Minden kényesebb aktuális témát került napirend előtti felszólalásában az Országgyűlés őszi nyitóülésén Orbán Viktor. Az ellenzéki pártok vezetői reagálásukban – egyébként a saját szemszögükből érthető módon – szintén kerülték a Tisza Párt megjelenését a politikai palettán. Gyurcsány Ferenc leárulózta Orbán Viktort, mire Kövér László megvonta tőle a szót.
Szeptember közepétől tíz napon át hazánk nehéz veszélyben volt, az árhullám súlyos veszteségeket okozott számos közép-európai országban, nálunk az évszázad második legnagyobb árvize lett – kezdte az Országgyűlésben szokásos naprend előtti felszólalását Orbán Viktor. A miniszterelnök mindenkinek megköszönte a munkát, aki részt vett benne. „Ha baj van, a magyarok példásan összefognak, ebből kellene valamit átmenteni a békeidőkbe” – mondta. Úgy folytatta: a 2013-as árvízhez képest a magyar állam jobban felkészült volt, 435 milliárd forintot fordítottak védekezésre – azt nem tette hozzá, hogy ennek jelentős része uniós forrás. Esztergom árvízvédelmi fejlesztése most fejeződik be, a vízügyi hatóság pedig hamarosan beterjeszti, milyen új fejlesztésekre lesz szükség.
Majd egy hirtelen váltással arról kezdett beszélni, hogy idén hányan nyaraltak állami pénzből a Balatonnál – köztük ukrán gyerekek. A kormány 1400 milliárd forintból újított fel óvodákat és iskolákat, átadták a dunakeszi diáknegyedet, amely az ország legnagyobb oktatási beruházása. A kormány kiemelt terve a Digitális Magyarország program, ennek jegyében a betegek már digitálisan is tudnak időpontot foglalni a szakrendelőkbe. Gondosórára már 650 ezren regisztráltak, ez a hatvanévesnél idősebbek harmadát jelenti, nyár óta okostelefonnal igazolhatjuk magunkat.
Mindenki nyaralt
Az idei nyár a turizmusban is jó volt, soha nem nyaralt ennyi magyar belföldön, soha nem utaztak ennyien másik országba, és soha nem jött ennyi turista külföldről. Napenergia-termelésben is kiemelkedően állunk nemzetközi összehasonlításban, az ország gazdaságának növekedési üteme jobb, mint az uniós átlag. Beruházások tekintetében a negyedikek vagyunk az EU-ban, továbbra is teljes a foglalkoztatás. A bruttó átlagkereset 636.700 forintra nőtt, ez 9,4 százalékos reálbér-növekedés. „A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van” – mondta Orbán, hozzátéve: az ország pénzügyi helyzete „megnyugtatóan stabil”, az államadósság is csökkenő pályán van. A kamatstopot csak akkor vezetik ki, ha a kamatok nem jelentenek elviselhetetlen terhet a családoknak. Az infláció is csökkenő pályán van, most 3,4 százalék, miközben a jegybanki kamat hatszázalékos, ami Orbán szerint nem jó, de tiszteletben tartják a jegybank függetlenségét.
Ehhez kapcsolódóan: Váratlanul lett nagyon pesszimista Orbán Viktor
A gazdasági változások azonban számunkra rosszak, a világ két oldalra oszlik. A magyar gazdaság csak akkor maradhat fenn, ha képesek vagyunk versenyképesen termelni a világpiacra, ezért a világkereskedelem egységes szerkezete Magyarországnak létkérdés. Ehhez képest az EU ma a blokkosodásra szavaz, ami Orbán Viktor szerint öngyilkos politika gazdasági szempontból. „Magyarország számára a blokkosodás járhatatlan – mondta, ezért nekünk a gazdasági semlegesség politikáját kell felépítenünk. – Magyarországnak egyik blokk mögé sem kell beállnia, nem szabad választani a keleti vagy nyugati gazdaság között” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem szabad a gazdaságot a politika szemén keresztül nézni.
Ezért csak azt vehetjük át akár Keletről, akár Nyugatról, ami nekünk hasznos. „Magyarországnak mindenből a legjobb kell: technológiából, tőkebefektetésből és hitelből is” – mondta. Ezért új iparpolitikai lépések lesznek a következő hónapokban, ez látszik majd a 2025-ös költségvetésben is: munkáshitel, támogatás a kisvállalkozásoknak, a gyermekek után járó adókedvezmény megkétszerezése – ezek lesznek a fő irányok. Három–hat százalék közé kell emelni a magyar gazdaság növekedését, bár ez Európában még senkinek nem sikerült.
