Ez ugyanis nem évértékelő volt, hanem (mint a műkorcsolyában) rövid program.
– Nem lesz szabad elvonulás – „Út a börtönbe”. Igen, azt nem lehet csinálni, hogy zsebre vágjuk az országot, aztán pitypalatty, elmegyünk a Bahamákra vagy Vlagyivosztokba.
– Nevek. Számos nevet, joggal vélelmezhető nehézfiú bűnözőkét most hallottuk először. Remélhetőleg nem utoljára. Lám, mennyi előnye van annak, amit sokan hibának neveznek: belülről ismerni a bandatagokat.
– Külön-külön hallottuk néhány fontos ágazat programját, nekem különösen a Klebersberg-izé megszüntetése és a vagyonadó (amit már régen be kellett volna vezetni) tetszett.
– Jól érzékelhető volt a nyugdíjasok megnyerésére irányuló szándék.
– A külpolitikáról nem igazán beszélt Magyar Péter, de az EU-val kapcsolatos megítélés korrekt. Az viszont jó gondolat volt, hogy a mostani „kormány” egy nép szenvedését használja fel propagandacélokra. Tökéletesen illik a sakál-rendszer lélektanába.
És végül:
Hát persze, hogy a fideszeseket akarja elcsábítani. A „balodallal” kapcsolatban ugyanis két gond van: az egyik valóban Gyurcsány hihetetlen hiteltelensége („négy whiskyt ivott vagy ötöt?”) és fokozódó zavarodottsága (jut eszembe, a minap Dobrev Klára is volt igencsak furcsa volt az ATVben, amúgy külsőleg), Nem nehéz kitalálni: ha a DK-t beengeded, átveszi a hatalmat. Nem lehetett nem észrevenni a folyamatot, ahogy annak idején Gyurcsányt beprotezsálták Medgyessy kormányába, s aztán ő volt az, aki puccsot szervezve eltávolíttatta a kormányfőt. (Függetlenül a teljesítményétől, csak a hatalom kedvéért. Érdekes, hogy ezt előrelátta mindenki, Medgyessyt kivéve). És akkor még egy szó se szóltunk a miniszterelnöki „castingról”, amely minden idők legmegalázóbb és leggroteszkebb játszmája volt. A DK már régen nem az a színvonal, amely kormányzóképes lenne. A sorozatos vereség folyamán saját magát tette tönkre.
De most nem erről van szó. A Fidesz vezetői és az asztalukról lehullott falatokért versengő szolgái fröcsögő, bár jól fizetett gyűlölettel beszélnek Magyarról és a Tiszáról. Ezzel szemben a Tisza és Magyar részéről most emberséges hangot hallottunk a Fidesz-hívekkel kapcsolatban. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha taktika.
Ugyanis a választók többsége nem akar baloldali kormányt. Az MDF leváltása az MDF ellenére, és nem a baloldal miatt történt. A 2006-os győzelemnél azért már rezgett a léc, s noha sikerrel verte le a Fidesz puccskísérletét, irgalmatlanul rosszul kormányzott (még a vizitdíj-kórházi napidíj-tandíj ügyet is megszavaztatta, holott egyfelől tudni lehetett, hogy az emberek azt kérdik: akkor minek fizetnek adót és TB-hozzájárulást: tehát maga alatt vágta a fát).
Magyarország többsége soha nem volt baloldali. Amíg például a franciáknál, és később az olaszoknál komoly kommunista erők működtek, addig a Horthy-fasizmus alatt Magyarországon a maroknyi illegális kommunista Moszkvából irányítódott, és csak egy kis csoport, az „opósok”, (oppozíció, köztük például a nagybátyám) vetette föl, hogy ez a kis párt is a szovjet csóválta farok. (A Bethlen-Peyer paktum lényegében „domesztikálta” a szocdemeket). 1947-ben a szabad Magyarország legnépszerűbb pártja a Kisgazda volt: nem véletlen, hogy Magyar Péter erre is utalt (persze nem keverendő össze a Torgyán-fél bohózattal).
Ruszin Szendi Romulusz tábornok „bevetése” nagyon jó ötlet: fura nevét majd megszokjuk, ám kitűnő katonáról, PhD-val és West Point-végzettséggel rendelkező, számos haderőnemi tapasztalattal bíró magasabbegység-parancsnokról van szó, akit (ki tudja – tényleg: ki tudja?) miért igen hamar eltávolítottak a Honvéd Vezérkar éléről, sőt, a hadseregből is kiléptették. Helyére persze egy dilettáns, nagyszájú senkit ültettek, aki szerintem Ruszin-Szendi puccerje se lehetne.
Bódis Krisztát a tévében láttam, és a Tisza kongresszusán mondott beszédéből olvastam kivonatokat, de azt azért értékelem, hogy szerinte (is) minden kormányzati döntésnek tiszta, pontos, megbízható adatokon kell alapulnia. Egy kormányzati anyagban nincs „mintegy” meg „kb.” meg „jelentős mennyiségű” , meg ilyenek, és nincs olyan döntéselőkészítés, amely ne lenne tényekkel alátámasztva. A mostani „kormány” miniszterei és a miniszterelnöke hasbeszélő: egyetlen adatuk sem valóság, hanem hasraütés.
Ami pedig Hungaroführert illeti: nagy udvariasság Magyar részéről, hogy fáradt, öreg embernek írta le, nem szólt nyilvánvalóan látszó elmeállapotáról, ez becsülendő.
De nem csak emiatt kell ennek a rezsimnek véget vetni.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. február 15-én.