnek ki az egyes országokra. A számítást vacaknak, átgondolatlannak vagy egyenesen ostobának jellemezték.
A vámok meghatározásához használt képletet ide kattintva tudják megnézni. Annak használata a gyakorlatban így néz ki: Kínának például tavaly 295 milliárd dolláros kereskedelmi többlete volt az USA-val szemben 438 milliárd dolláros teljes export mellett – ez 68 százaléknyi pluszt jelent. Trump képlete alapján ezt elosztják kettővel, így jött ki a 34 százalékos vám, ami esetükben a korábbi 20 százalékra rakódik, így együttesen már 54 százalék.
A Deutsche Bank szerint a vámok kiszámítása komoly kérdéseket vet fel a döntéshozók hitelességével kapcsolatban, hozzátéve, hogy ebből úgy tűnhet, hogy az amerikai kormányzat átgondolatlanul hajtott végre egy ilyen nagy horderejű döntést.
Az egyik legelismertebb pekingi agytröszt, a Center for China and Globalization alelnöke a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy a matematika teljesen hibás, és „nagyon vacak”, hozzátéve, hogy a módszer nagyon meglepő és nem sok jót sejtet.
Erőteljesebben fogalmazott James Surowiecki, az Atlantic és a New Yorker amerikai magazinok gazdasági újságírója, aki „hihetetlenül értelmetlenként” jellemezte a vámok kihasználásra használt „ostoba” képletet, feltéve a kérdést, hogy az amerikai pénzügyminiszter „hogy az istenbe” bólintott rá erre.

Ignácz Péter
Trump odacsapott a Temunak és a Sheinnek is

Donald Trump amerikai elnök szerdán a nagy vámbejelentése mellett aláírt egy elnöki rendelet is, amivel megszüntette azt a mentességet, amely korábban lehetővé tette, hogy a legfeljebb 800 dollár értékű árukat vámmentesen szállítsák Kínából az Egyesült Államokba.
A mentesség nagy népszerűségnek örvendett az amerikaiak körében, és az utóbbi években főleg a Temu és Shein kínai online kereskedelmi cégek használták ki – írta a Wall Street Journal. Trump rendelete május 2-án lép életbe.
Trump ezt a mentességet egyszer már megszüntette, amikor február elején 10 százalékos vámot vetett ki minden kínai termékre. A lépés annyira váratlanul érte az amerikai postát, hogy nem tudtak felkészülni a vámok kezelésére, és inkább ideiglenesen leállították a Kínából és Hongkongból érkező csomagok fogadását.
Ezt követően Trump visszavonta a Kínából érkező kisebb csomagokra kivetett vámot.
Az amerikai hatóságok adatai szerint 2024-ben több mint 1,3 milliárd csomag érkezett az Egyesült Államokban, ami a mentességet kihasználta. Négy éve ez a szám még csak 637 millió volt – írta a Wall Street Journal.

Márton Balázs
Lange: Az infláció napja

Bernd Lange, az Európai Parlament kereskedelmi szakbizottságának elnöke szerint az USA kormányzata által emlegetett nevével szemben a szerdai nem a felszabadulás, hanem az infláció napja, mert növelni fogja az árakat. Az USA méltánytalan kereskedelmi intézkedései ártani fognak az embereknek az Egyesült Államokban, az Európai Unióban, és a (leginkább szegényebb országokból álló) „globális Délen”.

Előd Fruzsina
A stratégiailag fontos termékek mentességet kapnak

Az Egyesült Államok új vámrendeletének megalkotásánál arra azért figyeltek, hogy a gazdaságuknak nagyon fontos importárukra ne vonatkozzanak a súlyos mértékű vámok, így mentesülnek azok alól

• a fosszilis energiahordozók (például kőszén, lignit, nyersolaj, földgáz),
• a villamos energia,
• a kulcsfontosságú ipari nyersanyagok (mint a réz-, mangán-, kobalt-, lítium- és grafitércek),
• fűrészáru és más faipari termékek,
• a ritkaföldfémek és egyéb kritikus ásványok (például fluorit, bárium, magnézium),
• bizonyos félvezetők és integrált áramkörök.

