Történelmi alkotmányunk vívmányai alapján az országot irányító pártelnök-miniszterelnöknek az egyesüléspárti csoport élén kellene állnia.
Európának mindenekelőtt a fejekben kell egyesülnie. Egymás megismerése, egymás elfogadása az első és a legfontosabb lépés ahhoz, hogy létrejöhessen az Európai Egyesült Államok. Feltehetően az elkövetkező esztendők során számos összecsapásra kerül sor az egyesülést támogató és elutasító erők között. Melyik lesz az erősebb, melyik győz? Ez azon is múlik, mennyire lehet közel hozni lélekben egymáshoz a kontinensen élőket. A megismerés útja az oktatás, a kultúra és a valós információk szabad áramlása.
A magyar zsákutca
A magyar uralkodó osztály mindent megtesz annak érdekében, hogy keresztbe tegyen Európa egyesülésének. Pedig történelmi alkotmányunk vívmányai alapján az ország irányítását egyszemélyben ellátó pártelnök-miniszterelnöknek az egyesüléspárti csoport élén kellene állnia. Azt gondolnánk, ha valaki több száz millió forintért helyreállíttatja egy volt miniszterelnök, Andrássy Gyula lovas szobrát a parlament mellett, akkor tisztában van azzal is, miért teszi ezt. Úgy tűnik az utód nem kíváncsi Andrássy Gyula életének egyik lényeges mozzanatára, a kiegyezés tető alá hozására, melynek eredményeképpen létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, Európa második legnagyobb állama. Nem kíváncsi arra sem, mit tartalmaz „a magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fenforgó közös érdekü viszonyokról, s ezek elintézésének módjáról” szóló 1867. évi XII. törvénycikk. Pedig akár mintául is ajánlhatná Európa állam- és kormányfőinek, pártelnökeinek, annak végiggondolásához, miképpen lehet megszervezni az Európai Egyesült Államok országainak kapcsolatát. Nem teszi, nem is teheti, hiszen ebben az esetben végig kellene gondolni, miért hullott szét ez az államalakulat, s milyen szerepet játszottak az eseményekben a magyarok. Nem teszi, nem is teheti, hiszen ebben az esetben le kellene vonni Trianon tanulságait.
Kísért a múlt
Az Osztrák-Magyar Monarchiát – a Párizs környéki békeszerződés keretei között – a nagyhatalmak verték szét. Nagy Magyarországot a magyarok. Igaz, szentesítette az eseményeket a versaillesi békeszerződés, de ez nem változtat a tényeken: Franciaország 1918. június 29-én a leendő Csehszlovákiát képviselő politikai szervként ismerte el a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot. Augusztus 9-én ugyanígy járt el Nagy-Britannia, szeptember 2-án az Amerikai Egyesült Államok, október 24-én pedig Olaszország is. 1918. október 29-én a Zágrábi Nemzeti Tanács (Szlovének, Horvátok és Szerbek Nemzeti Tanácsa) mondta ki elszakadását Ausztria-Magyarországtól és kikiáltotta a Szerb-Horvát-Szlovén államot, majd november 24-én kimondta Vajdaság csatlakozását. 1918. december 1-jén a magyarországi románok gyulafehérvári nemzetgyűlése kinyilvánította azon szándékát, hogy Erdély, a Körösök vidéke, Bánát és Máramaros – összesen 26 történelmi vármegye – csatlakozik a Román Királysághoz. Az első világháború utolsó napja 1918. november 11. Mi az oka annak, hogy a „szent korona” nemzetei nem kívántak tovább közös határok között élni a magyarokkal?
