Makkal álmodik címmel (ÉS, 2025/3., jan. 17.) egy éve írtam Grönland múlt- és jelenbeli helyzetéről, illetve Trump elnök azon olthatatlan vágyáról, hogy a világ legnagyobb szigetét amerikai birtokká tegye. Némi szünet után – nem függetlenül az USA venezuelai beavatkozásától – az Air Force One ajtajában odavetett néhány mondatából aztán kiderült, hogy a vágy nem múlt el. És azóta sem akar múlni.

Eközben Grönlandon

2025. március 11-én, kedden (a dániai választásokra is mindig keddi napon kerül sor) parlamenti választást tartottak Grönlandon. A részvételi arány 70,9 százalék volt, a legmagasabb a sziget történelmében (2021: 60,9 százalék).1 A választás alapos politikai átrendeződést hozott: a 2002-ben alakult, liberális Demokraatit (Demokrácia), amely a fokozatos függetlenség mellett kiálló, vállalkozásbarát párt, drámaian előretört, és 28,9 százalékkal, a 31 fős parlamentben 10 mandátumot szerezve (2021: 3 mandátum) megnyerte a választást. A második helyen a nacionalista-populista, szintén nem nagy múltú, 2014-ben létrejött Naleraq (kb. „Iránymutatás”) végzett, amely 24 százalékkal 8 parlamenti helyet szerzett, megduplázva legutóbbi választási eredményét. A legdrámaibb változást azonban az jelentette, hogy megszűnt a Siumut („Előre”, szociáldemokrata), az Inuit Ataqatigiit („Inuit Közösség”, balközép „zöld” párt), illetve az Atassut (kb. „Szolidaritás”, liberális-konzervatív jobbközép) vetélkedése, ami évtizedeken át dominált a grönlandi politikai életben. Ők már nem tartoznak az igazán nagyok közé. Széles körű kormánykoalíció alakult a Demo­­kraa­tit vezetésével: egyedül a populista Naleraq maradt ellenzékben. A politikai helyzetet tehát fokozatos polarizálódás jellemzi.

A kormányfő a harmincharmadik évében járó Jens-Frederik Nielsen (De­mokraa­tit) lett, aki 2020 óta a párt elnöke. A grönlandi egyetemen szerzett társadalomtudományi diplomát. 2020–2021-ben az ipar és az ásványi erőforrások minisztere, mellesleg évekig a grönlandi tollaslabda-válogatott tagja volt, és számos bajnoki címet nyert egyéniben. Nuukban született, édesanyja inuit, édesapja dán, ezért tökéletesen beszél inuit (kalaallisut) és dán nyelven, valamint angolul is.

A párt programja mérsékelt, és a realitásokon alapul. A távlati cél a Dániától (és persze az USA-tól) független Grönland, amihez azonban az országnak gazdaságilag meg kell erősödnie. A Dániától kapott támogatás („Bloktilskud”, azaz blokktámogatás) az elmúlt években kissé mérséklődött, évi mintegy 4,1–4,4 milliárd dán korona (1 DKK = 51,61 HUF). Ez az összeg a grönlandi GDP 19,5–20 százalékának felel meg.2

Grönland gazdasági helyzete az utóbbi időben nem volt ideálisnak mondható.3 A GDP növekedése a 2024. évi 0,8 százalékról 2025-ben várhatóan 0,2 százalékra csökkent, tehát lényegében stagnál. Dán mércével mérve a költségvetés egyenlege is kedvezőtlen: a bevételi többlet a 2024. évi 400 millió koronáról 2025-re várhatóan 111 millióra esik vissza, ami a GDP 0,4 százaléka.4 Ennek az oka a lakosság elöregedése: egyre többet fordítanak nyugdíjra és más szociális kiadásokra. Aligha ez segítené az USA beavatkozási szándékát. A gazdaság ugyanis csak skandináv mércével mérve gyengélkedik. (Összehasonlításul: Dánia bruttó nemzeti összterméke 2024-ben reálértékben 3,7 százalékkal nőtt, a központi költségvetési többlet a GDP 4,5 százaléka volt.)5 Az az ígéret tehát, amelyet Trump elnök és környéke olyan fennen hangoztat, hogy tudniillik, ha az USA veszi át az irányítást, eljő a Kánaán, nem más, mint a helyzetismeret hiánya miatti üres fecsegés.


Komolyan gondolják (?)