A rendelet teljes melléklete itt böngészhető. (via Portfolio)

Ignácz Péter
Francia figyelmeztetés Trumpnak: A vámok katasztrofálisak lesznek az amerikaiaknak

Donald Trump amerikai elnök vámjai „katasztrófa az Egyesült Államoknak és katasztrófa az amerikai állampolgároknak” – mondta újságíróknak François Bayrou. A francia kormányfő kritizálta Washingtont, amiért a szövetségesei ellen fordul, és arra figyelmeztetett, hogy Európa és a nyugati világ „súlyos idők” elé néz – írta a Guardian. Bayrou szerint Európának komoly nehézségeket fognak okozni Trump vámjai.
Közben Sophie Primas francia kormányszóvivő közölte, hogy Európa folytatni fogja a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal, de készen áll megtenni a szükséges válaszlépéseket. Az RTL rádiónak nyilatkozva kijelentette: „Készen állunk erre a kereskedelmi háborúra.”

Előd Fruzsina
Folyamatosan gyengül a dollár

Trump szerda esti bejelentése óta már közel másfél százalékot gyengült a dollár az euróval szemben, utoljára októberben volt ilyen gyenge az amerikai fizetőeszköz. A forint is jól teljesít most a dollárral szemben: 363-nál jár az árfolyam, szintén ősszel volt ilyen legutóbb.
(Portfolio)

Előd Fruzsina
Április 14. lesz az első európai ellenlépések napja

Noha a magyar kormány folyamatosan azzal vádolja az EU-t, hogy nem kezdeményez tárgyalásokat a Trump-kormánnyal a vámok elkerülés érdekében, ez nem igaz: az Európai Bizottságtól Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos februárban és március végén is Washingtonban járt ezzel a céllal. Sikert ugyanakkor nem értek el, így 20 százalékos vámot kapott az EU szerda este, amire Von der Leyen bizottsági elnök rögtön be is ígérte a válaszlépéseket.
Az EP Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának elnöke és annak az USA-val foglalkozó állandó előadója, Bernd Lange csütörtök reggel tartott sajtótájékoztatót a témában, amin többek között azt mondta, ő az infláció napjának tekinti április 2-át (szemben Trumppal, aki az Egyesült Államok szempontjából „a felszabadulás napjának” hívja azt). Lange emellett bejelentette, hogy április 14-én érkezhet az EU részéről az első kör válaszlépés, az amerikai termékekre kivetett vámokat jelent. Példaként említette a 25 százalékos alumínium- és acélvámokat, az amerikai fitnesz- és horgászeszközöket, majd az első hullám tapasztalatai alapján jöhet második. Lange szerint csak kompenzációban gondolkodnak, nem gondolkodnak olyan lépésekben, amelyek szándékosan az USA büntetését célozzák.

Ignácz Péter
Trump a világ legszegényebb országaival szemben is kemény volt, még a földrengés sújtotta Mianmart sem kímélte

Donald Trump szerdán bejelentett vámjai közül pár legsúlyosabb a világ legszegényebb és legsebezhetőbb országait sújtja – írta a CNN. A tíz százalékos alapvámnál magasabbat szabott ki Madagaszkárra, a Kongói Köztársaságra, Mozambikra, Malawira és Szíriára. Mindegyik a világ 26 legszegényebb országa között van, és a világ szegényeinek majdnem 40 százaléka él azokban – írta a CNN.
Madagaszkárral szemben különösen kemény volt. Az országra 47 százalékos vámot vetett ki. A 25 milliós szigetország lakosainak több mint 80 százaléka mélyszegénységben él, és az Egyesült Államok a második legnagyobb exportpiaca. 2004-ben közel nyolcszázmillió dollárt értékben exportáltak oda főleg vaníliát, ruházati cikkeket, titánt és kobaltot.
Trump közben 44 százalékos vámot jelentette be az elmúlt száz év egyik legsúlyosabb, több mint háromezer halálos áldozatot követelő földrengésétől sújtott Mianmarra, ahol négy éve véres polgárháború zajlik a katonai junta és lázadó csoportok között.

