Az angol sajtó hónapok óta erélyesen kiáll Anglia közös piaci kötelezettségeinek a felülvizsgálásáért, sőt egyes vezércikkírók éppenséggel a kilépés mellett kardoskodnak. A közvélemény-kutatók észlelései szerint azonban az angol közember eddig nem nagyon törődött az üggyel. A kereskedelmi alkudozás velejárójának tekinti a sajtókampányt, s úgy véli: a politikusok majd csak megegyeznek egymással, hiszen ez a mesterségük. Csakhogy egy szép napon váratlanul és drámai erővel fellángoltak a szenvedélyek. A szigetország hagyományosan higgadt férfiaiban is felforrt a vér.
Az egyik tekintélyes lap ugyanis kétségbeejtő hírt közölt arról, hogy a Közös Piac egyes rendelkezései szerint veszélybe kerülhet a whisky gyártása. Az európai szabványok ugyanis megváltoztatnák a víz összetételét, s ezzel az ital elvesztené hasonlíthatatlan ízét, zamatát. A whiskygyártás szakértői minden alkalommal hangsúlyozzák: a skót whisky azért különbözik a többi hasonló gyártmánytól, mert előállításához a skóciai hegyekben fakadó forrásvizet használják. Lám, az angol hidegvérűségnek is van határa. Sok mindent elviseltek nyugalommal, de feladni az ősi italt, a whiskyt! Ennyit senki sem kívánhat. A whisky-kivitel különben jelentős tényező Anglia külkereskedelmében, és az angol font aranyfedezetének egy része nem arany, hanem aranyszínű, sok évig érlelt több százezer liternyi skót whisky. (Soha senkinek nem jutott eszébe kétségbe vonni ennek a készletnek az értékét mint az angol papírpénz fedezetének részét.)
A kedvenc ital megszokott ízét féltő angolok méltatlankodása annyira meggondolkoztatta a közöspiacbeli partnereket, hogy rögvest értekezletre szólították a szakértőket, a szervezet brüsszeli székhelyére. Rövid tanácskozás után egyöntetűen úgy döntöttek, hogy az italok előállítására vonatkozó szabályok nem vonatkoznak a skót whisky természetes eszközökkel történő előállítására. A megkönnyebbülés fellegeket kergető sóhaja szállt fel a britek ősi szigetéről. S nemcsak onnan. Mert az angolok legmegbízhatóbb whisky-vásárlói a franciák. Ki hinné arról az országról, ahol a világ legjobb konyakjait gyártják. A boraikról nem is szólva. Nézzünk szembe az igazsággal: úgy látszik, az antialkoholisták nagy diadalának a korszaka még nem érkezett el.
Megjelent A Hét VI. évfolyama 9. számában, 1975. február 28-án.