Sötétben bujkálók
Külön kitért a migrációra, felidézve, hogy Németország visszaállította a határellenőrzést, ezzel a szabad utazás végéhez közeledünk. „Pedig csak annyi kellett volna, hogy 2015-ben nem engedik be a migránsokat – mondta. Orbán szerint ma az a divat, hogy azt büntetik, aki kiáll a saját biztonságáért. – Ha Brüsszel azt akarja, akkor a város főterére visszük majd a migránsokat.”
Orbán szerint ugyanez a helyzet a háborúval is. Brüsszelnek nem fontos a józan ész, a béke, egyelőre csak Magyarország képviseli ezt. Békemissziót indított Kijevbe, Moszkvába, „Trump elnök úrhoz”. Orbán szerint „rejtett támadások” vannak a kormány ellen. Felidézte, hogy a Covid idején amerikai dezinformációs kampány zajlott a kínai vakcinákkal szemben. A kormány megvédi a magyar emberek jólétét, biztonságát. „Bármilyen kilátástalan is a helyzet, ha kitartasz, és megteszed, ami tőled telik, a végén minden jóra fordul” – fejezte be beszédét. A szokásos „Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!” – ezúttal elmaradt.
Az ellenfél, aki bent sincs
„Furcsa volt a parlamenti évadkezdet, mert a NER eddigi tizennégy évében első alkalommal fordul elő, hogy az igazi ellenfél, a legveszélyesebb ellenzéki párt (még) nincs a parlamentben, a jelen lévő ellenzéki pártok szinte mindegyikének kérdéses a fennmaradása a következő országgyűlési választások után, és ez hatott a tanácskozás légkörére” – mondta a Szabad Európának Nagy Attila Tibor. A független elemző szerint „a miniszterelnök nem kívánta még jobban felemelni magához a Tisza Pártot és elnökét, Magyar Pétert, így inkább nem ejtett szót róla”. Az viszont már meglepő volt, hogy „Orbán Balázst sem hozta szóba, holott ezt a Kossuth rádióban korábban még megtette – igaz, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető reagált Orbán Balázs nyilatkozatára, és megpróbálta megvédeni.”
Nagy Attila Tibor szerint „csikorgott a védekezés, ez is mutatja a miniszterelnök stratégiai igazgatója kijelentésének kínos voltát. »Csak legyünk minél gyorsabban túl ezen!« – ez volt érezhető napirend előtt. Az EU-s pénzek mintegy kétharmada még mindig blokkolva van, megrekedtek az ezzel kapcsolatos tárgyalások – ez bizony nem siker, így a kormányfő jobbnak látta másról beszélni.”
Reakciók
Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője reagálásában Karsai Dániel jogászról emlékezett meg, aki haláláig küzdött az eutanázia jogáért, majd egyperces néma felállást kért. Erre mindenki felállt, még Kövér László is, aki később provokációnak minősítette a gesztust azokkal szemben, akik „az élet kultúráját” képviselik.
Lukács László (Jobbik) szerint nem igaz, amit Orbán állít, gazdasági válság van, százmilliárdos adóssággal küzd a rendőrség, az oktatás, az egészségügy. A kormány ezt kínai hitellel akarja kompenzálni, ami „a veszélyes akkugyárak” elszaporodásával járt, és az „olcsó keleti migráns munkások” nagy tömegű megjelenésével. Felidézte, hogy a hétvégi FTC–Felcsút-meccsen tizenhét idegenlégiós lépett pályára. „Nem kérünk a migráns munkásokból” – fogalmazott. A képviselő megköszönte az árvízi védekezésben részt vevőknek a munkát, de „a víz áradása mellett a bűn áradását is tapasztalhattuk”; Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében több bűncselekményt követtek el, mint Budapesten, Öcsödön kétezer forintért vertek halálra egy idős embert. Vidéken az emberek már nem tudják megvédeni magukat, és ebben nem számíthatnak a hatóságokra sem, ezért meg kellene adni az embereknek a szabad fegyverviselés jogát.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán visszahozta az évértékelőibe az „erőt”, az „európai” szinte már negatív jelző nála
Tordai Bence a Párbeszédtől Orbán Balázs nyilatkozatáról beszélt. A miniszterelnök politikai igazgatója múlt héten azt mondta a Mandiner podcastjában, hogy 1956-ból kiindulva Magyarország nem védekezett volna egy orosz fenyegetéssel szemben, mint Ukrajna. (Orbán Balázs azóta már bocsánatot kért, és próbálta megmagyarázni a szavait.) Tordai Bence szerint a kormány álláspontja eleve az volt, hogy Ukrajna a hibás azért, hogy Oroszország megtámadta. Az EU és a NATO minden tagállama Ukrajna mellett áll, kivéve az Orbán-kormányt, amelyik folyamatosan akadályozza a támogatást, hogy kiszolgálja Putyin érdekeit.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Balázs még az ’56-os lyukas zászlót is befoltozta a magyar külpolitika igazolásáért.
