Május 22-től látogatható a Skanzen kilencedik tájegysége, a múzeum eddigi legnagyobb vállalkozása, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyüttesének első kiállítási egysége. Különleges attrakciója, hogy a látogatók nemcsak az erdélyi falu, hanem a székelyföldi városok lakóinak, a 20. század elejének polgárosodó világába is bepillantást nyerhetnek.
A kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.
Fedezzük fel az épületeket!
Székelyudvarhelyi postahivatal
A századforduló korabeli újdonságai közül csőpostával, kurblis telefonnal, morze távíróval is találkozhatnak a látogatók a Skanzen postahivatalában. A postaépület emeletén a postatiszt polgári jólétet tükröző otthonába léphetünk be – épp abban a pillanatban, amikor Dávid Lajost választás elé állítják: vagy hűségesküt tesz I. Ferdinánd román királyra és megtagadja magyarságát, vagy pedig kiutasítás és vagyonvesztés vár rá.
A Postahivatal és a Keresztes-ház
Sepsiszentgyörgyi ügyvédlakás
Az épületet építtető testvérpár, Keresztes István és Károly a Trianon utáni város meghatározó magyar értelmiségi társadalmának tipikus példái, akik szakmai, közéleti, politikai és kulturális tevékenységükkel hozzájárultak a város fejlődéséhez, mindennapi életéhez. Art deco stílusú és magyaros szecessziós bútorok, hagyomány és modernség, újítások és a tradíciók keverednek a lakóépület tereiben. Az erdélyi városi polgárság életét bemutató kiállítás mellett Kós Károly munkássága és Bartók Béla hatása is megjelenik a világlátott testvérek hajdani otthonában
Székelykeresztúri patika
A legnagyobb polgári patikák mintájára működő székelykeresztúri patika tulajdonosa a gyógyszertári termékek forgalmazása mellett szódavíz palackozásba, likőrkészítésbe és gyümölcsaszalásba is belefogott. A patika különlegessége a neogótikus berendezés és az udvari épületben elhelyezett szikvíz-töltőgép – ami már a több lábon álló, a lehetőségeket felismerő és megragadó vállalkozó-polgár életét mutatja be.
Marosvásárhely, Korzó kávéház
A kávéház – ahol nagypolgár, szüfrazsett, dzsentri, katonatiszt és költő is találkozhatott – a polgárosodó város társasági életének fontos színtere volt. Korabeli képeslapok alapján rekonstruálta a múzeum a kávéház elegáns és modern enteriőrjét karambol- és kártyaasztallal, szeparékkal, kárpitozott, háttámlás pamlagokkal.
Marosvásárhely, Hirsch Mór nyomdája
A nyomda intézménye olyan városi funkciót töltött be, amely meghatározta a modern urbanizáció mértékét. Műhelye és kereskedése nemcsak a városi hírközlést, információátadást segítette és színesítette, hanem hozzájárult a polgárok művelődéséhez, valamint szórakoztatásához is. Az impozáns szecessziós homlokzattal rendelkező épületben egy 20. század eleji lap- és könyvszerkesztőség és egy kisvárosi nyomda életébe pillanthatunk be.
Kézdivásárhelyi divatáru-kereskedés
A 20. század elején a párizsi divat Bécsen, majd Budapesten keresztül viharos gyorsasággal jutott el a Székelyföldre is. Kézdivásárhely divatáru-kereskedői az örmény, római katolikus Wertán családból, majd az oda beházasodó Fejér és Dávid családokból kerültek ki. A boldog békeidők időszakának divatáru-kereskedésébe csöppenhetünk ezen a helyszínen. Ha pedig kedvet kapunk hozzá, akkor a Beöltöző helyszín ruhái közül választhatunk, hogy a korszak divatjának megfelelően jelenhessünk meg.
Nyárádgálfalvi unitárius templom
Erdélyre a vallási türelem földjeként is tekintünk. A templom terében kézzelfoghatóvá válik az unitárius templomok berendezésének puritán egyszerűsége, megcsodálhatjuk a szószék és úrasztala mellett a templom fő díszét, a szószékkoronát. A tájegység egyik központi témája a kisebbségi lét sokrétű ábrázolása. A trianoni határok meghúzása után a templomok menedékké váltak, ahol a hívek továbbra is anyanyelvüket használhatták.
Tordátfalvi iskola
Az iskola reprezentálja a múzeumban az Eötvös-féle népoktatási törvény nyomán épült népiskolatípust, amely a gyerekek létszámához mérten javasolta, hogy mekkora iskola létesüljön egy településen. Az iskola enteriőrje az első világháború utáni időszakot öleli fel, amikor az iskola a határon túlra került.
Kiskedei kultúrház
A közösség összetartozásának fontos szimbolikus és valós helyszíne volt a falusi kultúrház és az ott megszülető előadások. A kiskedei épületben az utolsó 1948-ban előadott színdarab, a János vitéz díszlete, valamint az Unitárius Nőszövetség által készített vándorabrosz terítőinek geometrikus mintái határozzák meg a belső teret.
Hosszúfalusi porta – Brassó megye
A Hosszúfalusi házban a mobilitás hatására megváltozott életmódot, a városi és falusi kultúra egymásra gyakorolt hatását a lakberendezésen keresztül mutatja be a múzeum. A ház oromzatának különlegessége piros-fehér-zöld színű felirata.
Szászújfalusi porta
Az Erdély épületegyüttes legnagyobb falusi portája annak az erdélyi szász kultúrának sokszínűségét és gazdagságát tárja elénk, amely az évszázadok során fontos szerepet töltött be Erdély gazdasági, társadalmi, kulturális és egyházi életében.
Homoródalmási porta
A Homoródalmási házat a Balázs Pál és fia által készített festett bútorokkal és 19. század végi tárgyakkal rendezte be a múzeum. A vetített installáció segítségével mi is kipróbálhatjuk a bútorfestést.
Balavásári porta
A Balavásári porta a Kis-Küküllő mente építészetét, életmódját, gazdag textilkultúráját, a jellegzetes kukoricatermesztést és az erdélyi puliszka gasztronómiában elfoglalt helyét mutatja be.
Csíkszentsimoni porta
Az Erdély épületegyüttes legrégibb épülete a csíki népszokásokkal és ünnepekkel ismerteti meg a látogatókat. A portára egy székelykapun keresztül léphetünk be, amely egy 1777-ben Csíkszentsimonban álló galambbúbos kapu rekonstrukciójaként készült el.
Forrás: Újnépszabadság
