Telex
A jobboldali populista Finnek Pártja 20,2 százalékon, a Sanna Marin miniszterelnök vezette szociáldemokraták 20,1 százalékon, a konzervatívok 19,9 százalékon állnak a finnországi választásokon több mint 75 százalékos feldolgozottságnál.
A frissített adatok azt jelentik, hogy a bevándorlás-ellenes, Európai Unióval szemben szkeptikus Finnek Pártja átvette a vezetést az eddig előnyben lévő szocdemektől. Időközben az YLE finn közszolgálati médium az eredmények alapján készített egy becslést, amely szerint
48 parlamenti hellyel a konzervatív Nemzeti Szövetség fogja nyerni a választásokat, mögöttük pedig a Finnek Pártja (46 hely) és a Szociáldemokrata Párt (43 hely) fog végezni.
A finn választások előre is szorosnak ígérkeztek. Sanna Marin szociáldemokrata miniszterelnök pártja a kampány hajrájában a második helyen állt a kutatások szerint a konzervatív Nemzeti Szövetség (Kokoomus) mögött, szoros versenyben a jobboldali populista Finnek Pártjával (PS).
A nemzetbiztonsági fenyegetettség miatt 2022-ben Finnország feladta a hidegháború óta tartó katonai semlegességét, és felvételt kért a NATO-ba. A csatlakozásra mostanra az észak-atlanti szövetség minden tagja rábólintott – Magyarország Törökországot éppen csak megelőzve, nyolc hónap után a hét elején.
Míg a NATO-csatlakozásról általános volt a közmegegyezés a politikai spektrum minden oldalán, a választást inkább a belpolitikai témák uralták. Marin ellenfelei ugyanis azzal vádolták a szocdem politikust, hogy csúcsra járatná az államadósságot – miközben szerinte ennek nem a finn gazdaságpolitika az oka, hanem a háború és a járvány okozta válság kezelése. A választás hátteréről és a fontosabb kampánytémákról itt írtunk bővebben.
Az április 2-i választáson 200 képviselőt választanak be az egykamarás finn parlamentbe 13 választókerületben – arányosan elosztva a képviselői mandátumokat a körzetek lakossága alapján. Bejutási küszöb nincs, azaz elég a 13 körzet valamelyikében elérni annyi szavazatot, hogy egy párt bejuttasson egy képviselőt.
A három vezető párt szoros versenye miatt arra lehetett számítani, hogy akárki kerül ki nyertesen, hosszú koalíciós tárgyalások elé nézhet. A kormányalakítás jogával mindig a győztes pártot bízza meg a köztársasági elnök, a szocdemek mellett pedig erre sikerrel pályázhat a Nemzeti Koalíció és a Finnek Pártja is. Utóbbival már a kampányban kizárta a koalíciókötés lehetőségét az SDP és több másik párt is – a Nemzeti Koalíció viszont nem.
A kormánykoalíciót a legutóbbi, 2019-es választás óta öt párt alkotja: Sanna Marin szociáldemokratái mellett részt vesz benne az agrárius Centrumpárt, a Zöldek, a Baloldali Szövetség és a Svédek Néppártja.
Külföldön szupersztár, otthon megosztó miniszterelnök
Sanna Marin Finnország valaha volt legfiatalabb miniszterelnökeként vette át a pozíciót 2019-ben. Nem sokkal hivatalba lépése után, 2020 elején kitört a koronavírus-járvány, amiben Sanna Marin gyorsan bizonyította rátermettségét, írja a Financial Times. Finnország az egyik legkevésbé érintett európai országként került ki a járványból, amit részben lehet ugyan magyarázni az ország relatív földrajzi elszigeteltségével, részben viszont hozzájárult Marin határozott fellépése is.
A Covid-járvány alábbhagyásával sem lett könnyebb dolga a kormányfőnek: 2022 februárjában Oroszország inváziót kezdett Ukrajna ellen, amire Európa más országaihoz hasonlóan a finn közvélemény is hevesen reagált. Nem véletlenül: Oroszország leghosszabb nyugati határszakasza Ukrajna után Finnországgal közös, az 1340 kilométeres határszakaszt pedig eddig alig védte valami. Finnország közvéleménye pedig pillanatok alatt fordult a semlegesség felől a nyugati kapcsolatok megerősítése felé: 2022 áprilisában Svédországgal együtt benyújtották csatlakozási szándékukat a NATO-hoz. Az idáig vezető útról bővebben itt írtunk.
A NATO-csatlakozás kérdésében az összes nagy finn párt egyetértett, a választási kampányt így főleg a gazdasági kérdések uralták: jöjjenek-e megszorítások az állami költségvetésben; meddig egészséges duzzasztani az államadósságot; és hogyan állíthatják növekedő pályára a finn gazdaságot. Emellett szóba került az oktatáspolitika, illetve a klímavédelem is.
Az viszont nem igazán ütötte meg a finn politikai közbeszéd ingerküszöbét, hogy a miniszterelnök mit csinál a szabadidejében, annak ellenére, hogy a róla készült táncolós, bulizós videók a nemzetközi porondon nagy visszhangot kavartak. Ahogy arról a Sanna Marinról szóló portrécikkünkben írtunk, a kormányfő – mint általában egy fiatal felnőtt – fesztiválokra is szokott járni, barátaival néha táncol és énekel, sőt, néhányukat még a miniszterelnöki rezidenciára is meghívta. Bár Marin politikai ellenfelei erre botrányt kiáltottak, a miniszterelnök szerint az a botrány, hogy nőként más mércével mérik őt, mint férfi politikustársait.
Irány a NATO
Bár az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió megindulásakor Sanna Marin még nem támogatta a finn NATO-tagság ötletét, a közvélemény fordulata miatt végül ő és a hidegháború alatti finlandizációt támogató Szociáldemokrata Párt is beállt a nyugati katonai elköteleződés mögé.
Ahhoz viszont hosszú hónapok kellettek, hogy erről meggyőzzék Törökországot, Ankara ugyanis kezdetben blokkolta a finn-svéd csatlakozási tárgyalásokat, mielőtt a tavaly júniusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok megegyeztek: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt. A döntés véglegesítéshez azonban a harminc tagország parlamentjeinek jóváhagyása is kellett, szeptember végéig 28-an ratifikálták is a csatlakozási kérelmeket. A törökök mellett pedig Orbán Viktor is beállt az időhúzásba a finn–svéd csatlakozás ratifikálásával, a két ország parlamentje pedig egészen március végéig nem szavazta meg a finnek csatlakozását.
A finn-orosz határszakasz egy részén azóta elkezdték egy vasfüggöny felhúzását. A 200 kilométeren át húzódó, három méter magas, szögesdróttal fedett acélkerítés várhatóan 2026-ra lesz teljesen kész.