Előd Fruzsina
Izrael az utolsó pillanatban megpróbált a kedvére tenni az USA-nak, de ez nem hatotta meg Trumpot

Benjámin Netanjahu kormánya április 1-jén próbaképp tett egy utolsó gesztust az Egyesült Államok felé arra apellálva, hogy hátha ezzel sikerül meghatni Donald Trumpot, és megúszni az Izraelre kivetett vámokat: elindították az összes amerikai termékre kivetett vám eltörlését.
Az erről szóló rendeletet jelenleg a Knesszet pénzügyi bizottságának végleges jóváhagyására vár.
Izrael legfontosabb külföldi partnere az USA, Netanjahu okkal bízhatott benne, hogy esetleg külön elbírálást, netán mentességet kapnak egy ilyen lépés után, de végül nem úszták meg, 17 százalékot vám került az izraeli termékekre Trumpék külkereskedelmi deficit csökkentését célzó képlete alapján. Tavaly az Egyesült Államokba irányuló izraeli export értéke 14 milliárd dollár volt, míg az import 8,6 milliárd dollár, vagyis a közel-keleti országnak is jelentős többlete van jelenleg az USA-val szemben. Ugyanakkor az Egyesült Államokba irányuló export jelentős része nem áruk, hanem szolgáltatások formájában valósult meg, így nem volt világos, hogy az új vámtarifákat hogyan fogják alkalmazni.
(Times of Israel)

Előd Fruzsina
Oroszország nincs rajta Trump listáján

Elsőre meglepő lehet, de a több mint 180 ország között, amikre Donald Trump kormánya vámot vetett ki szerdán, nincs ott egy fontos szereplő: Oroszország. Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke szerdán az Axiosnak erről azt mondta, hogy azért hagyták ki, mert az amerikai szankciók már most is „kizárnak minden érdemi kereskedelmet” Oroszországgal. A lap megállapítása szerint ugyanakkor ez az érv furcsa annak tükrében, hogy még ez a kis kereskedelem is nagyobb annál, mint amit például Mauritiusszal vagy Bruneivel folytat az USA, ők viszont nem úszták meg a vámokat.
Az Egyesült Államok és Oroszország közötti kereskedelem értéke tavaly 3,5 milliárd dollár volt, ami jelentős apadás az ukrajnai invázió előtti 35 milliárd dollárhoz képest, de azért nem teljesen elhanyagolható.
Vlagyimir Putyin egyébként arra kérte Trumpot, hogy tűzszüneti tárgyalások részeként oldja fel a szankciókat, a folyamat azonban mára megrekedt. Erre válaszul
Trump a hét elején az olajra kivetett másodlagos vámokkal fenyegette meg Oroszországot. Karoline Leavitt beszélt arról is, hogy Oroszország még mindig „további erős szankciókkal” nézhet szembe.

Molnár Zoltán
Francia megyét és brit-amerikai bázist is megvámol Trump

Már korábban megírtuk, hogy Donald Trump vámjait igyekszik az egész glóbuszra kiterjeszteni, így például Ausztrália külső területére, a jeges-havas-pingvines Heard-szigetre és McDonald-szigetekre is. Már Wikipedia-oldala is van a vámlistának országonként, de aki komolyabb forrásra vágyik, a CNBC-n is átböngészheti a listát, amin egész szürreális területek és országok is szerepelnek, zömmel az alap 10 százalékos vámkulccsal.
A lista legalján ott van többek közt Réunion, ami Franciaország tengerentúli megyéje, szóval kicsit olyan ez, mintha Nógrádra külön vámot vetne ki az elnök. De hasonló a helyzet a lista végén Svalbarddal (azaz a Spitzbergákkal) és a lakatlan Jan Mayennel, amik Norvégia szerves részét képezik. Külön érdekes a Brit Indiai-óceáni Terület 10 százalékos vámja, mivel ott csak egy brit-amerikai támaszpont van, állandó polgári lakosság nincs szóval némi túlzással a saját katonáit vámolná meg az Egyesült Államok. (A terület egy nemzetközi bírósági döntés szerint egyébként Mauritiust illetné meg.)
Sok további miniállam, jelentéktelenül pici szigetország és függő terület is van a listán, Trump némelyikre különösen fújhat. Az említett Réunion 37, Nauru 30, a francia tengerentúli társult terület, Saint Pierre és Miquelon 50, a háborús romokban tengődő Szíria 41, a brit fennhatóságú Falkland-szigetek 41 százalékot kapott a nyakába. A miérteket még nem látni tisztán, de erősen gyanús, hogy az X országban a valós termelést végző céget Y országban jegyzik be, így hivatalosan az utóbbiból exportálhatnak Amerikába, kikerülve az esetleges, X országot sújtó vámokat. Egyébként kivételeket is találtunk, a csendes-óceáni Palau és a brit tengerentúli terület Pitcairn-szigetek nincs a vámlistán. Pedig utóbbit 35-en is lakják.

