Most már kezdem elhinni, hogy Nagy Márton az Ecserin vette a diplomáját és/vagy csak azért tartják, hogy a Hungaroführer minden baromságára rábólintson. Persze erről az árrés-ügyről van szó.
Megjegyzem, hogy 1968-ban, az Új Gazdasági Mechanizmus bevezetésekor háromféle ár volt, három termékkörre: rögzített ár, maximált ár és szabad ár. Mi voltunk a „reformnemzedék” a Közgázon (később a reform nonperson lett, vagy thought crime, szóval nemszemély vagy gondolatbűn), ezért utánanéztem, hogy is volt ez. „Az új modellben a tervutasítás helyett a nyereség vált a gazdaság legfontosabb ösztönzőjévé.”
Micsoda? A szocializmusban? Hát, igen. Mondom, aztán ezt szépen megfojtották, de hát akkor is.
A hozzá nem értő, vesztét érző „kormány” most egy lépéssel még 1968-hoz képest is hátralép. A Új Gazdasági Mechanizmust lényegében a szovjetek ölték meg. Most meg a magyar „kormány” öli a piacgazdaságot, mert az ugyan nyilvánvaló, hogy a külpolitikában Moszkva diktál, a szabad gondolkodás elleni erőszak alkalmazásának mintáit is onnan veszi, de azért a gazdasági folyamatok szabályozásába Moszkva nem szól bele. Egyelőre. Most épp nem is tudna.
Úgyhogy most még eggyel visszább vagyunk, mint 1968-ban. Mi következhet ezután?
Újabb, nagy léptékű államosítás. Országos Anyag-és Árhivatal: szigorú hatósági árak. A piac megszüntetése; én a valóságos piacokat (Bosnyák tér, Hold utca, Lövőhát, Vámház u. stb.) is féltem. Mert itt elég nehéz lesz az árakat szabályozni. Ennek egyenes következménye az áruhiány. Vagy akár a jegyrendszer. Ne tessék nevetni, a nyugdíjaskártya micsoda, ha nem az? A megvehető mennyiség korlátozása micsoda, ha nem azt?
És a „kormány”, amely ugyan már régen nem kormányoz, csak hülyeségeket dirigál, ráül a gazdaságra, elveszi azt a minimális szabadságát is, ami még tizenhat évnyi rémuralom után megmaradt.
Hát, barátaim tényleg igaza volt a költőnek. „megőrült a Sátán”.
A szerző Facebook-bejegyzése 2025. március 11-én.