Trump elnök a 2026. január 9-i sajtótájékoztatóján – kérdésre válaszolva – közölte: Grönlandot az oroszok és a kínaiak akarják megszerezni. Körülötte a tengeren orosz és kínai rombolók cirkálnak. „Megszerezzük Grönlandot, vagy békésen, vagy másképp. Nem akarunk Oroszország szomszédja lenni!”6 A dolog pikantériája az, hogy az USA az Aleut-szigetek révén most is határos Oroszországgal. Az Egyesült Államok elnökének súlyos hiányosságai vannak hazája földrajzából.

Az a rendelkezés, hogy a dán haderő külföldi katonai beavatkozás esetén külön parancs nélkül használhat fegyvert, bár mostanában sokszor hangsúlyozzák, nem új. Az eredeti változat 1952-ben lett hatályos, 1961-ben módosították, és Grönlandra is vonatkozik:7 „Dán terület vagy dán katonai egység ellen irányuló támadás esetén a megtámadott erők haladéktalanul vegyék fel a harcot anélkül, hogy megvárnák vagy igyekeznének beszerezni parancsot, még akkor is, ha az érintett parancsnokoknak nincs tudomása hadüzenetről vagy hadiállapotról.” Ezt a rendelkezést 2026. január 8-án a dán Védelmi Minisztérium megerősítette. (Hátterében az áll, hogy a náci megszállás kezdetekor, 1940. április 9-én X. Keresztély megparancsolta, hogy a dán erők ne álljanak ellen. Néhányszor mégis sor került harci érintkezésre a megszállókkal.)

A dán kormány részéről Mette Frederiksen miniszterelnök 2026. január 4-i nyilatkozata irányadó, amely szerint „semmi szükség nincs arra, hogy az USA átvegye az ellenőrzést Grönland felett. Nincs joga ahhoz, hogy az államközösség három tagja [Dánia, Feröer, Grönland] közül bármelyiket annektálja, hiszen ezek mindegyike tagja a NATO-nak, ami biztonsági garanciát jelent. Grönlandot illetően védelmi együttműködési megállapodásunk van az USA-val. (…) Ezért erőteljesen követelem, hogy az USA hagyjon fel egy másik ország, egy másik nép fenyegetésével, amely, mint azt már világosan jeleztem, nem eladó.”8

Grönland kormánya az alábbiakat tette közzé: „Követeljük Dánia és Grönland népe területi épségének tiszteletben tartását. Grönland a grönlandiaké. (…) Senkinek sincs joga nyomásgyakorlás, vételi ajánlat vagy egyéb külföldi beavatkozás révén a jelenlegi helyzet megváltoztatásához. A nyomásgyakorlás valamennyi formáját, mint a szuverenitás megsértését, visszautasítjuk.”9

Vannak azonban ennél árnyaltabb vélemények is a dán sajtóban. A Weekendavisen polgári hetilap10 cikkében (a címe „Ro på!”, azaz kb. „Nyugi!”) összehasonlítja az USA korábbi akcióit (legutóbb Venezuela, de ezt megelőzően Irak, Grenada, Nicaragua stb.) a jelenlegi grönlandi helyzettel. Megállapítja, hogy az USA-nak nincs szüksége újabb katonai akcióra, hiszen támaszpontja és a katonai együttműködési egyezmény már most garantálja a biztonságot. Sokkal inkább Trump elnök stílusáról van szó: soha nem zár ki semmilyen lehetőséget. Ezt a taktikát 1987-ben megjelent Az üzletkötés művészete című könyvében is megírta. Vagyis megpróbál éket verni Dánia és Grönland közé, méghozzá úgy, hogy befolyásolja a szigetország közvéleményét, hangsúlyozva, mennyire rosszul bánik velük Dánia, és mennyivel jobb lesz majd az USA kebelén.

Ennek a taktikának azonban a lap szerint nincs és nem is lehet sikere, mi több, amatőr jellegű próbálkozásról van szó. Az USA-nak fogalma sincs a grönlandi sajátosságokról, a Dániával kapcsolatos érzéseikről, amelyek a 2009 júniusában hatályba lépett önigazgatással (Selvstyre) kapcsolatban is megmutatkoztak.11 Az USA amatörizmusát jelzi az is, hogy különleges grönlandi megbízottjának 2025 decemberében Jeff Landry louisianai kormányzót jelöl­te ki, aki el sem hagyta az országot, és munkaköri leírása is zavaros. Önmagában az a tény, hogy egy szubtrópusi éghajlatú déli állam kormányzóját nevezték ki Grönlandra, kétségeket ébreszt afelől, mennyire vehető komolyan Trump fenyegetése.