Az Osztrák-Magyar Monarchia többnemzetiségű ország volt, melynek egyik „fele” a Magyar Királyság, a másik „fele” az Osztrák Császárság volt. Míg Ausztria föderatív államként működött, Magyarország „egységállamként”. Elnyomta, sőt lenézte az itt élő, más nemzethez tartozókat. Jelentős szerepet játszottak a magyarok az osztrák-cseh kiegyezés létrejöttének megakadályozásában is. Közös haza, közös múlt, mégis hiányzik a közös emlékezet. Kevesen vannak, akik mesélni tudnának arról, mi történt a szlovákokkal, a szerbekkel, a horvátokkal, a románokkal, amíg a Magyar Királyság alattvalói voltak. Kevesen vannak, akik meg tudnának nevezni tudósokat, művészeket, politikusokat a közös hazában velünk élő más népek fiai közül.
Trianon emlékezetére nem lövészárkot kellene ásni az Alkotmány utcában, hanem a közös múltból merítve, az érintett országokkal összefogva, közzé kellene tenni – kétnyelvű kiadásokban – az egykori közös haza irodalmának legszebb műveit, megfelelő illusztrációkkal ellátva.
Európa jövőjéért
Európa múltja a nemzetek különállásából eredő sérelmek, cselszövések és ármányok története. Egyik nemzetnek a másik nemzet kárára történő gyarapodása. Európa jövője, a nemzetek összefogására épülő közös haladás. Az egyesült Európa nem a nemzeteket szünteti meg, hanem a nemzetek közötti ellentéteket. Nem egymás rovására, hanem egymásért, egymással kell megteremteni a mindenki számára élhető és biztonságos földrészt, hozzájárulva ezzel a Föld megmentéséhez. Európának a fejekben kell először egyesülni. Az út az oktatáson keresztül, a kultúrák közvetítésével vezethet el a célig, az Európai Egyesült Államok létrehozásáig.
Annak érdekében, hogy megvalósuljanak az Európai Unióról szóló szerződésben foglaltak: megszűnjön az európai kontinens megosztottsága, megerősödjön elkötelezettségünk a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok iránt, közeledjen egymáshoz a tagállamok gazdasága, megvalósuljanak az Európai szociális chartában lefektetett elvek, szükség van arra, hogy a jövőben nagyobb hangsúlyt kapjon az Európai Unió tevékenységében az oktatás és a kultúra. Az EU-nak közre kell működnie a valós információk továbbításában.
Az Európai Egyesült Államok megvalósulásához fontos lépés, hogy az Európai Unió felhatalmazást kapjon az oktatás és a szakképzés egységes és közös elveinek meghatározására. Legyen minden európai polgár elidegeníthetetlen alkotmányos joga a tanulás, személyisége legteljesebb mértékű kibontakoztatása. Minden állam kötelessége, hogy megteremtse a feltételeit a tanítás szabadsága és a tanuláshoz való szabad hozzáférés jogának érvényesüléséhez. Az Európai Unió áldozzon alternatív tankönyvek elkészíttetésére és hozzáférhetővé tételére. Működtessen szabad iskolarendszert. Nyújtson védelmet a pedagógusoknak az oktatás szabadságának érvényesítése érdekében.
Az Európai Egyesült Államok megvalósításához fontos lépés, hogy az Európai Unió nyújtson segítséget az egyes tagállamok kultúrájának megismeréséhez, terjesztéséhez. Az Európai Unió áldozzon az irodalmi alkotások fordítására, hozzáférhetővé tételére, különös tekintettel a kis lélekszámú nemzetekre. Áldozzon együttesek, tárlatok utaztatására, bemutatására. Így válhat Magyarország ismét naggyá!
Végül, de nem utolsósorban az Európai Egyesült Államok megvalósításához fontos lépés, hogy az Európai Unió minden tagállam nyelvén hozzáférhetővé tegye az „igazságot”, a valóságnak megfelelő híreket. Működtessen szabad sajtót, amelyből minden érdeklődő megtudhatja az igazat, mi zajlik a világban.
Amikor Magyarország pártelnök-miniszterelnöke elutasítja az Európai Egyesült Államok eszméjét, nem az ország szuverenitását, hanem saját és környezete kiváltságait félti. Fél attól, hogy független bíróság előtt mérlegre teszik kormányzati időszakának eseményeit.
Megjelent a Népszava Szép Szó rovatában 2019. június 10-én.
