1.
A HATÁRON
– Kinek teszik lenni? Izé, Jóska,…mit kell ilyenkor mondani?
– Állj, vagy jövök!
– No. Állj, vagy megjövök, mit Lilinek a havibaj!
– Jó! Megállék.
– Ki vagy te-… ön… maga?!
– Csemberempész.
– Netán embercsempész?!
– Az de még nem tudok jó magyart.
– Hát, jó magyart csak Viktor tud, isten kegyelmével. És hová mégy? megy? Ön. Te. Maga?
– Embereket hozok.
– Ajjó. Mer ölég egyedül vagyunk itten. Minek a létra?
– Azon hozom. Hogy átmásszanak onnan ide.
– Oszt mér?
– Ebből élek.
– Nem vagy te valami bűnkövető el?
– Nem én! Most engedtek ki a börtönből. Itt a papír.
– Hm…Jóska, gyere. Tiéd a nagybetűk….Hát igen pecsét is van rajta.
– Ja, zsírpecsét.
– Hát az is. De van valódi is. Lila.
– Aha.
– Akkor ez nem a mi emberünk.
– Hát nem. Mi meg itten zaklassuk..na, egy szót se erről odabent!
– Uraim, akkor én most elmehetek?
– Hát naná! És bocsánatelnézést…
– De vagy tíz emberrel jövök vissza.
– Hát, van az így. Szívesen látjuk. Vodafon to hungari. Így tanultuk. Gyünnek-mennek. Várjon , segítek fölvenni a létrát…Vagy tudja, mit? hagyják itt, meglesz a’, mikor jönnek visszafelé.
-OK! Akarnak fejenként húsz eurót?
-Ó, nem! Min megveszekedhetetlenek vagyunk. Eskünk van rája. Tegye csak el! Jó lesz az még magának. Elvégre sokan lesznek.
– Hát, akkor én mennék is.
– Okés! Viszlát.
– Látod, Jóska, nem mindenki gazember. Vannak rendesek is
2.
SZUVERENITÁSVÉDELEM
– Jónapot. Tisztelettel, maguk mit csinálnak itt?
– Védjük a szuterenitást.
– Szuverentást, nem?
– Ha maga jobban tudja, minek kérdi? Gyanús maga nekem. maga nem ügynök?
– De, az vagyok kérem!
– Na jóska, mit mondtam?! Tartóztassuk le!
– Fel.
– Le.
– Mindegy. Kezeket fel!
-Én nem…
– Most vallotta be, hogy ügynök!
– Könyvügynök! Könyvügynök vagyok!
-Majd adok én magának! Könyv! Már eleve gyanús! Még a végén olvasni is tud!
-Tudok, kérem.
-Hát ez az! Rohadt libsibibsi. Na, mutassa, mi van abban a táskában?! Tudtam! Könyvek! Mit mondtam, Jóska? Olyan szimatom van, mint egy verébnek!
– Véreb, tisztelettel…
– Kuss! Ilyenek ezek mind. Mindent jobban tudnak. A más vélemény nem számít! Csak az övék a jó. Na, nézzük azokat a könyveket. Jóska, te olvasod a kisbetűket, én a nagyokat. … Nézd, még hiányos is. Aszongya, Toldi. Ilyen nincs. Toldki! Az van. Hiányos könyveket adunk el teljes áron?! Kuss! És mi az, hogy Petőfi Sándor? Az egy utca, te hülye. Az nem is könyv! Ezt meg ki se lehet olvasni…
– Sékszpír, tisztelettel.
– Milyen pír? Lesz itt mingyán olyan pír a pofádon, hogy csak na! ..S-h-a-k- e-s-p-e-a r- e.
-Igen, tisztelettel, de Sékszpírnek ejtik.
– Áááá. Szóval kódírás! Jóska, nagy halat fogtunk! Ez szugerális kém! Itt lőjük le, vagy vigyük az őrszobára?
– Kérem, nekem három gyerekem van…
– Ők mán nem lesznek ilyen okoslibsik, mint te! Arra mérget vehetsz! Na, gyerünk!
A szerző Facebook-bejegyzése 2024. január 10-én.