A grönlandiak nem akarnak amerikai állampolgárok lenni. Többek közt azért nem, mert a szó hagyományos értelmében nem városlakók. A főváros, Nuuk lélekszáma körülbelül húszezer fő, ezer fölötti lakossága összesen tizenkét településnek van. A medián lakosságszám 2700-2800 fő körül van.12 Ez azt jelenti, hogy az inuitok számára idegen az általunk városinak tartott életforma. A két legfontosabb gazdasági ágazat a halászat és az idegenforgalom. Az USA-hoz tartozás ezen mit sem változtatna. A munkanélküliség is mérsékelt: mintegy 3 százalék, s ez szintén nem indokolja az Amerika utáni vágyat.13 A grönlandiak legerősebb vágya, hogy hagyják őket békén.

És ha Trump elnök rászánja magát a kalandra?


Tárgyalás

2026. január 14-én Lars Løkke Rasmussen dán és Vivian Motzfeldt  grönlandi külügyminiszter Washingtonban tárgyalt JD Vance alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. A megbeszélések dán–grönlandi szempontból keserű csalódást okoztak. A dán állami televízió (DR 1) egyenes közvetítése során Motzfeldt asszony (aki egyébként az első grönlandi miniszterelnök, Jonathan Motzfeldt távoli rokona) kis híján sírva fakadt.14 Az amerikai fél álláspontja ugyanis Trump elnök agresszivitását tükrözte: megszerezni Grönlandot, bármi áron. A legnagyobb kompromisszum az volt, hogy magas szintű bizottságot állítanak fel a kérdés megtárgyalására, amely néhány hét múlva alakulhat meg. A dán külügyminisztérium jelen lévő szakértője ki is javította miniszterét, aki arról beszélt, hogy a tárgyalások „rövidesen” megkezdődhetnek. Kérdés, mire lesz még idő.

Erőviszonyok15

Felmerülhet az amerikai beavatkozás esetén nyújtható külső segítség. Ez igen kényes kérdés, hiszen mindkét, ha úgy tetszik, mindhárom érintett ország NATO-­tag. Létezik azonban a 2009-ben alakult Északi Védelmi Tanács, a Nordic Defence Council (NORDEFCO),16 melynek tagjai Dánia mellett Norvégia, Svédország, Finnország és Izland. Csakhogy ez is a NATO-n belüli szervezet: közös hadgyakorlatokra, védelmi beszerzéseik összehangolására, logisztikai együttműködésre és a légtérvédelem koordinálására jött létre, nincs tehát szó automatikus segítségnyújtási kötelezettségről. Ezzel együtt már formálódik a Dániának, illetve Grönlandnak nyújtott segítség, mint ahogy más országok, például az Egyesült Királyság, Németország, Franciaország katonai jelenléte is kezd kiépülni.

Attól függetlenül, hogy a sziget északnyugati részén, a semmi közepén van a thulei (Qaanaaq) bázis, az esetleges amerikai inváziós erők nehezebb körülményekkel néznének szembe, mint annak idején Vietnámban.

Az egyetlen támaszpont nem szavatolja a katonák biztonságát. Grönlandon ugyanis nem egyszerűen hideg van, a sziget 85 százalékát örök jég borítja,17 a települések is az időnként jégmentes, zömmel nyugati parton vannak. Gyakoriak az erős hóviharok. Emellett nyáron olyan sok a szúnyog, hogy több helyen életveszélyes a szabadban tartózkodni. Utak a városokon kívül nincsenek. A motoros szán nem mindig megbízható, egyéb jármű nyílt terepen gyakorlatilag használhatatlan. Az orkánszerű szél miatt bizonytalan lehet a drónok alkalmazása is. A helikopteres közlekedés erősen időjárásfüggő. Az egyetlen biztos közlekedési eszköz a kutyaszán. A kutyák ugyanis mínusz negyven fok alatt is aktívak.

