NEM KÉNE HAGYNI
Ha Sulyok Tamás (ha már nem mondott le), önmagát tisztázandó, valóban beszédet tart a Holocaust Emléknapon, akkor ezzel bemocskolja az áldozatok emlékét. Ha már egyszer „államelnök”, amit nem kéne, hiszen éppenhogy NEM testesíti meg a nemzet egységét, legalább legyen benne annyi emberi érzés, hogy kussoljon.
Nem akarom, bár őszintén szólva, nem is bánnám, ha flagellánsok módjára megkorbácsolná magát épp azon a napon, de fölmentésére ez se volna alkalmas. Nem csupán azért, mert nyilvánvalóan abban a légkörben nőtt föl, amelyben a magyar náci párt alapítóinak egyike (a másik kettőt, a Népbíróság ítélete szerint felakasztották) , majd a ÁVO/AVH ügynöke teremtett, mint „családi legenda”, hanem azért, mert első lépéseként hazudott. Ha édesapa „bujkált” volna, arról az ártatlan gyermeknek nem lett volna tudomása? Nem bujkált. Persze, hogy nem. Köztudott, hogy a nyilasok egy része ávós lett, hát még az, aki a nyilasoktól is jobbra álldogált!
Volt már olyan köztársasági elnöke a Pártnak (hiszen csak bábokról van szó), aki doktori dolgozatot hamisított, ami egyébként bűncselekmény. Olyan is, aki jogerősen elítélt, azaz nyilvánvalóan bűnös pedofilpártolónak adott kegyelmet, miközben ő maga a család és a gyermek szeretetéről szónokolt, és nem átallott a családügyi miniszter székébe huppanni.
Most meg egy, Szálasitól is jobbra álló tömeggyilkos szervezet magyarországi lerakatának mocska tapad az elnökre. Ezt a mocskot nem lehet lemosni. Soha, semmivel, semmiképp.
De legalább hallgatna, mint sz@r a fűben, az Isten szerelmére! E tekintetben ugyanis minden követelménynek megfelel.
MÉLTATLAN
A szerző Facebook-bejegyzései 2024. április 10-én.