Ághassi Attila
Japán a vámok visszavonására szólította fel Trumpot

Rendkívül sajnálatosnak nevezte a Donald Trump amerikai elnök által az amerikai importra kivetett új általános vámokat Hajasi Mosimasza japán kormányszóvivő, hozzátéve, hogy a tokiói kormány felszólította Washingtont az intézkedések visszavonására.
„Különböző szinteken közvetítettük aggodalmunkat, és kértük az Egyesült Államokat, hogy ne hozzon egyoldalú intézkedéseket. Komolyan aggódunk amiatt, hogy a vámintézkedés összhangban van-e a WTO szabályaival és a japán-amerikai kereskedelmi megállapodással” – mondta.
Trump szerdán Japánnal szemben 24 százalékot határozott meg. Muto Jodzsi kereskedelmi miniszter Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszternek azt mondta, hogy az amerikai vámcsomag megnehezítené a japán vállalatoknak az amerikai piacon való befektetést, és kárt okozna a világ legnagyobb gazdaságának. Amikor a japán sajtó a megtorló intézkedésekről kérdezte Mutót, csak annyit mondott: Japánnak azt kell tennie, amit nemzeti érdeke diktál. (MTI)

Előd Fruzsina
Ezt a képletet használta Trump csapata a vámok szintjének meghatározásához

A trumpi vámok mostani körének célja az elnöki kommunikáció szerint az USA mínuszos külkereskedelmi mérlegének javítása, ezért nevezik őket viszonossági vámoknak. A szintjüket úgy határozták meg, ahogy ezt a célt a legjobban segítik az elnök csapata szerint. A kalkulációhoz használt formula így néz ki:

Kínának például tavaly 295 milliárd dolláros kereskedelmi többlete volt az USA-val szemben 438 milliárd dolláros teljes export mellett – ez 68 százaléknyi pluszt jelent. Trump képlete alapján ezt elosztják kettővel, így jött ki 34 százalékos vám, ami esetükben a korábbi 20 százalékra rakódik, így együttesen már 54 százalék.
(Bloomberg)

Előd Fruzsina
Valaminek jót tesz a pánik: új csúcson az arany

Miután szerda este Trump bejelentette a vámokat, a tőzsdék esésbe kezdtek világszerte, a hagyományos menekülőeszközként ismert arany viszont virágkorát éli. Röviddel Trump beszéde után az arany egy unciája már új rekordon, 3129 dolláron forgott, és elemzők szerint stabilan a 3200 dolláros szint felé tart, miután 2025 folyamán eddig 500 dollárral emelkedett. Hasonló folyamatok zajlanak más fémek piacán is, az ezüst és a platina ára is nőtt a vámok kilátására. (Reuters)

Előd Fruzsina
Orbán két hónapja arról posztolt, jó dealt kell kötni Trumppal, de így sem maradunk ki az adok-kapokból

Ezen a ponton érdemes felidézni, miről posztolt Orbán Viktor magyar miniszterelnök február elején:

1. „egy ❗️dealt ❗️kell kötnünk”
2. egy „jó❗️ dealt ❗️”, amit azok tudnak kötni, akik tisztelik egymást,
3. ezért Magyarország „egy jó ❗️dealt ❗️fog kötni”.

Az EU azonban vámunió, így a rá kivetett vámok a magyarországi gyártású termékekre is ugyanúgy vonatkoznak, és egyelőre nem látszik, hogy milyen deallel kompenzálná ezért Orbánt Trump. Szijjártó Péter szerint egyébként az Európai Bizottság a hibás a vámokért, mert nem tárgyaltak elég hatékonyan az új amerikai vezetéssel. Arról, milyen forgatókönyvek lehetségesek a magyar gazdaság szintjén egy vámháborúban, itt írtunk.

Szalma Baksi Ferenc
Gyurcsány: Az Európára kivetett vám nagyon fog fájni

„Jött Trump, nem lett béke Ukrajnában, viszont lett melléje még egy háború, egy globális kereskedelmi háború. Trump az iszonyat embere. Annyi bajt okoz a világnak, amennyit amerikai elnök emberöltő óta nem” – írta Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a Facebookon.
Szerinte az Európára kivetett vám nagyon fog fájni. „Az autók extravámja különösen megüti Magyarországot. Magyar munkahelyek tízezrei szűnnek meg, minden drágább lesz, mindenki bére kevesebbet fog érni. Globális konfliktusok sokasága jön, óvodák helyett fegyverkezésre kell költeni” – tette hozzá az ellenzéki párt elnöke.