Minthogy Grönlandnak nincs saját hadserege, a védelmet a Dán Királyi Haderő (Forsvaret) biztosítja. A személyzet legnagyobbrészt rotációsan van jelen, de az állandó védelem biztosított. A szigeten tehát egymást váltva tartózkodnak a százötven-kétszáz fős önellátó zászlóaljak, amelyek főként járőrfeladatokat hajtanak végre. Az egységszintű vezetési pont a Den Arktiske Kommando (Joint Arctic Command, JAC), a fővárosban, Nuukban. Alárendelt parancsnokságok öt településen látnak el feladatokat. A tengeri ellenőrzést járőrhajók és mélyvízi felderítő egységek, a légtérvédelmet a Kangerlussuaq nevű, ugyancsak cserélődő személyzetű légibázis látja el. A JAC egyébként Feröer védelmét is biztosítja.

Különleges raj a Slædepatruljen Sirius (Sirius Kutyaszán-járőr) nevű tizenkét fős elit egység, amely párokban működik. Nem kevesebb mint 972 000 négyzetkilométernyi, gyakorlatilag lakatlan területen járőröznek. (Ez több mint tízszer akkora, mint Magyarország területe.) Egy járőr tíz-tizennégy kutyával, két szánnal három-négy hónapig tartó útra indul. Céljuk a jelenlét demonstrálása mellett az elhagyott helyek felkutatása és az esetleges illegális behatolás felderítése. Tipikus „jelenléti tevékenyég” (ún. „flag showing”), csakhogy iszonyúan kegyetlen feltételek között.

A NATO Operation Arctic Endurance nevű hadgyakorlatának már a neve is szívósságot, kitartást jelent. Erre a fent említett okok miatt nagy szükség van. Az ellenség és az időjárás nagyjából egyforma nehézséget okoz. A részt vevő csapatok – amúgy is a kiképzéstől függő – harcértéke annál nagyobb, minél több időt töltenek a terepen. Ebben a legkönnyebb induló helyzete a dán mellett a norvég, a svéd és a finn alakulatoknak van, de a többi ország is különlegesen kiképzett csapatot küld. A gyakorlat 2026. január 14-én kezdődött, és a tervek szerint leginkább operatív szakasza január 17-ig, a teljes művelet január 26-ig tart. A részt vevő erők pontos adatai a dolog természeténél fogva nem nyilvánosak, de az eddigiekben közöltek szerint18 a felépítés fokozatos. A kép a 2026. január 14-i helyzetet tükrözi. Alábbiakban a becsült létszámot mutatjuk be:

Dánia: a vezető ország, 300-500 fő. A szárazföldi csapatok megerősítése, harci helikopterek, F–16-os harci gépek, hadihajók, tengeralattjárók. Messze a legnagyobb erő.

Franciaország: 15–20 fő, speciálisan hegyi és sarkvidéki kiképzésű katonák, plusz ellátó alegységeik.
Németország: 13 fő, felderítő, előkészítő kontingens. További csapatok érkezése lehetséges.
Svédország: 3 fő, törzstisztek, tervezés, koordináció.
Norvégia: 2–5 fő, felderítés.
Finnország: 2 fő, felderítés.
Hollandia: 2 fő összekötő tiszt.
Egyesült Királyság: 2 fő összekötő tiszt.
A kanadai részvételről még nincs hivatalos döntés, de – egyelőre – csekély létszámú erő kiküldése nem zárható ki.19 Lengyelország jelezte, hogy nem vesz részt, a balti államok közül csak Észtország közölte, hogy kisebb felderítő egység küldését tervezi.20

A gyakorlaton részt vevők zömét tehát a dánok adják. A többi ország részvétele egyelőre jelképes, ám komoly jelzés az USA-nak: ha katonai beavatkozásra kerül sor, a NATO európai erőivel áll szemben. Arról nem is szólva, hogy egy nagyobb haderő felépítésének kezdetét is láthatjuk, s a létszám, valamint a technika lényegesen bővülhet. Ősi katonai bölcsesség szerint minden hadgyakorlat mindig átmehet háborúba. Az ilyen összecsapás valóban a NATO végét jelenthetné.

Különleges kiképzés, a terepre, időjárásra és körülményekre való felkészítés nélkül a megszállás mint katonai feladat végrehajthatatlan. Talán nem túlzás, hogy az USA katonai beavatkozása esetén az a GI lenne a kivétel, aki épségben hazatér.

*

Trump elnök fenyegetése lehet üres fecsegés, de isten őrizz, hogy valóra váljon. Amint azt VI. György király 1939. szeptember 3-i beszédében mondta: „El kell vetnünk azt a végzetes tévhitet, hogy az erő önmagában igazságot teremt. Nem a hatalom nagysága ad jogot, hanem az ügy erkölcsi igazsága. Ha elfogadnánk, hogy pusztán az erő dönt, akkor mindazt feladnánk, amiért civilizációnk léte értelmet nyer.”21

A beszéd Hitler ellen szólt. Ma azt mondhatjuk: nem csak neki kellene meghallania.

