Az egyik legnevesebb román népzenész, Grigore Leșe meglepő megállapítást fogalmazott meg egy tévéműsorban, a Prima TV stúdiójában azt mondta, a román nacionalisták közkedvelt hazafias népdala magyar eredetű.
A Máramaros megyei Stoiceni-en (Sztojkafalván) született folklóristát a december elsejei román nemzeti ünnep apropóján kérdezték, a beszélgetés azonban furcsa irányt vett, amikor a műsorban Leșe az Aşa-i românul (Ilyen a román) című énekről úgy vélekedett, hogy az a magyar folklórból átvétel útján került a román népdalok közé. Szerinte a román énekesek úgy éneklik az Aşa-i românul dalt, hogy dogalmuk sincs a dal eredetéről, mert nincs kellő szakmai felkészültségük hozzá, hogy pentaton dallamívről van szó, és ez hagyományosan a magyar népzenéhez kapcsolódik.
Egy másik román hazafias népdalról, a Noi suntem români (Mi románok vagyunk) című hazafias dalról amit Grigore Leșe kijelentette, hogy nem reprezentatív a román zene számára, mert csak egy induló, amit bármelyik nyelven el lehetne énekelni, mert ugyanúgy szólna, csak épp a „román”-t kellene behelyettesíteni azzal, hogy magyar, bolgár stb.
Kijelentései miatt a közismert népdalkutatót két népszerű román népdalénekes is kitámadta. Nicolae Furdui Iancu azt hányta fel neki, hogy az egyesülés ünnepén megosztotta a románokat. Furdui Iancu azért is kapta fel a vizet, mert épp Brassóból tért haza, ahol a december elsejei nemzeti ünnepen tartott előadáson elénekelte az Ilyen a román című dalt.
Veta Biriș népdalénekes pedig azt szúrta oda Leșe-nek, hogy nem szeretne úgy énekelni, mint ő, akit a máramarosiak se fogadnak el, így a tanácsaira sem kíváncsi.
Voltak azonban ennél értelmesebb hozzászólások is a témához, Ciprian Mihali filozófus például védelmébe vette Grigore Leșe-t. A republica.ro-n azzal szólt hozzá a témához, hogy Aşa-i românul magyar eredetéről szóló kijelentés nem gázol bele a románok büszkeségébe, attól még lehetnek büszkék rá, mert csak azt jelenti: minden kultúra kultúrák keveréke, egy korban sok más kultúra van jelen és ezek hatással vannak egymásra.
A különböző falvak szókincse, a zenéje, annak ritmusai és szövegei, a táncok, a népviseletek, a művészeti motívumok pedig – függetlenül a különböző hatalmak vagy történelmi események játéka által mesterségesen létrehozott határoktól – keverednek egymással.
„A lehető legnagyobb hazugság, hogy létezik tiszta kultúra. (…) A tisztaság a 19. században kitalált, szükséges és működőképes nacionalista fantázia, amelyet a hazafiak és a gyermeknevelők adtak tovább nemzedékről nemzedékre. A valóságban azonban minden kultúra más kultúrákból táplálkozott és más kultúrákat táplált. Óvakodjunk tehát a nacionalista ideológiáktól, amelyek tisztaságokat és hitelességeket találnak ki, amelyek évezredes folytonosságokat követnek érintetlen utakon. Óriási lehetőség számunkra, hogy a román kultúrában magyar, német, osztrák, török, szerb és más hatások is jelen vannak. És azt hiszem, érdemes ezeket élvezni, kiemelni, nem pedig figyelmen kívül hagyni, mintha csak mi lennénk »örök urak«” – fejtette ki gondolatait a filozófus.
Grigore Leșe népzenész, népdalkutató 1954. február 20-án született. A kolozsvári „Gheorghe Dima” Zeneakadémia előadóművész szakán végzett. Zenei doktori címet a Bukaresti Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett és a Bukaresti Zeneművészeti Egyetem docense lett. Repertoárja régi dalokból áll, amelyek a környék autentikus folklórjából származnak, és az emberi élet fontos eseményeit jelzik.