Tordai Bence szerint ez az igazi botrány, nem az, amit Orbán Balázs mondott. A Párbeszéd képviselője szerint egyetlen háborúpárti szereplő van, Vlagyimir Putyin, a Fidesz–KDNP pedig őt támogatja. A kormány akkor sem tett semmit, amikor orosz hekkertámadás érte a saját informatikai rendszereit, vagy amikor kiderült, hogy az orosz történelemkönyvekben 1956-ot a csőcselék felkelésének nevezték. Szerinte Orbán maga írt alá egy 130 pontos megszorító csomagot, miközben gazdasági sikerekről beszél.
Ungár Péter Orbán Viktor békemissziójáról beszélt, kiemelve, hogy Amerikában nem Joe Biden elnökkel, hanem Donald Trump elnökjelölttel találkozott, ami szöges ellentétben áll azzal, hogy a kormány ezt a belügyekbe való beavatkozásnak minősíti más esetekben. Az LMP képviselője szerint a kormány egy lapra, Donald Trump elnökségére teszi fel a nemzetközi kapcsolatainkat, ami nagyon kockázatos. Ráadásul Trump azt várja el a szövetségeseitől, hogy csatlakozzanak a Kína elleni gazdasági harchoz; ekkor vége lenne a magyar gazdasági semlegességnek is. Ráadásul uniós tagállamként nem lehetünk gazdaságilag semlegesek, még keleti partnereink is Dél-Korea és Japán; ezek egyértelműen nyugati orientációjú országok.
„Oroszország nem a keresztény Európa védőszentje”
Oroszország nem a keresztény Európa védőszentje, hanem olyan hely, ahol ma nem lehet tanítani a világ alapvető tényeit, mert az illető börtönnel néz szembe – mondta a képviselő. Szerinte nemcsak Oroszország marad velünk, ha véget ér a háború, de Ukrajna is, ráadásul a szomszédban, magyar kisebbséggel, ehhez képest a kormány mindent megtesz azért, hogy elidegenítse az országot. Végül felidézte, hogy Orbán Viktor korábban Ursula von der Leyent és Jean-Claude Junckert is ideális európai bizottsági elnöknek tartotta, de kiderült, hogy rossz lóra tett, így felmerül a kérdés, jól méri-e fel a nemzetközi helyzetet.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke szerint Orbán Viktor nem a valóságban él, arról beszél, hogy fontos a gyerekvédelem, miközben Pintér Sándor a gyermekjogi képviselők harmadát rúgja ki; a kormány családbarátnak mondja magát, de nem tesz semmit a menstruációs szegénység ellen; az ország szuverénnek mondja magát, miközben a valóságban „Oroszország szuverénje”; a kormány oktatásbarátnak mondja magát, ehhez képest fiatalok tömege hagyja el idő előtt az iskolát; a kormány nem áll ki a munkavállalók érdekeiért, nem készült fel a mesterséges intelligencia okozta változásokra a gazdaságban.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor a világ körül – térképen a „békemisszió”
Ezután arról beszélt, hogy stratégiai partneri szerződést kellene kötnie a kormánynak a szakszervezetekkel, és a munkavállalók oldalára állnia a cégekkel szemben. A munkáshitel nem rossz ötlet, de bérlakásprogram is kellene mellé, a hitel önmagában csak a bankoknak jó. Végül a „békepártiság” kapcsán azt mondta: a társadalmi béke megteremtésével kellene kezdeni.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke az árvízi védekezésről azt mondta: már megint kiengedtük a fölösleges vizet az országból, miközben történelmi aszály sújtotta Magyarországot, ehhez képest semmilyen szakmai vita nem folyik a térségben. A gazdasági semlegességről azt mondta: az elképzelés helyes, de a kormány lépései rosszak, hiszen Izrael mellett kiáll az ENSZ-ben, emiatt nagy piacokat veszítünk. Várja Orbán véleményét a Hezbollah-tagok ellen elkövetett merényletsorozattal kapcsolatban is, amelynek része volt egy magyarországi fedőcég. A magyarok évente ötezermilliárd forintot költenek élelmiszerre, ennek kilencven százaléka multicégekhez megy, a kormány ez ellen sem tesz semmit.
