Boldokságos szigetek, főleg vár, fojosón trón terem
Tisztelt kiráji felsék és kedves vén annya és kecses neje őnaccsága, akinek van szerencsém!
Na most lenne nagyon aktuális (mej szót nemrég tanultam, itt arra mongyák, amitől a népnek érdeklődése lesz), szóval aktuális lenne mekküldeni a pénzt, vagyis az ötdollárt Buszkó Mócsingnak, akiről már tudni, hogy ő asz igazi Trébics. Mer az öt dolláron itt nagyon sokat lehet venni, akár tíz deka sajtot is. Bár az igaz, hoty lopni eccerűbb és testhez álóbb, de tudja Felsék, hogy vannak napok, amikor vallási 10teletből kifojólag nem lopok, és akkor jól jön.
Mer aszt javaslom (eszt a szót is itt tanultam, arra használják, amiből nem lehet baj, mer csak javaslom, de úgyis tudom hogy nem lesz belőle semmi, teát semmi kockázás), javaslom tehát, hogy rajtam keresztül tessék Felsékednek mekküldeni a Buszgónak az öt dollárt, majd én továbbítom, jutalékkal nekem plusz, neki mínusz és akkor mindketten jól járok. Mer az itteni pénc, a forint napról napra roszabb, ami nekem napról napra jobb, ha van dollárom. Eszt kicsit nehész megérteni, de lehet, ha okos ember sokat gondolkoszik rajta. Mert ami dollárban kevés, az forintban sok. Esz olyan, mint a pofon: ha Tüskés Vanek aggya, akkor kevés, ha én adom, akkor sok.
Juteszembe most van ez a világ. Bajnokság Katarba, asz nekem emlékezetes, mert ott vertem meg nagyon kétszáz éneklő dervist átutazóba, és akkor még a tevéket nem is számítottam, amik ijettükbe levedlettek. Mer ez csak azér, mer engem tolvajnak véltek, pedik azt a szőnyegekett én nem loptam, csak elvettem hogy kipróbáljam, repülnek-e, de nem. Ehejett az engemet üldözésbe vett üvöltöző derviseg repültek és ma is sokat írnak rolluk orvosi szaglapban. Én eszért nem mentem oda.
De asz itteni kiráj, akit nem hívnak annak titokból, pedig mindeki tuggya hogy mindenbe ő dönt, aszongyák a egész országot is ő döntötte. Romba. Mer ellopta, tehát a kiráj nem csak Felséged kollegája, sőt. Asz enyém is, bár szerintem őnála nincsenek kijelölt napok, mikor nem lop. Igaz, neki sok fele van, akinek osztania kell, szegényke, de aszér marad is valami. Azér, kösztünk maraggyon Felség, aki 12 éven át fojamatosan lop egy országot, asz előtt én, Első Fülig Jimmy, megemelem a kalapomat. Pedig én aztám profi vagyok ebben, sajátkezűleg.
Szoval ez a látszólag nemkiráj röpködöt az alatt. Valók kölcségén Katarba és vissza és Brüszelbe és Katarba és vissza. Én megértem, hogy tisztelik mer aki enyit mer lopni asz alattvalók szeme látára, azt nagyon kel tisztelni, lásd kalapom mint fenn. Azt azér nemmondom, hogy Felséged is kapjon rá erre a lopásra, mer kockázásos, főleg, ha nincs gyakorlata valakinek a menekülésben és akkor nem a szőnyeg repül.
Mejhez hasonló jókat nem. kívánok Felségednek, követkesző levelemig is hű kolégája, Don James von Fülig
Utób írám. a fenti kiráj még azt a pénzt is elosztya, amit meg se kapott, ez hogy csinájja, maradok még Felség, hátha megtanulom.
Forrás: Újnépszabadság
