Az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megállítása mellett, amiért Moszkvában pezsgőt bontottak (mintha valamiféle kompenzálás lenne), gyorsan kiutasítottunk tíz orosz diplomatát – ez így elég amatőr lépés. Az ukrán tárgyalásokat nem kellett volna megállítani, az oroszokat viszont természetesen haza kellett küldeni. Sőt.

A tíz fő soknak tűnik, de valójában kevés. Gyakorlatilag ugyanis minden orosz nagykövetségi alkalmazott tartozik valahová. Ha egy kiküldetésre szánt mukit nem keres meg az FSZB, SZVR vagy GRU és egyáltalán, akkor felteszi magának a kérdés: mi van, nem vagyok elég megbízható?! De én azt hiszem, minden nagykövetségi alkalmazott, diplomata és nem diplomata megbízható. Magyarország ugyanis orosz szempontból ellenséges országnak minősül (NATO) Mellesleg: ezért különösen jó fogás, ha a vezetésből sikerül valakit megnyerniük. Másrész viszont mindenkit nem lehet kiutasítani, az illetékes magyar szervek nyilván válogattak.

Semmi akadálya nincs annak, hogy a tíz főt újabb tízzel pótolják, illetve van: amennyiben a magyar Külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az orosz képviselet létszáma indokolatlanul magas. Ez esetben, bár a beosztott diplomatáknak nem kell agréement, azaz a fogadó ország hozzájárulása, a bécsi egyezmény szerint is lehetséges a létszám korlátozása így újabb diplomaták kihelyezésére orosz részről nincs lehetőség. Ilyen szándékról a magyar külüögy részről azonban nem hallottunk.

A moszkvai nagykövetségen kívül főkonzulátusunk van Szentpéterváron és Jekatyerinburgban. Bőven van tehát lehetőség a viszonosság alapján történő orosz lépésre. Amúgy kérdés, hogy például Jekatyerinburgban, noha elég nagy a konzuli kerület, szükség van-a képviseletre. Különös tekintettel a szankciók általi korlátozásokra.

Milyen ellenlépéseket tud tenni az orosz fél? Az enlített viszonosságon kívül nem sokat. A kőolaj-ellátás az Adria vezetéken át megoldható (14 millió tonna/év) A földgáz az Európát behálózó interkonnektorokon keresztül ugyancsak. Megjegyzem, ezeket a lépéseket már régen meg kellett volna tenni.

Magyarország 2025-ben kb. 8 bcm gázt fogyasztott, (1 bcm=1 milliárd m3), miközben az orosz import 7,5 bcm körül volt. Ezért valóban az a kemény kérdés, hogy a kieső orosz mennyiségből mennyi pótolható.

Ha csak a három legfontosabb, biztosan nem orosz irányt nézem:

**Ausztria 4,8

• Románia 2,8

• Horvátország 3,5

= 11,1 bcm/év.**

Ez már önmagában meghaladja Magyarország jelenlegi, kb. 8,5–9 bcm-es éves fogyasztását.

Persze ez nem azt jelenti, hogy holnaptól 11,1 bcm garantáltan rendelkezésünkre áll. Az osztrák irány mögött például nyugat-európai LNG, norvég gáz stb. állhat, de annak tényleges rendelkezésre állása és ára külön kérdés. A román irány mögött viszont egyre inkább a Neptun Deep fekete-tengeri gáz állhat. 2027-től a román Neptun Deep önmagában nagyon jelentős változást hoz: a mező várható éves termelése kb. 8 bcm, vagyis nagyjából egy egész magyar éves fogyasztás. A kitermelés 2027-ben indulhat.

Ehhez jön:

• Krk/LNG → Magyarország: a magyar–horvát kapacitás 1,6-ról 3,5 bcm/évre növelhető;

• Ausztria → Magyarország: jelentős nyugati importkapacitás;

• Románia → Magyarország: a román irány kapacitása szintén növelhető;

• Szlovákia felől: a rendszer alkalmas északnyugati gáz behozatalára;

• és ott vannak a magyarországi tárolók is.

Magyarország technikailag már rendelkezik az orosz gáz kiváltásának regionális infrastruktúrájával; a kérdés elsősorban az alternatív gáz mennyisége, ára és a szükséges szerződések biztosítása.

És persze az ár. Ez nehezen megválaszolható kérdés, mert nyilván függ a megvásárolt mennyiségtől. Nem tudni azt sem, mennyiért vásároljuk most a gázt az oroszoktól, tehát mennyivel kerülhetne többe az alternatív megoldás.

Mindazonáltal nagyon remélem, hogy a kormány alaposan felkészül(t) minden lehetőségre, elsősorban ezért hívatta a Mol-vezért a korányülésre. A diesel-ár szerintem másodrangú kérdés. Az orosz fenyegetésből („a magyar fogyasztók fogják megfizetni”) eléggé valószínű, miről van szó. Persze kérdés, hogy az olaj-, vagy pedig a gázcsap elzárásáról. Utóbbi érdekes lenne, mert akkor Szerbián keresztül nem jönne gáz, azaz pl. Szerbiába sem (Török áramlat). Az olaj valószínűbb. Bár, ki tudja. A függőság elvben a gáznál a nagyobb.

A szerző Facebook-bejegyzése 2026. szeptember 9-én.