Előd Fruzsina
Hogy járhat Magyarország?

A Trump-vámok egyik legnagyobb vesztese az Európai Unió lehet. De hogy járhat Magyarország? Hazánk sokat kereskedik az USA-val, de ezen belül értékben jelentős részt a német autógyártók termékei tesznek ki, amelyeknek szintén kiemelten rosszat tehetnek a vámok, ha azok tényleg ezen a szinten maradnak. A Telex által megkérdezett elemzők szerint vannak olyan szcenáriók, amelyek szerint Magyarország és a közép-kelet-európai régió még jól is járhat a vámokkal, de több a negatív forgatókönyv.

Dezső András
Szijjártó Péter szerint Brüsszel a hibás, amiért Trump 20 százalékos vámot vetett ki az EU-ra

„Az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét isszák. A helyzet az amerikai elnök tegnapi vámbejelentései után egyértelmű: az Európai Bizottságnak tárgyalnia kellett volna! Minderre volt (lett volna) két és fél hónapjuk. Tárgyalni kellett volna az amerikai kormányzattal a vámügyi együttműködésről és le kellett volna csökkenteni az autóipari vámokat az európairól az eddigi amerikai szintre, vagyis 10-ről 2,5%-ra. Az Európai Bizottság azonban ezt is elhibázta. Nem tárgyaltak, helyette megint ideológiai kérdést csináltak egy gazdasági ügyből. S mindezt több ezer eurós havi fizetésért…” – írta Szijjártó Péter a Facebookon.

Dezső András
Teljesen indokolatlan, nem barátságos, rendkívül észszerűtlen – reakciók

Mások mellett Tajvan, Ausztrália, Kanada, Svájc és Írország is reagált már Trump vámjaira, ezeket itt lehet elolvasni>>>

Előd Fruzsina
Szakadnak a tőzsdék

Az amerikai piacokat ütötték meg a legjobban Trump bejelentései, olyan zászlóshajócégek, mint az Apple, a Tesla, az Nvidia vagy a Nike is zuhantak a szerda esti kereskedésben. Ázsia valamivel jobban állta a sarat, de ott is mindenhol megütötte a részvényeket a vámháború lehetősége, különösen a japán irányadó Nikkei index került nagy mínuszba. Részletesebben erről itt írtunk.

Dezső András
Kína szerint Trump vámjai az ellátási láncok stabilitását is veszélyeztetik

A kínai hatóságok és az állami média elítélték Trump újabb, átfogó vámtervezetét. A Pekinghez szorosan kötődő Global Times egyik véleménycikke „vámzsarolásnak” nevezte Trump bejelentését. Cikkünk a témában>>>

Dezső András
Von der Leyen válaszlépéseket ígért

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke súlyos csapásnak nevezte a vámokat a világgazdaság számára. „Legyünk tisztában az óriási következményekkel: a világgazdaság súlyosan megszenvedi ezt, a bizonytalanság fokozódik, és további protekcionista intézkedésekhez vezethet. A következmények milliók számára lesznek súlyosak világszerte” – mondta. Közölte azt is: már véglegesítik az első intézkedéscsomagot a bevezetett acélvámokra reagálva, és további ellenintézkedéseket is előkészítenek arra az esetre, ha a tárgyalások kudarcot vallanak. Cikkünk a témában>>>

Előd Fruzsina
Mit jelentett be Trump?

Az amerikai elnök a világ minden országára alapszintű, 10 százalékos vámot vetett ki, az USA számos fontos gazdasági partnerére pedig ennél is jóval nagyobbat. A vámok új szintjei ezek lesznek:

• Kína – 34 százalék (az eddigi 20 százalékon felül)
• Európai Unió – 20 százalék
• Vietnám – 46 százalék
• Tajvan – 32 százalék
• Japán – 24 százalék
• India – 26 százalék
• Dél-Korea – 25 százalék
• Egyesült Királyság – 10 százalék

A Fehér Ház a CNBC kérdésére tisztázta, hogy utóbbi a kínai termékekre korábban kivetett 20 százalékos vámhoz hozzáadódik majd, így 54 százalékra emelkednek a Kínával szembeni amerikai vámok. A 10 százalékos vámok minden országra vonatkozóan szombattól, az ennél magasabbak majd jövő szerdától lépnek életbe. A vámintézkedésekről és hátterükről bővebben itt írtunk.