Simicskó István a KDNP-től megköszönte Orbán Viktor felszólalását, és elmondta, hogy mindenben támogatják a kormányt.
„Orbán árulása”
Gyurcsány Ferenc „Orbán Viktor árulásáról” beszélt. Szerinte ez akkor kezdődött, amikor a Fidesz elnöke 2009-ben négyszemközt találkozott Szentpéterváron Putyinnal, és az addig oroszellenes politikusból a legnagyobb magyar oroszbarát lett. Szerinte „Putyin a markában tartja Orbán Viktort, aki eladta a becsületét”, ezért „Magyarországnak ma áruló kormánya és áruló miniszterelnöke van” – erre Kövér László ingerülten rendreutasította, majd miután Gyurcsány Ferenc lepárttitkározta, megvonta tőle a szót. A DK elnöke nem hagyta abba a beszédet, de már nem lehetett hallani.
Ehhez kapcsolódóan: Tusnádfürdő 2023: Orbán Viktor már 2040-ig szeretné tervezni a kormány politikáját
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal kezdte, hogy „egész nyáron egy narcisztikus hazudozót hallgattunk, majd bejövünk ide, és hallgathatunk egy másikat, Gyurcsány Ferencet”. Lehet, hogy Orbán Balázs olyat mondott, amit nem szabad, de legalább bocsánatot kért, szemben Gyurcsány Ferenccel. Úgy folytatta: az ellenzék annak drukkolt, hogy ne legyen sikeres az árvízi védekezés. A fideszes képviselő szerint a kormány most azért kénytelen nagy pénzért megvenni magáncégeket, mert az MSZP annak idején eladta őket, bár nyereségesek voltak. Kocsis Máté szerint több ellenzéki párt csak azért létezik, mert „talált magának gazdatestet”.
Orbán megértő Gyurcsánnyal szemben
Orbán Viktor viszontválaszában türelmet kért a Demokratikus Koalícióval szemben, mert „a parlamentbe jutásért küzdenek, ilyenkor az ember ideges”. Majd azt mondta, nemcsak Kínától veszünk fel hitelt, hanem Japánból, Katarból vagy az Európai Fejlesztési Banktól is. Minden nagy német autógyár vezetésével tárgyalt az elmúlt időszakban, mindenki azt mondta, hogy jó, amit a magyar kormány tesz. Orbán szerint Magyarország biztonságos, aki ezt kritizálja, az a rendőröket becsüli le. A drogkereskedelem viszont komoly baj, most már vidéken is pusztít, fontos feladat lesz a jövőben fellépni ellene. Tordai Bencének azt mondta: bár kilépett a Párbeszédből, mégis ő a frakcióvezető, ez igazi politikai bravúr. Megismételte, hogy a háború „két szláv nép háborúja”, amelyből Magyarország ki akar maradni.
Ehhez kapcsolódóan: Csendben azért időben szóltunk a szövetségeseinknek az orosz hekkertámadásról
A külügyminisztériumot érő kibertámadásokról azt mondta: ebből naponta tucatnyi történik. Majd megismételte kedvenc szófordulatát, hogy „a polgári kormány nem alkalmaz megszorításokat”. Ungár Péter felvetéseire úgy reagált, hogy ha alkalmazkodnánk a nagyhatalmakhoz, az szolgalelkűséghez vezetne. Az MSZP elnökének szintén azt mondta, hogy ha azt állítjuk, hogy tömegével kerülnek ki funkcionális analfabéta gyerekek az oktatásból, a tanárok munkáját becsüljük le. Ezután arról beszélt, hogy az MSZP-vel ellentétben a Fidesz-kormány jelentős béremeléseket hajtott végre az oktatásban, egészségügyben.
Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.
„Copyright (c) 2020. RFE/RL, Inc. Az újraközlést engedélyezte: Radio Free Europe/Radio Liberty, 1201 Connecticut Ave NW, Ste 400, Washington DC 20036.”
