Három Facebook-bejegyzés, három kis cikk, időrendi sorrendben a drámai hatás végett. (Ahogy „a helyzet fokozódott”.) A svédcsavar egy lövésfajta a vízilabdában, tehát egy speciális közegben, amihez külön érzék kell: a játékos a kapunak háttal állva lövi el a labdát, váratlanul, úgy, hogy előtte tesz egy több mint 180 fokos fordulatot… Ahogy most a svédek becsavarták, élmény volt. Szerencsére vannak még kiváló (volt) magyar diplomaták! A fő címet mi adtuk, reméljük, a mester elfogadja (és akik átveszik, jelzik a forrást: u7szerk.).

Szűcs R. Gábor

I. SVÉDMAGYAR

Nem tudom, ment-e hivatalos meghívólevél a svéd miniszterelnöknek a magyar kormányfőtől (a magyar kormányzat, a külügyet is beleértve, ugyanis annyira buta és amatőr , hogy szerintem ez föl sem merült), de ha ment is, én a svédek helyében nem fogadnám el.
Mert ez lábhoz rendelés, amit általában a magyar miniszterelnök szokott kapni füttyentésre, Moszkvából.
Én azt mondanám, engem ne rendeljen magához senki, főleg a magyar miniszterelnök ne, akit csak fenntartásokkal lehet az európai civilizációhoz tartozónak nevezni, és akkor is keresztbe kell tennünk az ujjunkat a hátunk mögött, mert hogy hazudunk.
Ezzel szemben javasolnám a februári Európai Tanács ülés alkalmával egy kávéra vagy közös pisilésre, ha már a magyart – szokás és annak rendje és módja szerint – kizavarták a teremből. Ez svéd részről óriási gesztus volna. (Szerintem már a kézfogás is, de bizonyára van a közelben kézmosási és utólagos szellőztetési lehetőség.)

II. SZÉGYENÜNK

Mottó: „A gazemberek oldalára álltunk – mert a mondvacsinált atrocitásokból egy szó sem igaz!” gr. Teleki Pál miniszterelnök, öngyilkosság előtti búcsúlevele Horthy Miklóshoz, 1941 március 3.
Hát, igen.
A török parlament jóváhagyta a svéd NATO-csatlakozást.
„Nem mi leszünk az utolsók”, mondta a magyar külügyminiszter 2023 december 13-án (azelőtt többször is, a miniszterelnök is).
Mi lettünk az utolsók.”A legpocsékabb nemzet”.
Ebből több következtetés is adódik.
1 A magyar „diplomácia” nem tudott előre a ratifikálásról. Ez esetben az ankarai nagykövetség és a az isztambuli főkonzulátus teljes személyzete (diplomaták mind, az adminok egy része) huszonnégy órán belül véglegesen berendelendő, a Külügyminisztériumból el kell őket bocsájtani, köztisztviselői címüktől megfosztani.
2 Ha a kormány tudott a szándékról, akkor a kormányfővel együtt az egész társaságnak le kell mondania. Ezt megteheti az Országgyűlés és a köztársasági elnök közreműködésével vagy anélkül, a miniszterelnök kezdeményezésére. Ugyanis az történt, hogy a kormány alkalmatlanná vált az ország vezetésére, ezért nem maradhat hivatalban. Az új választások kiírása után még ügyvezető kormányként működhet.
3 A svéd miniszterelnök meghívása már azt jelezte, hogy a 2. pont a valószínűbb. A kormányfő most azt a látszatot kelti, hogy ő megtett mindent, hiszen konzultálni akart svéd kollégájával. Csakhogy ez nem csupán hazugság, de a magyar miniszterelnök elmeállapotára oly jellemző pimaszság is. Sőt: a bunkó, mint olyan, érzéketlenségére jellemző módon megalázó is lenne a svédek számára, ám attól tartok, hogy a magyar miniszterelnök, maga is bunkó lévén, ezt nem érzi. A bunkó nem tudja, hogy ő az: ha tudná, már nem volna bunkó.
4 Természetesen meg fogja magyarázni azt, ami megmagyarázhatatlan. Eszüket vesztett és/vagy eszüket áruba bocsájtott rajongói persze elhiszik, vagy nem hiszik, de mondják, mert a tagadás többe van, hogy ő hős, aki lerántotta svéd hódítót a nándorfehérvári falról.
Ezzel szemben ő, az első számú Mimagyar pedig pedig egész nemzetét tiport még mélyebben a sárba. Európa hazugjává és szégyenévé tette a hazánkat. A leghazugabb nemzet.
És elvárja, hogy megköszönjük neki.
Remélem, valamikor valakik még megteszik.

III. UTOLSÓ CSATLÓS?

Hát igen, ez adódna most, hogy egyedül Magyarország nem ratifikálta a svéd NATO-tagságot, sőt, gyalázatos sunyi módon a miniszterelnök megpróbálta menteni a menthetőt és meghívta svéd kormányfőt, pofátlan pofamentésként.
De hát nem Magyarország az utolsó csatlós. Mert hogy kié?
Az oroszoké? Maradt ott csatlós bőven, például Szerbia vagy a boszniai Szerb Köztársaság, fél Afrika, de akár a Hamaszt is mondhatnám. Törökországé? Ugyan! Hűtlen elhagyás.
Magyarország saját magának az utolsó csatlósa.
Hogy ez skizofrénia? Naná. Fejétől bűzlik a hal.