Nyilvánvaló, hogy választási propagandájának középpontjába a Fidesz ismét Ukrajnát, pontosabban az ukrán „fenyegetést” állítja. Mintha arról lenn szó, hogy Kiiv már holnaptól tagja lehet az EU-nak, és ez csődbe viszi a magyar agráriumot, a munkaerő-piacot, és egyáltalán.
Holott a helyet a következő:
Noha hírek szerint a Bizottság valamiféle Magyarországot megkerülő technikát dolgoz ki, azaz „kétoldalú” tárgyalásokat, amelyből Budapestet kihagynák – ez legföljebb néhány technikai kérdésben lehetséges, és akkor se biztos, hogy működik.
Az Alapszerződés ugyanis kimondja, hogy új tag felvétele csak valamennyi tagállam egyetértésével lehetséges (ezért tudta Szlovénia hónapokig,kétszer is blokkolni Horvátország csatlakozási folyamatát). A bővítés ugyanis kettős hatáskör: a Bizottság tárgyal (főtárgyaló), a tagállamok rész vesznek, kérdéseket tehetnek fel és megállíthatják a tárgyalást. Ahhoz, hogy bármelytagállamot meg lehessen kerülni, Alapszerződést kell módosítani. Márpedig ez is csak teljes egyetértéssel, azaz egyhangúlag lehet. Paradox módon ugyan, de az érintett tagállamnak is hozzá kell tehát járulnia ahhoz, hogy kihagyják őt a csatlakozási tárgyalásokból, vagyis meg kell szavaznia saját mellőzését.
És végül: a csatlakozási szerződést minden tagállam parlamentjének (ahol két ház van, ott az alsó- és felső háznak is) ratifikálnia kell. Ez természetes követelmény,és megkerülhetetlen.
Ha tehát most a bővítési biztos azt mondja, hogy 2029-ig (tehát még ebben a ciklusban) le kell zárni a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával (és mellesleg minden tagjelölttel) , akkor
- olyat mond, amit pl. nekünk, akik hasonlíthatatlanul jobb helyzetben voltunk, és a másik kilenc, 2024-ben csatlakozó államnak soha nem ígértek: mindig „öt évnyire voltunk a csatlakozástól”,
- a csatlakozási szerződést valamennyi tagállamnak alá kell írnia: honnan tudja, hogy Magyarországon kívül lesz-e más tagállamnak (pl. Franciaország, Olaszoroszág, Szlovákia vgy akár Ciprus és Málta) kifogása: ha máshol nem, hát a parlamentjében;
- a csatlakozás lehet ugyan formális, de többéves, ha nem inkább évtizedes derogációkat kell beépíteni, vagy átmenetileg igen hosszú időre nem érvényesíteni a mezőgazdasági rendtartást, főként úgy hogy csak fokozatosan, akár évtizedekre nyúlóan kell fokozatosan emelni az agrártámogatásokat a mostani tagok által élvezett szintre (ez velünk is megtörtént), korlátozni a szabad munkaerő-vándorlást (velünk is megtörtént), a schengeni csatlakozást (Románia, Bulgária), és még , most jelentéktelennek tűnő kedvezményeket (a fuvarozás szabadsága az Unión belül, a fogyasztóvédelem, halászati kvóták stb.) is, nem si beszélve a vállatok adott állami támogatásokról, privatizációs követelményről (pl. Horvátország estében a spliti hajógyár vagy a sisaki acélmű);
A vámlebontást (a mezőgazdaságra alkalmazható átmeneti korlátozások fenntartásával) is lehet fokozatossá tenni, ám ennek következménye inkább az ukrán gazdaságra lenne katasztrofális: a vámmentesen beáramló uniós termékek a gazdaság maradékát is tönkretennék.
A pártpropaganda „elfeledkezik” arról, hogy az uniós csatlakozás nem olyan, mint belépés egy szobába, zutty, hanem nagyon is bonyolult folyamat.
A dolog maga is eléggé groteszk: az ukrán és esetleg a nyugat-balkáni országok némelyike (bár a szerbeket el sem tudom képzelni) csatlakozása fellazítaná az Uniót, számos belső ellenállást, kvázi-ellenséget teremtene, még inkább integrálná az orosz titkosszolgálatokat az Unióba, hogy azok belülről bomlasszanak.
Ezért az Uniónak sem érdeke.
Az első fejezet megnyitása, amelyet a bővítési biztos kilátásba helyezett, nesze semmi, fogd meg jól. Összesen harmincöt fejezet van. Ezeket úgy kell lezárni, hogy egyfelől „nothing is closed until everything is closed”, azaz bármelyik fejezetet bármikor újra nyithatják a tárgyalások teljes befejezéséig, másfelől minden fejezet lezárása csak egyhangúlag történhet, azaz minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Ismétlem: ennek megváltoztatása is csak egyhangúlag történhet.
A kör bezárult. Magyarországot nem lehet megkerülni.
Minden egyéb süket duma.
Természetesen egészen más lehet a helyzet, ha 2026 közepétől egy másik magyar kormány van. Ekkor sem biztos, hogy bővítést fel kell gyorsítani, ez Romániánál bevált, Bulgáriánál nem, de mindképp új helyzet áll elő.
Ez az egyetlen észszerű megoldás.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. június 4-én.