1 Rigsombudsmanden i Grønland Temaorientering nr. 2/2025 om valg til Inatsisartut den 11. marts 2025 Ombudsmani (Rigsombudsman) – jelentés a választásokról, a továbbiakban közölt eredmény forrása is, dánul
2 A hozzájárulás (Bloktilskud) mértékéről forrás: https://www.igadi.gal/en/analise/informe-grenlandia/?utm_source=chatgpt.com, dánul.
3 Statistikbanken GL Grønland, dánul.
4 https://www.nationalbanken.dk/en/, angolul.
5 https://www.dst.dk/da/Statistik/nyheder-analyser-publ/nyt/NytHtml?cid=49804, dánul.
6 CNN, 2026. január 9., helyi idő szerint 16.00 óra körül, egyenes adás.
7 Anordning nr. 63 af 06. marts 1952 om forholdsordre for det militære forsvar ved angreb på landet og under krig, som ændret ved anordning nr. 130 af 26. april 1961, dánul.
8 https://stm.dk/presse/pressemeddelelser/2025/udtalelse-fra-statsminister-mette-frederiksen?utm_source=chatgpt.com, dánul.
9 https://naalakkersuisut.gl/Nyheder/2025/12/2212_Siulittaasuata?sc_lang=da&utm_source=chatgpt.com, dánul
10 https://www.weekendavisen.dk/samfund/ro-paa-1, dánul.
11 Szűcs R. Gábor: Makkal álmodik, ÉS, 2025/3., jan. 17.
12 https://stat.gl/publ/en/be/202505/contents/Quarterly%20Population.htm, angolul.
13 https://www.omarosaomarosa.com/7735/greenland/ , angolul
14 DR 1 TV Avisen, 2026. január 14., 23.00 óra
15 A védelmi vonatkozásokról forrás: https://www.forsvaret.dk/en/organisation/joint-arctic-command/about-us, https://www.forsvaret.dk/en/organisation/joint-arctic-command/arctic-operations/; https://www.xsirius.dk/en/sirius, angolul.
16 https://www.nordefco.org/, angolul.
17 https://science.nasa.gov/earth/earth-observatory/, angolul.
18 Financial Times, https://www.ft.com/content/1dfa8153-1d2b-4a60-a5eb-aba0695be287 
Reuters, https://www.reuters.com/world/china/danish-general-says-there-are-no-chinese-or-russian-ships-near-greenland-2026-01-16/
Arctic News, https://apnews.com/article/greenland-united-states-denmark-trump-vance-rubio-meeting-b10f5151008f1f18a788dc0751473c0e
AA News, https://www.aa.com.tr/en/europe/denmark-sends-military-equipment-advance-troops-to-greenland-report/3799076
Defense One, https://www.defenseone.com/threats/2026/01/european-allies-dispatch-military-reinforcements-greenland/410697/?utm_source=chatgpt.com
RFI,  https://www.rfi.fr/en/international/20260115-european-military-mission-set-to-begin-in-greenland
Naval Technology, https://www.naval-technology.com/features/denmark-grows-military-presence-in-greenland-with-little-nato-help 
High North News, https://www.highnorthnews.com/en/denmark-strengthen-arctic-defense-dkk-274-billion
AeroTime, https://www.aerotime.aero/articles/danish-c-130-airlift-brings-first-european-troops-to-nuuk-for-greenland-mission
Euro-SD: Danes raise Greenland presence, https://euro-sd.com/2026/01/major-news/48575/danes-raise-greenland-presence/ 
19 https://www.reddit.com/r/CanadianForces/comments/1qdqig7/nato_nations_including_canada_send_scouting_teams/?utm_source=chatgpt.com, angolul
20 https://www.reuters.com/world/poland-will-not-send-soldiers-greenland-polish-pm-says-2026-01-15/?utm_source=chatgpt.com, angolul
21 Mark Logue–Peter Conradi: A király beszéde, Budapest: Gabo Kiadó, 2011, 271–272, ford. Bihari György.

Megjelent az Élet és Irodalom LXX. évfolyama 4. számának Publicisztika rovatában 2026. január 23-án.